laborczi@rissac.hu

Regeneratív talajvédelmi technológiák bemutatója a Talajtani Intézet Kísérleti Telepén

Szerző:

A program első felében négy előadás hangzott el, melyek a regeneratív szemléletű gazdálkodás elveit és gyakorlatát mutatták be. Az előadók ismertették a Talajtani Intézet által 2023-ban elindított kísérlet első eredményeit, illetve korábbi no-till kísérlet mintáján keresztül felvázolták a várható talajtani változásokat. Ezt követően a gazdálkodók által is végrehajtható talajállapot jellemzési módszerek terepi bemutatójára került sor, ahol beszivárgási, talajelllenállási és szerkezeti példákon keresztül mutattak rá a kutatók a mezőgazdasági területek talajainak degradációs veszélyeire és felmérésük lehetőségeire. A bemutatón egy talajszelvény helyszíni leírása is segítette a lezajló folyamatok értelmezését.

A bemutató két időpontban is megrendezésre kerül Sárhatvanban, a következő alkalom 2024. október 8-án lesz.

Részletek a letölthető meghívóban (PDF)

Treitz Péter-emlékérmet kapott Koós Sándor

Szerző:

Koós Sándor a Magyar Talajtani Társaság Oktatási és Ismeretterjesztési Szakosztályának 2024-ben leköszönt elnöke hét éven keresztül töltötte be ezt a posztot. Ez idő alatt kitartó munkával szervezte a talaj jelentőségének minél szélesebb körű bemutatását. Ezen felül sokat tett a Társaság szervezeti működéséért, a működést segítő infrastruktúrák fejlesztéséért.

Gazdálkodói vélekedés a talajegészségről az EU-ban és Kínában

Szerző:

Az eredmények világossá tették, hogy a gazdaságok mérete, a mezőgazdasági tevékenység típusa és a mezőgazdasági üzemek vezetőinek képzettségi szintje szignifikánsan összefüggött a talajromlással kapcsolatos kérdések megítélésével. Mindezekből következik, hogy a talajromlással kapcsolatos információk megfelelő formában történő eljuttatása a termelők felé kulcsfontosságú az ellensúlyozásukra bevezetett intézkedések alkalmazása szempontjából. Az olyan projektek, mint a TUdi, együttműködési hálózatok létrehozásában nyújtanak segítséget, amelyekkel ösztönözni lehet a mezőgazdasági termelők által széles körben elfogadott technológiák elterjedését és ezáltal a mezőgazdasági területek degradációjának visszafordítását.

A projekt eredményei az alábbi publikációban jelentek meg:

Falcão, R. N. R., Vrana, M., Hudek, C., Pittarello, M., Zavattaro, L., Moretti, B., Strauss, P., Liebhard, G., Li, Y., Zhang, X., Bauer, M., Dostál, T., Gomez, J. A., Benavente-Ferraces, I., García-Gil, J. C., Plaza, C., Guzmán, G., Lopez, M. L., Pirkó, B. … Krása, J. (2024). Farmers’ perception of soil health: The use of quality data and its implication for farm management. Soil Use and Management, 40, e13023. https://doi.org/10.1111/sum.13023

A talajművelések hatása a talajeredetű üvegházhatású gáz kibocsátására egy balaton-felvidéki szőlőültetvényen

Szerző:

A HUN-REN ATK Talajtani Intézet kutatói egy balaton-felvidéki szőlőültetvényen a talajművelés és lejtőpozíció hatását vizsgálták a két fő talajeredetű üvegházhatású gáz, a CO2 és N2O kibocsátására, illetve az azokat meghatározó talajegészség mutatókra. A különböző csapadékesemény szimulációk mellett beállított laboratóriumi kísérletekben fűvel borított (A), illetve szántott (B) lejtőkről származó bolygatatlan talajminták segítségével meghatározásra kerültek a talajeredetű kibocsátások és az olyan meghatározó talajegészség mutatók, mint a talaj szerves szén tartalma, teljes nitrogén tartalma, talajnedvesség-tartalma, illetve pH értéke.
A talaj CO2 és N2O kibocsátása nagyobb mértékű volt a fűvel borított lejtőn a szántott területhez képest, amit az itt megfigyelhető nagyobb biomassza, talajnedvesség- és tápanyag tartalom magyaráz. Bár az eredmények megemelkedett kibocsátást mutatnak a füves lejtőn, a talajegészség mutatók is kedvezőbbek, ami fontos talajaink megóvása érdekében. A csapadékszimulációk azt mutatták, hogy csapadékesemény után megemelkedett üvegházhatású gáz kibocsátással számolhatunk. A lejtőpozíció szintén befolyásolta a talajeredetű kibocsátásokat, nagyobb értékeket lehetett mérni a felső pontokban. A kibocsátások a legjobban a talaj szerves szén tartalmával, nitrogén tartalmával és pH értékével voltak összefüggésben. A kísérlet eredményei jó alapot nyújthatnak egy biogeokémiai modell későbbi kalibrációs és validációs munkálataihoz.

Dencső, M, Tóth, E, Zsigmond, T, Saliga, R, Horel, Á. 2024. Grass cover and shallow tillage inter-row soil cultivation affecting CO2 and N2O emissions in a sloping vineyard in upland Balaton, Hungary, Geoderma Regional 37, e00792, https://doi.org/10.1016/j.geodrs.2024.e00792

Talajművelés és földhasználat mikrobiológiai hatásai egy Balaton-felvidéki kisvízgyűjtőn

Szerző:

A kutatócsoport a talajművelés, illetve az eltérő földhasználati területek mikrobiológiai változását tanulmányozta különböző fenológiai fázisokban, mivel a nyári (virágzás) júliusi időszak és az őszi (betakarítás) körüli időszakok mikrobiológiai szempontból kiemelkedők.
A vizsgálatok egy Balaton-felvidéki kisvízgyűjtőn történtek, ahol egy szőlőültetvény különböző sorközművelésű (szántott és gyepes sorköz) területeit, illetve különböző földhasználati területek (erdő, rét, szőlő, szántó) talajmintáit elemezték. A mintavételezést a lejtős területek különböző pontjain végezték.
A tanulmányok kiemelik, hogy az antropogén hatások erősen befolyásolják a talajbaktérium-közösségek szerkezetét. Az eredmények kimutatták, hogy mind a talaj fizikai-kémiai tulajdonságai, mind a baktériumtársulások taxonómiai diverzitás elsődleges elkülönülést eredményezett a kevésbé művelt (erdő és gyep) és az erősen művelt (szőlőültetvény és szántóföld) talajok között. A legmagasabb szerves széntartalmú, nem művelt erdőtalajoknál volt megfigyelhető a legnagyobb bakteriális taxonómiai diverzitás. A baktériumközösségek szerkezetét tekintve a lejtő és talajátrendeződés hatása az erdőtalaj esetében volt a legerősebb, míg a szántóföld esetében a szezonalitás hatása volt kiemelkedő.

Borsodi, A.K., Megyes, M., Zsigmond, T., Horel, Á. 2024. Soil bacterial communities affected by land-use types in a small catchment area of the Balaton Uplands (Hungary). BIOLOGIA FUTURA. https://doi.org/10.1007/s42977-024-00233-3

Besze, B.Z., Borsodi, A.K., Megyes, M., Zsigmond, T., Horel, Á. 2024. Changes in the taxonomic composition of soil bacterial communities under different inter-row tillage managements in a sloping vineyard of the Balaton Uplands (Hungary). BIOLOGIA FUTURA. https://doi.org/10.1007/s42977-024-00234-2