A konferencia fő témája a talajkondicionálás és a talajminőség javítása a gyakorlatban.
Kiemelt témák: • Hatékonyan alkalmazható beavatkozások a talajdegradációs folyamatok mérséklésére. • Talajkondicionálók és talajjavítók (beleértve a műtrágyázást és az inhibitoros kezelést) lehetséges előnyei a terméshozam javítására, a környezet veszélyeztetése nélkül. • Talaj- és növényegészség monitoring a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlat elérésére. • Felszínközeli- és távérzékelés, mint eszköz a talajfolyamatok változásainak tanulmányozására.
A rendezvény célja az volt, hogy a jövő fiatal agrárgenerációja megismerje és alkalmazni tudja a digitalizációra és a precíziós gazdálkodásra épülő megoldásokat az élelmiszer-előállítás teljes folyamatában. Ehhez jól illeszkedett az Intézet talaj mikrobiológiai és talajkémiai kutatásainak az a része, melyek Imréné Takács Tünde és Pirkó Béla által kerültek bemutatásra az érdeklődők számára. A mezőgazdasági szakiskolások, illetve az Egyetem hallgatói számára különösen érdekesek voltak a Molnár Sándor által ismertetett Citizen Science projektek, amelybe önkéntesen bekapcsolódók egyszerű talajtani vizsgálatok elvégzésével, és az eredmények mobilapplikáción keresztül történő rögzítésével tudnak hozzájárulni a talajokról rendelkezésre álló tudás növeléséhez.
A kutatók a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apajon négy jellegzetes szikes gyepvegetáció talajában vizsgálták a baktérium közösségek összetételét és mikrobiális aktivitás mintázatát. Megállapították, hogy a különböző szikes vegetációjú talajokban a baktériumok nemzetségszintű összetétele és a közösségi szintű aktivitási profilok jelentősen különböznek egymástól. Az eredmények azt mutatták, hogy a talajok pH-ja, sótartalma és Na+-tartalma voltak a fő talajtani tényezők, amelyek mind a baktériumok diverzitását, mind az aktivitásukat befolyásolták.
A teljes cikk az alábbi linkre kattintva érhető el:
A felhasznált pedotranszfer-függvényeket (PTF) több gépi tanulási algoritmus együttes (ensemble) használatával fejlesztették ki.
Ezeket a modelleket a Magyarországi Részletes Talajfizikai és Hidrológiai Adatbázis felhasználásával tanították, biztosítva a régióspecifikus PTF-ek kidolgozását.
A PTF-ekben felhasznált becslő változók körét környezeti változókkal bővítették, beleértve a domborzati modellből származtatott geomorfometriai indexeket, éghajlati paramétereket, valamint távérzékelésből származó nyers spektrális, illetve származtatott képi adattermékeket.
Az így kapott modellek térbeli alkalmazásához a DOSoReMI.hu (Digital Optimized Soil Related Maps and Spatial Information in Hungary – Digitális, Optimalizált, Általános értelemben vett Talajtérképek és Térbeli Információk Magyarországon) 100 méteres felbontású, mélységspecifikus, elsődleges talajtulajdonság-térképeit használták.
Végül a térbeli predikciókat (térképi termékeket) részletes pontossági értékelés alapján az 5%-os és 95%-os kvantiliseket reprezentáló térképi rétegekkel egészítették ki.
A HU-SoilHydroGrids országos szintű információt nyújt a leggyakrabban használt talajhidrológiai tulajdonságokról (maximális vízkapacitás, szabadföldi vízkapacitás, holtvíztartalom, telített hidraulikus vezetőképesség és van Genuchten-paraméterek a víztartóképesség-görbe leírásához) 100 méteres térbeli felbontásban, 2 méteres talajmélységig hat GSM-szabványos rétegre (0‒5 cm, 5‒15 cm, 15‒30 cm, 30‒60 cm, 60‒100 cm, 100‒200 cm) vonatkozóan. A HU-SoilHydroGrids esetében a víztartóképesség-görbe és a telített hidraulikus vezetőképesség leírása az EU-SoilHydroGridshez képest jelentős javulást mutatott.
A HU-SoilHydroGrids új lehetőségeket nyújt országos léptékű környezeti problémák ‒ többek között az aszály, a belvíz és a vízmegtartás ‒ elemzésére irányuló kutatások számára. A magyar adatbázist a környezeti modellekbe való integrálásának és gyakorlati alkalmazásának eredményei alapján fejlesztik tovább. Az 1.0-ás verzió jelenleg a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium keretein belül áll a projektpartnerek rendelkezésére, hogy teszteljék az adatbázis alkalmazását a hidrológiai és ökológiai folyamatok leírásában.
A konferencia fő témája a talajkondicionálás és a talajminőség javítása a gyakorlatban.
Kiemelt témák: • Hatékonyan alkalmazható beavatkozások a talajdegradációs folyamatok mérséklésére. • Talajkondicionálók és talajjavítók (beleértve a műtrágyázást és az inhibitoros kezelést) lehetséges előnyei a terméshozam javítására, a környezet veszélyeztetése nélkül. • Talaj- és növényegészség monitoring a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlat elérésére. • Felszínközeli- és távérzékelés, mint eszköz a talajfolyamatok változásainak tanulmányozására.
„A TALAJ ÉLETE – amit egy szelvény el tud mondani magáról” címmel szervezett országos figyelemfelkeltő kampánynapot a Magyar Talajtani Társaság 2024. március 20-án. A talajok értékeit, a velük való törődést, a szakértő használatot, a védelemük fontosságát középpontba helyező felhíváshoz kapcsolódva Magyarország 48 pontján adtak találkozási lehetőséget az érdeklődőknek a talajokkal foglalkozó hazai specialisták.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont a Felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium Technikum és Szakképző Iskolával karöltve, annak tankertjében szervezett bemutatóval kapcsolódott a rendezvényhez. A mintegy 40 fős hallgatóságnak – diákoknak, szakoktatóknak, környékbeli gyakorlati szakembereknek – Szabóné Kele Gabriella,a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának nyugalmazott igazgatóhelyettese, Stefanovits Pál Életműdíjjal kitüntetett talajtani szakértője mutatta be a felcsúti talajszelvényt. A talajok biológiai sokszínűségéről, élőlényeinek jelentőségéről Imréné dr. Takács Tünde,a HUN-REN ATK Talajtani Intézet Talajbiológia Osztály vezetője adott átfogó képet, míg a talajok növénytermesztésben betöltött szerepéről dr. Árendás Tamás,a HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa beszélt a hallgatóságnak.
A HUN-REN ATK TAKI munkatársai a felcsúti helyszín mellett Tatán és Pécsett várták még az érdeklődőket.
Bakacsi Zsófia a tatai Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola tanulóinak, illetve érdeklődő gazdálkodóknak mutatta be a Máriapusztai Tangazdaság talajszelvényét. Balog Kitti pedig a „Ne csak a felszínt (L)ásd!” citizen science programját ismertette.
László Péter a Mecsekerdő Zrt. Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskolájában a Pécsi Mátyás király utcai általános iskola 5. osztályos tanulóinak mutatott be egy erdei talajszelvényt a Mecsekben.
A „Ne csak a felszínt (L)ásd!” programról bővebb információ elérhető itt.
A konferencia fő témája a talajkondicionálás és a talajminőség javítása a gyakorlatban.
Kiemelt témák:
Hatékonyan alkalmazható beavatkozások a talajdegradációs folyamatok mérséklésére.
Talajkondicionálók és talajjavítók (beleértve a műtrágyázást és az inhibitoros kezelést) lehetséges előnyei a terméshozam javítására, a környezet veszélyeztetése nélkül.
Talaj- és növényegészség monitoring a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlat elérésére.
Felszínközeli- és távérzékelés, mint eszköz a talajfolyamatok változásainak tanulmányozására.
Az előadónapon sor kerül néhány, a fenntartható és egyúttal egészséges talajhasználattal, illetve annak különböző aspektusaival foglalkozó, egész Európát átfogó projekt eredményének bemutatására. E projektek tárgya pl. az ÜHG kibocsátás visszafogása, modellezése, közös alapokon nyugvó régió-specifikus szaktanácsadás kidolgozása, a talajdegradáció visszaszorítása, az alkalmazkodó mezőgazdaság lehetőségeinek keresése, de nagy hangsúlyt fektetnek az elért eredmények mindenki számára történő elérésére, azaz társadalmasítására is.