A jogszabály-módosítás tudományos megalapozását elősegítendő, az Agárminisztérium egy hatéves kutatási programot indított a HUN-REN ATK Talajtani Intézet közreműködésével, melynek keretein belül kisparcellás és üzemi tartamkísérletet állítottak be, vizsgálva a jelenleg hatályos maximálisan kijuttatható N dózisokat (Nmax) meghaladó N hatóanyag értékek alkalmazását, illetve azok agronómiai-, hatékonysági- és környezetvédelmi hatását.
Az előadás-sorozatot egy visszatekintéssel kezdte Koós Sándor, melynek során bemutatta a nitrogén és szén körforgás egyes elemeivel kapcsolatban az Agrárminisztérium és a Talajtani Intézet 2015 és 2024 között lefolytatott kísérleteinek eredményeit.
Ezt követően szintén Koós Sándor mutatta be előadásában a kisparcellás Nmax kísérletsorozat főbb célkitűzéseit, a kísérlet helyszíneit, paramétereit, valamint a 2023-as eredményeket.
Szabó Anita ismertette az üzemi Nmax kísérletsorozatot, a kísérlet alapkoncepcióját, helyszíneit, a közreműködő gazdálkodó üzemeket, a kísérlet beállítási körülményeit, valamint a kísérlet 2023-as eredményeit.
Ezután Pirkó Béla ismertette a két Nmax tartamkísérlet hatéves adatsorai alapján összegzett eredményeket. A kísérletsorozat bizonyította, hogy a megnövelt kijuttatható Nmax dózisok nem okoznak környezeti kockázat növekedést, a kijutatott magasabb N hatóanyagot a növények képesek hasznosítani (felvenni). A kísérletekben megerősítést nyert, hogy a hazai mezőgazdálkodási gyakorlat mellett az N mérlegek erősen negatívak, melyet a kedvezőtlen nitrogén hatékonysági (NUE) értékek is alátámasztottak. Előadása végén bemutatta a TAKI által javasolt új Nmax értékeket kilenc különböző növény esetében.
Az utolsó előadásban Rékási Márk mutatta be a jelenleg is folyó, szerves trágyákkal és fermentlevekkel kapcsolatos kutatási eredményeket. Végezetül vázolta a 2024-ben tervezett kutatási projekteket, a mezőgazdasági karbonlábnyom meghatározással és a talajegészség-körzetek magyarországi lehatárolásával kapcsolatos vállalt feladatokat, valamint a szerves trágyákkal és fermentlevekkel kapcsolatos kutatások folytatásának irányvonalait.
Az előadásokat kérdések és hozzászólások követték. Külön kiemelendő, hogy a jelen lévő gazdálkodók hozzászólásaikkal is megerősítették a kutatás eredményeit, illetve annak jelentőségét, időszerűségét, továbbá egyöntetűen szorgalmazták az új Nmax értékek bevezetését.
Az Agárminisztérium jelenlevő képviselői jelezték, hogy a jövőben is nagymértékben számítanak a szakpolitikájukat alátámasztó, célzott kutatásokra, amelyben továbbra is hangsúlyos szerepet szánnak Intézetünknek.
Az elhangzott előadások anyaga PDF formátumban letölthető az alábbi linkeken:
- Koós Sándor: Az Agrárminisztérium és a Talajtani Intézet közös agrárkutatásai az elmúlt 10 évben (2015-2024)
- Koós Sándor: A hatályos Nmax értékek növelésének lehetőségei a kisparcellás kísérletek alapján (2023)
- Szabó Anita: A hatályos Nmax értékek növelésének lehetőségei az üzemi kísérletek alapján (2023)
- Pirkó Béla: Az Új Nmax értékekre adott ajánlások bemutatása a kisparcellás és üzemi kísérletek alapján (2018-2023)
- Rékási Márk: Folyamatban lévő kutatások és jövőben várható irányok (2024- )
