Elkezdődött a kastélypark ízeltlábú-biodiverzitásának vizsgálata

A felmérés az idei vegetációs időszak egészében zajlik, talajcsapdákkal, fűhálózással valamint kopogtatóernyővel történnek a mintavételek, amelyek elsősorban a poloskafauna megismerését célozzák, de más csoportok gyűjtött anyaga is megőrzésre kerül, amely később feldolgozható.

A munkát Kóbor Péter, a HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézet kutatója két doktorandusz segítségével végi, akik a faunisztika mellett saját munkáik során is felhasználják az anyagot (pl. ragadozó poloskacsoportok ökológiai morfológiája vagy entomopatogén gombák növényvédelmi alkalmazása inváziós címerespoloskák populációinak szabályozásában).

Facebook
Twitter
LinkedIn

Gyászhír

Életének 78. évében elhunyt Basky Zsuzsanna, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos tanácsadója.

Kutatásait a levéltetvekkel és a levéltetvek által okozott vírusfertőzésekkel, valamint a parlagfűvel kapcsolatban végezte.

A HUN-REN ATK saját halottjának tekinti, egykori kollégái osztoznak a család gyászában.

 

Facebook
Twitter
LinkedIn

A Talajtani Intézet tudományos eredményei támogatják az Agrárminisztérium munkáját

A jogszabály-módosítás tudományos megalapozását elősegítendő, az Agárminisztérium egy hatéves kutatási programot indított a HUN-REN ATK Talajtani Intézet közreműködésével, melynek keretein belül kisparcellás és üzemi tartamkísérletet állítottak be, vizsgálva a jelenleg hatályos maximálisan kijuttatható N dózisokat (Nmax) meghaladó N hatóanyag értékek alkalmazását, illetve azok agronómiai-, hatékonysági- és környezetvédelmi hatását.

Az előadás-sorozatot egy visszatekintéssel kezdte Koós Sándor, melynek során bemutatta a nitrogén és szén körforgás egyes elemeivel kapcsolatban az Agrárminisztérium és a Talajtani Intézet 2015 és 2024 között lefolytatott kísérleteinek eredményeit.

Ezt követően szintén Koós Sándor mutatta be előadásában a kisparcellás Nmax kísérletsorozat főbb célkitűzéseit, a kísérlet helyszíneit, paramétereit, valamint a 2023-as eredményeket.

Szabó Anita ismertette az üzemi Nmax kísérletsorozatot, a kísérlet alapkoncepcióját, helyszíneit, a közreműködő gazdálkodó üzemeket, a kísérlet beállítási körülményeit, valamint a kísérlet 2023-as eredményeit.

Ezután Pirkó Béla ismertette a két Nmax tartamkísérlet hatéves adatsorai alapján összegzett eredményeket. A kísérletsorozat bizonyította, hogy a megnövelt kijuttatható Nmax dózisok nem okoznak környezeti kockázat növekedést, a kijutatott magasabb N hatóanyagot a növények képesek hasznosítani (felvenni). A kísérletekben megerősítést nyert, hogy a hazai mezőgazdálkodási gyakorlat mellett az N mérlegek erősen negatívak, melyet a kedvezőtlen nitrogén hatékonysági (NUE) értékek is alátámasztottak. Előadása végén bemutatta a TAKI által javasolt új Nmax értékeket kilenc különböző növény esetében.

Az utolsó előadásban Rékási Márk mutatta be a jelenleg is folyó, szerves trágyákkal és fermentlevekkel kapcsolatos kutatási eredményeket. Végezetül vázolta a 2024-ben tervezett kutatási projekteket, a mezőgazdasági karbonlábnyom meghatározással és a talajegészség-körzetek magyarországi lehatárolásával kapcsolatos vállalt feladatokat, valamint a szerves trágyákkal és fermentlevekkel kapcsolatos kutatások folytatásának irányvonalait.

Az előadásokat kérdések és hozzászólások követték. Külön kiemelendő, hogy a jelen lévő gazdálkodók hozzászólásaikkal is megerősítették a kutatás eredményeit, illetve annak jelentőségét, időszerűségét, továbbá egyöntetűen szorgalmazták az új Nmax értékek bevezetését.

Az Agárminisztérium jelenlevő képviselői jelezték, hogy a jövőben is nagymértékben számítanak a szakpolitikájukat alátámasztó, célzott kutatásokra, amelyben továbbra is hangsúlyos szerepet szánnak Intézetünknek.

Az elhangzott előadások anyaga PDF formátumban letölthető az alábbi linkeken:

Pro Geographia Szegediensis díjat kapott Szatmári Gábor

A Pro Geographia Szegediensis díj alapításának célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a szegedi geográfus iskola ismertségének és elismertségének növeléséhez hazai és nemzetközi szinten jelentősen hozzájáruló kollegákra, és kifejezze az adományozó szakmai műhely köszönetét ebbéli tevékenységük tekintetében. A díjat így azok kaphatják, akik akár az alap- és alkalmazott kutatás, vagy az oktatás terén hosszabb távon együttműködtek a szegedi geográfus műhellyel, illetőleg szervezeti szinten aktívan támogatták az ezirányú együttműködést, s mindez lehetőleg tudományos művek és sikeres szakmai projektek formájában is megnyilvánult.

További információk az SZTE honlapján

Tudomány és kultúra találkozása a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban

Április 11-én, Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója látogatott el hozzánk Martonvásárra, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontba.
 
Fontos számunkra a kutatói tevékenységen túl, hogy a mezőgazdaság nyújtotta lehetőségeinket megmutassuk és a hagyományaink részeként fogyasztható formában továbbadjuk a jövő generációja számára.
 
Hiszünk abban, hogy a tudomány és kultúra találkozása kreatív és inspiráló eredményeket hozhat!
A szakmai egyeztetést követően főigazgató úr megtekintette az idén 5 éves Agroverzumot, valamint a Beethoven Emlékmúzeumot is.

Facebook
Twitter
LinkedIn
Kategória atk

Kutatóinknak a növényi vírusrezisztencia biokémiai hátterével kapcsolatos vizsgálati eredményei felhasználhatók a betegségekkel és a stresszel szemben fokozottan ellenálló termesztett növények nemesítésében

A  HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói a növényi vírusfertőzésekkel szembeni ellenálló képesség új mechanizmusát tárták fel egy nemzetközi együttműködés keretében. A növényeknek ez az emelt szintű stressztűrése baktériumos fertőzésekkel és egy gyomirtó szer kártételével szemben is védelmet nyújt. A rangos Molecular Plant-Microbe Interactions tudományos folyóiratban közölt eredmények felhasználhatók a betegségeknek és a stressznek fokozottan ellenálló termesztett növények nemesítésében is.

A klímaváltozás és a felgyorsult nemzetközi élelmiszer-kereskedelem hatásai miatt egyre több új növényi kórokozó jelenik meg Magyarországon is. Emiatt egyre fontosabb feltárni, hogy a termesztett növények milyen ‒ eddig még ismeretlen ‒ védekezési módszerekkel képesek hatékonyan ellenállni az őket folyamatosan támadó kórokozók fertőzésének.

A szalicilsav nevű növényi hormont a gyógyászatban évezredek óta fájdalomcsillapítóként és gyulladáscsökkentőként alkalmazzák. Régóta ismert, hogy a szalicilsav ahhoz is nélkülözhetetlen, hogy termesztett növényeink (például a dohány, a paradicsom, a burgonya) sikeresen ellenálljanak különféle kórokozók, többek között vírusok fertőzésének. A növényi kórokozókkal szembeni rezisztencia másik kulcsszereplője pedig egy kis antioxidáns molekula, a glutation, amely többek között ahhoz is hozzájárul, hogy a növényi sejtek minél tovább megőrizzék „fiatalságukat”.

A HUN-REN ATK NÖVI kutatóinak legújabb eredményei szerint egy dohány fajhibrid (Nicotiana edwardsonii ‘Columbia’) fokozott mértékben rezisztens több vírus ‒ például a dohány mozaik vírus (TMV) és a dohány nekrózis vírus (TNV) ‒ fertőzésére. Rájöttek arra, hogy ez a dohány fajhibrid a vírusfertőzésnek úgy képes hatásosan ellenállni, hogy a szalicilsav túltermelése mellett a vírus kórokozó támadását követően a glutation is bekapcsolódik a növény védekezésébe. A kutatók azt is igazolták, hogy a növényeknek ez az emelt szintű stressztűrése baktériumos fertőzésekkel és egy gyomirtó szer által okozott szöveti károsodással szemben is védelmet nyújt. Két növénykórokozó baktérium (Pseudomonas tabaci és Pseudomonas syringae pv. tomato) fertőzése esetén a ‘Columbia’ dohány fajhibridben a szokásosnál jóval kisebb mértékű szövetelhalásos tünetet, illetve baktérium-szaporodást lehetett észlelni. Ugyanakkor, ha a növények leveleibe egy gyomirtószer (paraquat) vizes oldatát injektálták, a kezelés hatására kialakuló szövetelhalás szintén jelentősen visszaszorult.

A kutatás eredményei hozzájárulhatnak annak megértéséhez, hogy egyes növények hogyan képesek többféle stresszel (például kórokozó-fertőzésekkel, környezeti szennyezőanyagokkal) szemben is sikeresen védekezni, és a jövőben felhasználhatók a betegségeknek és az abiotikus stressznek egyaránt fokozottan ellenálló termesztett növények nemesítésében.

Egy dohány fajhibrid (Nicotiana edwardsonii ‘Columbia’) az ugyanazon szülőktől származó N. edwardsonii-hoz képes fokozott mértékben képes ellenállni a dohány-mozaikvírus (Tobacco mosaic virus, TMV) fertőzésének (bal felső két kép), valamint a paraquat gyomirtószer (25 és 50 µM) által okozott szöveti károsodásnak (jobb felső két kép). A ‘Columbia’ dohány fajhibrid fokozott stressztűrésének hátterében többek között egy kis antioxidáns molekulának, a glutationnak az egyes sejtorganellumokban mérhető felhalmozódása állhat (grafikon).

Facebook
Twitter
LinkedIn

A Talajtani Intézet bemutatkozása a mosonmagyaróvári Digitális Agrártájoló rendezvényen

A rendezvény célja az volt, hogy a jövő fiatal agrárgenerációja megismerje és alkalmazni tudja a digitalizációra és a precíziós gazdálkodásra épülő megoldásokat az élelmiszer-előállítás teljes folyamatában. Ehhez jól illeszkedett az Intézet talaj mikrobiológiai és talajkémiai kutatásainak az a része, melyek Imréné Takács Tünde és Pirkó Béla által kerültek bemutatásra az érdeklődők számára. A mezőgazdasági szakiskolások, illetve az Egyetem hallgatói számára különösen érdekesek voltak a Molnár Sándor által ismertetett Citizen Science projektek, amelybe önkéntesen bekapcsolódók egyszerű talajtani vizsgálatok elvégzésével, és az eredmények mobilapplikáción keresztül történő rögzítésével tudnak hozzájárulni a talajokról rendelkezésre álló tudás növeléséhez.