növi

Január végén, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Fejér Vármegyei Szervezete egy zártkörű szakembertalálkozót szervezett Soponyán a növényvédelmi szakirányítók számára. A két napos összejövetelen felsorakozott 18 növényvédő szert, a növények fejlődését, egészségi állapotát támogató készítményt gyártó és forgalmazó cég képviselője bemutatta az általuk kínált termékeket, valamint a megoldási lehetőségeket.

Az EU évtizedes törekvése, hogy az Európában felhasználható növényvédő szer hatóanyagok számát csökkentse. A folyamatos hatóanyag-kivonások jelentősen megnehezítik, néhol szinte lehetetlenné teszik egy-egy szántóföldi kultúra betegségektől, károsítóktól, gyomnövényektől történő megóvását. Mindeközben az országban újonnan megjelenő, betelepülő károsítók száma évről-évre gyarapszik. Egyeseket behurcolunk, másoknak a klímaváltozás teremti meg az országban maradás, az áttelelés lehetőségét. A rendezvény előadásain régi és új megoldási javaslatok hangzottak el.   

Király Lóránt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének Növényi Kórélettani Osztályának tudományos főmunkatársa, 2025. február 4-én sikerrel védte meg „Életben maradni – sejthalál és reaktív oxigénszármazékok a növényi vírus- és lisztharmat rezisztenciában” című MTA Doktori disszertációját.

A doktori értekezés, az értekezés tézise, a bírálatok és a bírálatokra adott válaszok elérhetők itt. Kollégánknak, ezúton is szívből gratulálunk!

A Magyar Mikológiai Társaság és az ELTE TTK Biológiai Intézet, Növényszervezettani Tanszék szervezésében 2025. január 18-án rendezték meg a Magyar Mikológia Napja 2025. Mikológiai Műhelyek I. elnevezésű szakmai napot. A rendezvényen a mikológia bármely területe iránt érdeklődők új tudományos eredményeket bemutató előadásokat hallgathattak meg.

Az eseményre 280 fő regisztrált és 10 előadást hangzott el többek között a klímaváltozás gombatermesztésre gyakorolt hatásairól, nagygombák taxonómiai vizsgálatairól, kísérleti erdők gombaközösségeiről és gombamérgezési esetekről.  Az ebéd- és kávészünetekben a résztvevők személyesen is beszélgethettek a kutatókkal és feltehették kérdéseiket.

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet (HUN-REN ATK NÖVI) részéről Kovács M. Gábor, a rendezvény egyik szervezőjeként nyitotta meg a Magyar Mikológia Napját és röviden bemutatta, hogy milyen jelentős, gombákkal kapcsolatos események történtek az elmúlt években. A megnyitót követően Kovács M. Gábort, mikológiai munkásságának elismeréseképpen Clusius-díjjal tüntette ki a Magyar Mikológiai Társaság.

Pintye Alexandra, a HUN-REN ATK NÖVI főmunkatársa a növénykórokozó és az ún. „nem-cél” gombák gombaölő szerekkel szembeni rezisztenciájáról beszélt előadásában. Bemutatta a csoportjuk által használt módszereket, eredményeiket, valamint röviden ismertette az „Egy az egészség” (One Health) szemléletmódot is.

2024 év végén az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciaterem szolgált helyszínül a Vírusoktól az erdőkig: „Az év kiemelkedő szünbiológiai témájú egyetemi doktori (PhD) értekezése” díj átadásának és előadóülésének. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontot tudományos munkatársunk, Ujhegyi Nikolett képviselte. Előadásának témája az Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl (Lepus europaeus) populáció dinamikájára volt.

Kutatónk 2023-ban megvédett disszertációja rövid összefoglalóját ismertette meg a hallgatósággal. A nyulak állománysűrűsége sajnos évtizedek óta csökken. Mivel populációjellemzőik változása az élőhely minőségét jelzi, így vizsgálataiban a nyulak és hullatékaik sűrűségét vetette össze egy agrár-támogatási programmal és a rókagyérítés erősségével.

Továbbá élőhelyhasználatot vizsgálta GPS telemetriával és éjszakai állománybecsléssel, végezetül a nyúlállományok dinamikájához gyűjtött adatokat az éves szaporulat, a fiatalok túlélése, valamint szaporodási rendellenességek alapján, kiegészítve egy mezőgazdasági mikotoxin szervekben található mennyiségével.

Utóbbi vizsgálata kapcsán a zearalenon mikotoxin egyik szervezetben képződő metabolitját mutatta ki először mezei nyulak májából és veséjéből egyaránt. A fiatalok szerveiben, illetve a szaporodási problémát mutató nőstény nyulak szerveiben a toxin mennyisége magasabb volt, így feltételezhető, hogy a mikotoxin közre játszhat a nyulak alacsonyabb szaporulatában, illetve szaporodási rendellenességeik növekedésében.

Roberto Bertolani, a Modenai és Reggio Emilia Egyetem emeritus professzora tartott előadást a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban.

Az olasz professzor célja az volt, hogy betekintést nyújtson  a több, mint 50 éves Tardigrada (szerk. medveállatkák) kutatásáról: a kezdeti lépésektől egészen a jelenleg elért eredményekig.

Bertolani professzor szerencsésnek vallja magát, amiért több, mint 50 éve tanulmányozhatja ezeket az állatokat. Neki köszönhetően sok új ismeret látott napvilágot a medveállatkákról. A korai kutatásai a kromoszómákat és a szaporodásbiológiát vizsgálták. Így először került előtérbe a poliploid populációk jelenléte a tardigrádokban, számos partenogenezis-esetet azonosítottak, különösen az ameiotikus (korábban a törzsben ismeretlen) esetet, és a törzsben először hermafroditizmust. Így számos faj élettörténete, biszexuális, hermafrodita és egyivarú, meghatározásra került.

Taxonómiai kutatásai során a morfológiai karakterek fénymikroszkópos és SEM-es vizsgálatára, valamint az intraspecifikus variabilitás értékelésére irányultak. Kiderült, hogy ahol korábban azt hitték, hogy csak egy faj létezik, a valóságban több is létezik, és a fajok nem annyira kozmopoliták, mint, ahogy azt korábban gondolták. Ezeket a taxonómiai vizsgálatokat a DNS vonalkódolás bevezetésével bővítette, először a tardigrádoknál. Ez a megközelítés még összetettebb taxonómiai helyzetet tárt fel.
Az integrált morfológiai és molekuláris vizsgálatok nemcsak új fajok, hanem új nemzetségek és családok azonosításához is vezettek.

Felhívta a figyelmet, hogy a tardigrádok tanulmányozására azonban még számos lehetőség van, eljött az ideje a fiataloknak, akik további ismeretekkel bővíthetik, gyarapíthatják erről a nem mindennapi állatfajról szóló kutatásokat.

Külön öröm számunkra, hogy az HUN-REN ATK és az  Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium együttműködésnek köszönhetően Fekete Erik (az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium 11. osztályos tanulója) személyesen konzultált és műhelymunkát végezhetett Roberto Bertolani professzorral, mely egyrészről óriási segítséget jelentett készülő TDK dolgozatának elkészítéséhez, másrészről még inkább megerősítette Erikben célkitűzését, hogy a kutatói pályát válassza.

A gombák különleges helyet foglalnak el a természet nagy színpadán. Noha nem olyan feltűnőek, mint az állatok vagy a növények, szerepük pótolhatatlan az ökoszisztémák működésében, az élelmezésben, sőt az orvostudományban is. De mitől olyan fontosak ezek az apró, sokszor rejtőzködő élőlények?

A gombák legfontosabb ökológiai szerepe a szerves anyagok lebontásában rejlik. Az elhalt növényi részek, falevelek és fadarabok mind-mind a talaj lakóira várnak, hogy értékes tápanyagokká alakuljanak. A gombák enzimei képesek lebontani olyan komplex anyagokat is, mint a cellulóz vagy a lignin, amelyek más élőlények számára emésztési kihívást jelentenek. Nélkülük a természet körforgása egyszerűen megakadna.

A gombák szimbiotikus kapcsolatokat is kialakítanak a növényekkel, különösen az erdőkben. Az úgynevezett mikorrhiza-kapcsolat során a gombák finom hálózatukkal behatolnak a növények gyökereibe, tápanyagokat biztosítva számukra, cserébe pedig cukrokat kapnak. Ez a szövetség olyan hatékonyságot eredményez, hogy sok fás növény egyenesen életképtelen lenne gombák nélkül. A gombák az emberi táplálkozás szerves részét is képezik, az orvostudomány is rengeteget köszönhet nekik.

2024. október 18-án az Országos Gombakiállítás keretében hozta nyilvánosságra Albert László, a Magyar Mikológiai Társaság elnöke a 2025-ös Év gombája internetes szavazás nyertes faját: a sárga gévagombát (Laetiporus sulphureus), mely különleges faj megismerésén keresztül bővebb ismeret kaphatunk a gombákról.

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetében több kutató is foglalkozik a mikológia tudományával. 
A Magyar Mikológiai Társaság és az ELTE TTK Biológiai Intézet, Növényszervezettani Tanszék szervezésében 2025. január 18-án, kerül megrendezésre a Magyar Mikológia Napja 2025. Mikológiai Műhelyek I. elnevezésű szakmai napja, mely keretén belül az HUN-REN ATK NÖVI egyik kutatója, Pintye Alexandra is előadást tart, melyről később részletesen beszámolunk.

Kép: Wikipedia

A HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézet kutatói november végén vettek részt a Magyar Etológiai Társaság 26. Konferenciáján, mely a Pannon Egyetemen került megrendezésre.

Hét előadásban számoltak be munkájuk legfrissebb eredményeiről. Az Evolúciós Ökológiai Osztály munkatársai a kétéltűeket fenyegető környezeti változások következményeit vizsgálták. Az egyik fő fenyegetést a fertőző betegségek jelentik, közülük is az egyik legveszélyesebb a kitridiomikózis. Ennek a betegségnek a kórokozóját tanulmányozva Hettyey Attila és Ujszegi János beszámoltak annak hatásairól a barna varangyok hőmérsékletválasztó viselkedésére és ivararányára. Témavezetésükkel Tóth Ábris, az Állatorvostudományi Egyetem hallgatója a varangyok által termelt méreganyagok védő szerepét vizsgálta a kitridiomikózis kórokozójával szemben.

Ujhegyi Nikolett egy nemrég felfedezett herpeszvírus tüneteinek erősségét mérte fel egy mezőgazdasági terület mellett élő erdei béka populációban. Mikó Zsanett egy másik jelentős környezeti ártalom, a kémiai szennyezés ökotoxikológiai következményeit elemezte, azon belül is két rovarirtó hatóanyag, a deltametrin és az etofenprox hatásait az erdei békák túlélésére és ivararányára. A környezeti stresszhatások ivarváltást okozhatnak a kétéltűekben, Bókony Veronika előadása ennek következményeit mutatta be az erdei békák szaporodási sikerére. Tóth Zoltán, az Állattani Osztály munkatársa szimulációs modellekkel kimutatta, hogy a tömegesen virágzó növénykultúra iránti preferencia, a fajtársak foltválasztásának másolása, illetve egy kísérletesen igazolt peszticid-indukált viselkedési változás is a korábban feltételezettnél magasabb expozíciós kockázat kialakulását okozhatja a beporzó rovarok számára növényvédő szerekkel kezelt mezőgazdasági tájakon. Mindezek az eredmények jól mutatják, hogy a fenntartható mezőgazdálkodás és a hatékony természetvédelem szempontjából is fontos az állatok viselkedésének és más egyedi tulajdonságainak figyelembevétele és az ezek közötti összefüggések megértése.

A zootaxonómia az állatfajok leírásának, rendszerezésének, megkülönböztetésének és elnevezésének tudománya, amely alapvető jelentőségű a körülöttünk lévő világ megismerése miatt. Ez a tudományág gyakorlati szempontból is rendkívül jelentős, amire talán az egyik legjobb példa a növényvédelem, amely nem működhet a kártevők taxonómiai vizsgálata és pontos azonosítása nélkül. Többek között ezért is volt társszervezője a HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézete az Első Magyar Zootaxonómiai Konferenciának, amelynek az Állatorvostudományi Egyetem adott otthont november végén.

A rendezvényen, amely szakmai kérdések bemutatásán és megvitatásán túl a hazai zootaxonómusok első seregszemléje is volt, túlzás nélkül állítható, hogy az egész hazai taxonómus társadalom képviseltette magát gimnazistáktól a 60 év szakmai tapasztalatot maguk mögött tudó kutatókig.

Az eseményre közel 140 fő regisztrált, akik 27 előadást és 11 poszter mutattak be. A HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézetéből két kutató, Kóbor Péter és Páll-Gergely Barna tartott előadást.

A program, az előadások összefoglalói és a díjazottak névsora ide kattintva elérhető.