Morber Janka

A díjat a Scientia Amabilis Alapítvány adományozza háromévente az elismerésre méltó életművet felmutató növénybiológusoknak.

Galiba Gábor, a HUN-REN ATK MGI Biológiai Erőforrások Osztályának tudományos tanácsadója, valamint a MATE egyetemi tanára.

Pályáját az MTA SZBK Növényélettani Intézetében, Szegeden kezdte tudományos segédmunkatársként. Dr. Maliga Pál csoportjában tanulta meg a már klasszikusnak számító dohány szövet- és protoplaszt-tenyésztési rendszer technikai fogásait. 1984-től dolgozik az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében Martonvásáron (jelenleg HUN-REN ATK MGI), ahol hosszú évekig tudományos osztályvezető volt.  Kutatja a gabonafélék abiotikus stressztűrését és molekuláris markerekkel térképezi a fagyállóságban, ozmoregulációban és szárazságtűrésben szerepet játszó géneket. 1986 – 1987 Japánban a Kyoto Egyetem Sejt- és szövettenyésztési Kutatóközpontjában dolgozott meghívott kutatóként. Itt Dr. Yasuyuki Yamada intézetében mikro injektálási eljárással kísérelte meg embriógén búza kalluszok genetikai transzformációját. Eddigi főbb díjai: 1997: Széchenyi Professzori ösztöndíj; 2002: Akadémia Díj; 2003:„Fulbright” kutatói ösztöndíj.

Jelenleg folyó kutatásainak fő célja annak felderítése, hogy a beeső fény színképének megváltoztatására hasonlóképpen módosul-e a modellként használt cianobaktérium, zöld alga és a gabonafélék anyagcseréje. A kutatás egyik gyakorlati célja: azonosítani a fényregulációban szerepet játszó legfontosabb metabolitokat és géneket, melyek markerként szolgálhatnak a gabonafélék télállóságának javítására. Ezen kívül azt is tanulmányozzák, hogyan függ a csíranövények vigorát és stresztűrését befolyásoló törpésítő gének (Rht) expressziója a fény erősségétől és minőségétől függően. Ezeket a kutatásokat az NKFIH-OTKA K-147019 sz. pályázat témavezetőjeként irányítja.  

Aktív kutatói munkája mellett 2020-tól állandó oktató és vizsgabizottsági tagja az olaszországi Università degli Studi di Modena e Reggio Emilia Agrár-élelmiszertudományi-, technológai- és biotechnológiai PhD kurzusának. 2022-ben vendégprofesszorként 1 hónapot töltött az intézményben.

Témavezetője volt 9 végzett PhD hallgatónak jelenleg 1 PhD hallgató témavezetője.

Az EUCARPIA (European Association for Research on Plant Breeding) Gabonaszekciója által szervezett Gabona Biotechnológiai és Nemesítési Konferenciák állandó szervezője, társelnöke.

2023-ban japán előadókörúton vett részt a Japan Society for the Promotion of Science (JSPS) támogatásával, melynek keretében öt egyetemen és egy kutatóintézetben tett látogatást és tartott szakmai előadást.

Tudományos folyóirat-cikkeinek száma 142, Hirsch-indexe 43, független hivatkozásainak száma: 6192 (Scopus).

Szeptember 5-én került megrendezésre a több évtizedes hagyománynak örvendő „Országos Kukorica Fajtabemutató”  Martonvásáron. 

A rendezvény nyitóbeszédét  Kontschán Jenő, a HUN-REN ATK főigazgatója tartotta, őt követte  Fodor Nándor, a HUN-REN ATK MGI igazgatója, aki az AGRÁR-TÁRLAT jelenlegi és jövőbeni programjairól adott rövid összefoglalót. Spitkó Tamás, a Kukoricanemesítési Osztály vezetője az idei év kukorica nemesítési eredményeit mutatta be. Előadásában kitért az idei aszályos, embert és kukoricát próbáló tenyészidőszak időjárási körülményeire. Elemezte a kukorica vetésterület változását, a terméseredményeket, végül a kiemelkedő tulajdonságokkal bíró hibridekről adott áttekintést az összes éréscsoportban.

A szakmai program következő előadója, Árendás Tamás a kukoricával kapcsolatos tartamkísérletek eredményeit ismertette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaszi vetésű növényfajok különösen megszenvedik a júliusi, augusztusi aszályt, valamint rámutatott, hogy a hazai állatállomány csökkenése miatt a magyar kukorica nagy része exportra kerül, ám a mennyiség és minőség egyaránt kulcsfontosságú szempontok.

Az előadásokat Mikó Péter, a Kalászos Gabona Nemesítési Osztály vezetője zárta, aki az idei kalászos gabona nemesítés eredményeit ismertette. Részletesen elemezte a búza kórtani helyzetét és a fajták minőségi jellemzőit.

A szántóföldi bemutató két helyszínen zajlott.  Simonpusztán Spitkó Tamás mutatta be az impozáns hibrideket, Lászlópusztán pedig Árendás Tamás szemléltette, hogy az egyes tápanyagszintek, hogyan hatnak egy aszályos évben a termés alakulására.

Fotók: MGI/ Cséplő Mónika 

Az InfoRádió-ban Spitkó Tamás, a HUN-REN ATK MGI Kukoricanemesítési Osztály vezetője számolt be az idei száraz nyár miatt várható átlag alatti kukoricatermésről. 

„Idén májusban és júniusban is elegendő csapadék hullott és a hőmérséklet is kedvezően alakult a kukoricatermés szempontjából, ám a nyár további hónapjaiban a hőség és a szárasság sok kárt okozott a mezőgazdaságban.”

A teljes interjú elérhető itt:

A HUN-REN Központ megkeresésére az idei kukoricatermésről, a szárazabb időszakra a hideget is jól tűrő fajtákról és az MI szakmai munkába való bevonásának lehetőségéről is szívesen válaszoltak a felmerült kérdésekre a HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézet munkatársai, Fodor Nándor intézetigazgató, valamint Spitkó Tamás, a Kukoricanemesítési Osztályának vezetője.

Az elmúlt hetek hősége és szárazsága súlyos károkat okozott a mezőgazdaságban. Csak a kukoricaföldeken 240 milliárd forintos károkról és az 5 tonnát sem elérő termésátlagról beszéltek a sajtóban a szakemberek. Utóbbit a HUN-REN-nek is megerősítette Spitkó Tamás, a HUN-REN ATK MGI Kukoricanemesítési Osztályának vezetője, aki hozzátette, noha az előrejelzés hétről hétre változik és pontos számokat csak a betakarítás után lehet mondani, de a 2022-es extrém alacsony (3,5 t/ha) hozamnál biztosan nagyobb lesz idén a termés.

A szakember szerint az idei kánikulával társult aszály más természetű volt, mint a két évvel ezelőtti. Június végéig szép képet mutattak a szántóföldi növénykultúrák, azonban a helyenként rendkívül csapadékhiányos július alaposan átírta a szezon forgatókönyvét. Bár a növények teljesen ki tudtak fejlődni, és a szemtermések is részben kialakultak a növények tartalékaiból, az állományok kiszáradtak. A helyenkénti teljes, lényegében két hónapnyi vízhiányt nemcsak a hazai lágyszárú kultúrák sínylették meg, hanem például az út menti fás társulások is.

A nagyobb és biztosabb terméshozamot azonban nemcsak öntözéssel, hanem a szárazságot jobban tűrő fajták nemesítésével is el lehet érni. A kutató szerint csodák nincsenek: bár javítható a szárazságtűrés, teljes vízhiány esetén nincs olyan növény, amely túlélne és „tudomást sem véve a szárazságról” jelentős termésre lenne képes.

A szárazságtűrő növények mellett a hideget is jól bíró fajták kifejlesztésén dolgoznak az ATK MGI kutatói molekuláris genetikai módszerekkel. Úgynevezett markerszelekciós eljárással keresik meg a kromoszómákon a hidegtűrésért felelős géneket, géncsoportokat, és ennek felhasználásával szelektálják az új fajtákat a jobb hidegtűrés érdekében.

Ha a nyár aszályos és nem tudunk öntözni, a növények „életének idejét” át kell helyezni olyan időszakokra, amikor kisebb eséllyel léphet fel vízhiány. Ez legtöbbször kora tavasztól nyár közepéig, bizonyos években akár a nyár végéig is tarthat. Ha korán vetjük el a rövid tenyészidejű hibridkukoricákat, virágzásukkal és termésérésük egy részével elkerülhetik a júliusi aszályt, így jelentős terméstöbbletre tehetnek szert. „Ehhez azonban javítani kell a hidegtűrésüket, mert tavasszal előfordulnak nem fagyos, de igen csípős reggelek, és ezt a friss vetésnek, a fiatal növényeknek bírniuk kell” – fűzte hozzá az ATK MGI kutatója. A kukorica eredetileg trópusi növény volt, így nehéz rávenni arra, hogy a rövid ideig tartó fagypontot, vagy a hosszabb hideg időszakokat kibírja.

A klímaváltozással a hidegtűrő kukoricák mellett lassan a mediterrán haszonnövények hasznosításában is gondolkodnunk kell, bár a nagyüzemi termesztésük ideje még nem jött el, véli a szakember. Spitkó Tamás szerint a kiskertekben már most mindennaposak a terebélyes fügebokrok, a nem téliesített leanderek, vagy az olykor már beérő gránátalmabokrok, de kisebb olajfaligettel is találkozott már. 

A jövő azonban nemcsak a mediterrán növények felhasználását jelentheti, hanem a mesterséges intelligencia (angol rövidítése szerint AI) használatát is a növénynemesítés és a termesztés során. Bár az AI-t az ATK kutatói napi szinten még nem használják, Spitkó Tamás szerint lassan elindul a terabájtnyi adatbázisok elemzése, ami lehetővé teszi a jövőben a hagyományos nemesítési módszerek megtámogatását a mesterséges intelligencia bevonásával.

A HUN-REN ATK MGI igazgatója, Fodor Nándor hozzátette, a mesterséges intelligencia a növénynemesítés minden részfolyamatában alkalmazható, mivel az AI technológiák különösen alkalmasak a genetikai, környezeti és fenotípusos adatokat tartalmazó összetett adathalmazok elemzésére. A gépi tanulási algoritmusok hatalmas mennyiségű genetikai információt tudnak átvizsgálni, hogy mintázatokat azonosítsanak, és nagy pontossággal jelezzék előre a növényi tulajdonságokat. Ez a képesség lehetővé teszi az adott éghajlatra, talajtípusokra és mezőgazdasági gyakorlatokra optimalizált növényfajták, jelenleginél lényegesen gyorsabb kinemesítését.

Forrás: HUN-REN 

Az EUCARPIA (European Associtation for Research on Plant Breeding) 1956-ban alapított non-profit szervezet, amelynek célja a tudományos és technológiai együttműködés előmozdítása a növénynemesítés fejlődésének érdekében. Az elmúlt fél évszázadban jelentős mértékben hozzájárult a növénynemesítési kutatás nemzetközi kapcsolatainak javításához.

Napjainkban minden eddiginél aktívabb, több mint ezer, különböző nemzetiségű és érdeklődésű taggal. A 11 külön szekció konferenciákat és kollokviumokat szervez Európa-szerte, melyben a Mezőgazdasági Intézet is évtizedek óta aktív szerepet vállal. A legújabb kutatási eredményeink bemutatására, együttműködési lehetőségeink szélesítésére és a meglévők megerősítésére a kollégáink állandó résztvevői az Eucarpia konferenciáknak. Számos kutatónk szavazattal bíró tagja is egyben a szervezetnek.

A négy évente megrendezésre kerülő General Congress idén augusztus 18-23 között zajlott Lipcsében az IPK (Gatersleben) kutatóintézet főszervezésében 40 ország kb. 250 résztvevőjével.

A HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézetéből Türkösi Edina és Kruppa Klaudia tudományos főmunkatársak vettek részt NKFIH pályázati támogatásnak köszönhetően. A 86 tudományos előadás és 96 poszter rendkívül széles számú faj nemesítésének eredményeit mutatta be, azonban a közös üzenet a gyors ütemben zajló klímaváltozás hatásainak enyhítésére, az abiotikus és biotikus stresszekkel szembeni tolerancia vagy rezisztencia növelésére szinte minden esetben elhangzott. Szerencsére van módszer a nemesítők kezében, amellyel növelhetjük a termesztésben lévő fajok termésbiztonságát, mivel számos eredmény hangzott el a növényfajok közeli és távoli rokon, termesztett vagy vad fajainak, tájfajtáknak a nemesítésbe történő aktívabb bevonásáról. A technológiai módszerek folyamatos fejlesztése is szükséges, nagy áteresztőképességű fenotipizáló és genotipizáló rendszerek alkalmazásával. A vezető intézetek egyre inkább működnek együtt egymással és génbankokkal, tudásuk megosztásával, a részfeladatok precíz szervezésével.  A szakmai előadások mellett az IPK kutatóintézet látogatására is lehetőség nyílt Gaterslebenben, mely intézménnyel a martonvásári Mezőgazdasági Intézet is évtizedek óta számos aktív együttműködést folytat. A tudományos programok mellett kulturális és közös szabadidős tevékenységek színesítették a résztvevők élményeit. 

Az Eucarpia honlapján számos információt találhatunk az együttműködő partnerekről, a közelgő eseményekről, konferenciákról (https://www.eucarpia.eu/) , a General Congress absztraktkiadványából pedig mindenki tájékozódhat az elhangzott előadások és poszterek tömör bemutatásán keresztül.

https://meetings.ipk-gatersleben.de/eucarpia/program-2/