növi

Eddig úgy tudtuk, a poszméhek szaglására csak a rovarirtó szerek hatnak negatívan, de a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete (HUN-REN ATK NÖVI) és a Würzburgi Egyetem közös kutatásából kiderült, a magas hőmérséklet is csökkenti a rovarok szaglását. Ez pedig a haszonnövényeink beporzására is komoly hatással lehet, vélik a kutatók.

Az éghajlatváltozás sokféleképpen befolyásolja az ökoszisztémákat. Ennek egyik következménye a hosszabb és intenzívebb hőhullámok, amelyek olyan alapvető természetes folyamatokat érintenek, mint például a beporzást. A HUN-REN ATK NÖVI és a würzburgi Julius-Maximilians Egyetem kutatói részletesebben megvizsgálták, hogyan hat a hőhullám a poszméhekre.

A poszméhek beporzóként létfontosságú szerepet játszanak mind a természetes ökoszisztémákban, mind a mezőgazdaságban, jelentősen hozzájárulva a terméshozamhoz és a biodiverzitáshoz. Ezek a szőrös rovarok különösen érzékenyek a hőhullámokra, mivel ők inkább a hidegebb élőhelyekhez tudnak jobban alkalmazkodni, mint a melegebbekhez. Beporzóként a poszméheket látásuk mellett a növények által kibocsátott illatanyagok vezérlik. Ezek az illékony vegyületek nemcsak a növények helyét mutatják meg, hanem információt is tartalmaznak a virágok állapotáról.

Kárpáti Zsolt, a HUN-REN ATK NÖVI tudományos főmunkatársa elmondta, a kísérlet során a poszméheket 40 °C-os hőmérsékletre helyezték, ami jelentősen rontotta a virágillat-érzékelésüket, gyakorlatilag elveszítették a szaglásukat. A hímeknél csaknem 50%-os, a nőstény dolgozóknál pedig akár 80%-os szagláscsökkenést is megfigyeltek. „Sajnos az ideális hőmérsékletű regenerációs időszak sem vezetett náluk azonnali javuláshoz” – tette hozzá a kutató.

A poszméheket 24 órával a hőstressz után újra megvizsgálták, és azt tapasztalták, hogy csak részlegesen nyerték vissza a szaglásukat. A tanulmány megerősíti, mennyire erősen befolyásolja az éghajlatváltozás a rovarok és a növények közötti kölcsönhatást, amiben a hőhullámok kulcsszerepet játszanak.

Kutatóink szerint a hőstressz okozta szagláscsökkenés miatt kevesebb haszonnövényt porozhatnak be a poszméhek, mivel a rosszabb szaglásuk miatt nem találják meg a virágokat. Mindezek mellett sajnos a poszméhkolóniák állapota is romolhat, hiszen nem tudnak elég pollent és nektárt vinni a fészekbe.

„Jóllehet, a poszméheken kívül más rovarok is be tudják porozni a növényeket, de mivel azok száma a klímaváltozás miatt szintén csökken, ezért a beporzás esélye is csökken” – emelte még ki Kárpáti Zsolt.

„A tudományban nincsen egyenlőség. A jól működő támogatások az elit kiválasztásában érdekeltek. Ennek az elvnek az alapján működik a Bolyai-ösztöndíj is.” – mondta köszöntőjében Tulassay Tivadar akadémikus, a Bolyai János Ösztöndíj Kuratóriumának elnöke szeptember 18-án, a Bolyai napon.

A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére a Kormány 1997-ban hozta létre a pályakezdő fiatalok tudományos életpályájának tervezhetőségét, a kutatói állományban a különböző generációk együttműködését, a fiatal kutatók itthon tartásának segítését és teljesítmény-központú nevelését célzó Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. 

A Bolyai-ösztöndíj olyan teljesítmény-központú, országos megméretésen elnyerhető anyagi támogatás, amely hidat képez az országos autonómiában döntő szerepet játszó akadémikusok, akadémiai doktorok és a fiatal kutatói generáció között. Az akadémiai ösztöndíj a PhD–val rendelkező kutatókat segíti magyarországi kutatásaik folytatásában, valamint ösztönzi őket az MTA-doktori értekezés megírására és a tudományos cím megszerzésére.

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2001-ben döntött arról, hogy a záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapott ösztöndíjasoknak emléklapot adományoz. Közülük a legjobbak MTA Bolyai-plakett kitüntetésben részesülnek.

Idén a HUN-REN ATK NÖVI kutatója, Páll-Gergely Barna Bolyai-plakett kitüntetésben részesült a „Délkelet-ázsiai szárazföldi csigagénuszok revíziója” című Bolyai Pályázatának fő eredményeként, miszerint, egy tudományra új nemzetséget és összesen 106 fajt fedezett fel és írt le.

A Bolyai-napról készült felvétel elérhető itt

A Bolyai-plakett kitüntetésben részesültek névsora elérhető innen.

Forrás: MTA

A HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézet tudományos munkatársa, Kóbor Péter augusztus elején egy hetet töltött az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány ösztöndíjával a Bécsi Természettudományi Múzeum (Naturhistoriches Museum Wien) őslénytani gyűjteményében, ahol megkezdte az ott őrzött poloskakövületek feldolgozását.

A munka célja a poloskák – mint mezőgazdasági, közegészségügyi és ökológiai szempontból is fontos rovarcsoport – fosszilis csoportjainak morfológiai és rendszertani vizsgálata volt. A kövületek tanulmányozása során keletkezett adatok és a ma élő csoportokról rendelkezésre álló tudás összevetésével olyan evolúciós mintázatok tárhatóak fel melyek segítenek megérteni a poloskák alkalmazkodását az élőhelyeik körülményeiben bekövetkezett változásokhoz. Ezen leszármazástani alapokon nyugvó funkcionális alaktani ismeretek fontos háttértudást szolgáltatnak például az inváziós fajokkal, a biológiai védekezéssel vagy bizonyos élőhelyek közösségökológiájával kapcsolatos kutatásokhoz.

Az egy hét során Kóbor Péter 13 borostyánzárvány és 43 lenyomatfosszilia feldolgozását végezte el. Ennek részeként újravizsgálta korábban leírt fajok típuspéldányait, meghatározott nem vagy tévesen azonosított kövületek, valamint dokumentálta ismeretlen, leírásra váró fajok példányait is. Egyes borostyánzárványok esetében a gyűjtemény dolgozóival együttműködésben mikroCT felvételeket. E módszer lehetővé teszi a fénymikroszkóppal rosszul vizsgálható kövek „átvilágítását” és a bennük megőrzött rovarok részletes tanulmányozását (lásd kép).

A munka során keletkezett adatok értékelése jelenleg is zajlik, azonban már most elmondható, hogy az eredmények fontos új ismeretekkel gazdagítják majd a régmúlt korok poloskanépességével és egyes poloskacsoportok evolúciójával kapcsolatos tudásunkat.

A HUN-REN ATK NÖVI tudományos főmunkatársa, Páll-Gergely Barna idén ötödik alkalommal vett részt a Párizsi Természettudományi Múzeum (Muséum national d’Histoire naturelle) szervezésében egy hónapos új-kaledóniai csigagyűjtő expedíción.

Az expedíciók célja a szinte 100%-ban bennszülött (endemikus) fajokból álló fauna feltárása, tehát több száz csigafaj leírása. A begyűjtött példányok fajok szerinti szétválogatását, majd felcímkézést követően, fiolákba rendezve, a múzeum leltári számaival történő megjelölését követően lehet az adatbázisban rögzíteni. Mindezek után kezdődhet a fajok tényleges felfedezése, vagyis az a munkafolyamat, amely során kiderül, hogy melyik faj új, és melyik ismert már a tudomány számára.

Az idén begyűjtött anyag katalogizálásán Páll-Gergely Barna egy,- valamint Kis Patrik PhD hallgató három hétig dolgozott Párizsban. Kis Patrik PhD témája a Diplommatinidae nevű család új-kaledóniai radiációja, amely munka több tucat új fajt eredményez reményeik szerint.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózathoz kapcsolódó több kutató tevékenységét is kitüntetéssel ismerték el az augusztus 20-i nemzeti ünnepen.

Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést vett át Dr. Balázs Klára növényvédelmi szakmérnök, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának címzetes egyetemi tanára, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének nyugalmazott tudományos főmunkatársa, a Környezetbarát Növényvédelemért Alapítvány kuratóriumi elnöke a hazai növényvédelem fejlesztése érdekében végzett eredményes munkája elismeréseként.

Forrás: HUN-REN Központ

A Nemzetközi Kémiai Ökológiai Társaság (International Society of Chemical Ecology, ISCE) világszervezet ez évi világkonferenciáján, amelyet Prágában tartottak, életműdíjként az „Applied Chemical Ecology Award” (Alkalmazott Kémiai Ökológiai Díj) kitüntetésben részesítették Tóth Miklós akadémikust, a HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézetének professor emeritusát.

Forrás: MTA

A COST (European Cooperation in Science and Technology) egy olyan, az Európai Unió által támogatott programsorozat, amelynek célja, hogy európai szinten összehangolja a nemzeti forrásokból támogatott műszaki és tudományos alapkutatásokat. A COST-Akciókban való részvétel elősegíti a nemzetközi szakmai együttműködések kialakítását, kapcsolatteremtést, valamint a közös jövőbeni kollaborációk, pályázatok létrejöttét.

 A HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézetének Kémiai Ökológiai Osztálya az E-NICHE nevű COST-akcióban vesz részt. Az E-NICHE célja egy olyan európai kutatói közösség létrehozása, ahol a kémiai ökológia területén dolgozók platformot találhatnak a közös tudás és információ átadására, valamint partnereket kereshetnek jövőbeni közös projektekhez. A projekt igyekszik  minden, a kémiai ökológia területén dolgozó szakembert megszólítani és bevonni a tudományos területen dolgozóktól kezdve a vállalkozásokig. Az interdiszciplináris megközelítés révén arra törekszik, hogy megértsük a kémiai jelzőrendszerek változatosságának eredetét és funkcióit és ezt a tudást felhasználva megoldást találjunk a legsürgetőbb gyakorlati problémákra.

A projekt keretében létrejövő kutatások és információs anyagok nemcsak az európai tudományos közösséget, hanem a társadalom egészét is gazdagítják, hiszen a kémiai ökológia szerves része mindennapi életünknek. Az akció 2023-ban indult, jelenleg 203 tagja van, amelyek 40 COST országot képviselnek.

A Kémiai Ökológiai Osztály három kutatója vesz rész jelenleg ebben a projektben, közülük egy fő az E-NICHE fiatal kutatóinak a képviselője. Bővebben a projektről az Akció honlapján olvashatnak: www.e-niche.eu