Nemzetközi együttműködésben készült tanulmány az európai talajsótartalom térképezéséről

A HUN-REN ATK Talajtani Intézet kutatóinak, Balog Kittinek és Szatmári Gábornak társszerzőként nyolc egyetemmel és kutatóintézettel közösen jelent meg legújabb nemzetközi tanulmánya a Geoderma című szakfolyóiratban.

A kutatás célja a talajsótartalom térbeli eloszlásának nagyléptékű térképezése a fenntartható talajgazdálkodás támogatására Európában. A cikk az európai talajok telített talajpaszta elektromos vezetőképességének (ECe) térképezését tárgyalja pedotranszfer függvények és a Quantile Regression Forests gépi tanulási algoritmus segítségével. A kutatás a LUCAS 2018 talajmonitoring adatbázisra épül, amely közel 20.000 felszíni talajmintát tartalmaz. 

Az eredmények alapján az EC1:5 arányú talajszuszpenzió vezetőképességi értéke ECe értékké transzformálható a talaj textúrája és szerves széntartalma figyelembe vételével. A végső modell teljesítménye (R² = 0,302, RMSE = 0,265 dS*m-1) összhangban van a szakirodalomban szereplő hasonló nagyléptékű vizsgálatok eredményeivel. A térképezés rávilágított arra, hogy Európa északi részén és az atlanti térségben a sófelhalmozódás természetes folyamatok következménye, míg a mediterrán és déli régiókban az emberi tevékenységek, például az öntözés és a nem megfelelő vízelvezetés, továbbá a parti sávban a tengervíz behatolása játszanak kulcsszerepet. 

A tanulmány megjelöli a monitoring ’hot-spot’-jait, kiemeli a magas ECe értékeket Spanyolországban, ami veszélyeztetheti az öntözött mezőgazdasági talajok termelékenységét. Az Európai Unió Zöld Megállapodása és a ’Farm to Fork’ stratégia célja a fenntartható élelmezésbiztonság biztosítása, amelyhez a talajsótartalom monitorozása kulcsfontosságú.

A tanulmány eredményei segíthetnek az EU-s talajdegradációs monitoringban és a szakpolitikai döntéshozatal támogatásában. A kutatás nemzetközi együttműködés keretében valósult meg a JRC European Commission vezetésével, melyben a HUN-REN ATK Talajtani Intézet kutatói mellett, a University College London, CSIC Centro de Investigaciones sobre Desertificaci´on-CIDE Valencia, az Aarhus University, a TEAGASC, Dublin, az Agricultural University of Athens, Isparta University of Applied Sciences és a University of Palermo vett részt.

Schillaci C, Scarpa S, Yunta F, Lipani A, Visconti F, Szatmári G, Balog K et al. 2025. Empirical estimation of saturated soil-paste electrical conductivity in the EU using pedotransfer functions and Quantile Regression Forests: A mapping approach based on LUCAS topsoil data. Geoderma 454, 117199. https://doi.org/10.1016/j.geoderma.2025.117199.

Facebook
Twitter
LinkedIn

A kanadai aranyvessző invázió eddig ismeretlen hatásai egy alulkutatott talajízeltlábú csoportra, a soklábúakra

A növényi invázió őshonos közösségekre gyakorolt hatásai viszonylag jól kutatott téma, de a talaj élővilága szempontjából hiányos a tudásunk. Különösen igaz ez a talajízeltlábúak bizonyos csoportjaira, úgymint a soklábúakra (Myriapoda), amik a talaj táplálékhálózatában változatos szerepet betöltő, fajgazdag csoport. Vannak köztük ragadozók, valamint növény- és detrituszfogyasztók egyaránt.

A HUN-REN ATK Talajtani Intézet munkatársai az Insect Conservation and Diversity D1-es folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmányukban, egy Európában és Ázsiában agresszívan terjedő, észak-amerikai özönnövény, a kanadai aranyvessző példáján vizsgálták, hogy a növényi invázió miként befolyásolja a százlábú (Chilopoda) és ikerszelvényes (Diplopoda) együttesek taxonómiai és funkcionális diverzitását, illetve összetételét egy védett városi gyepen.

Az eredmények azt mutatták, hogy az aranyvessző domináns jelenléte elsősorban a növénnyel közvetlenebb kapcsolatban álló detrituszfogyasztókat érinti, különösen az ikerszelvényeseket, amik átlagosan nagyobb diverzitásban és egyedszámban voltak jelen az elözönlött parcellákban. Továbbá, a szezonális különbségek mellett, szignifikánsan eltérő közösségi összetételük volt mind taxonómiai, mind funkcionális értelemben a természetközeli növényzettel bíró (kontroll) parcellákhoz képest. Ezzel szemben a százlábú együttesek esetében csak a talajnedvesség bizonyult meghatározónak.

A növényi invázió hatása ez alapján úgy tűnik, hogy a talaj táplálékhálózatban betöltött trofikus szereptől függ, és bizonyos csoportok számára akár előnyöket is hordozhat, ami bizonyára az inváziós növény sikeres megtelepedésének kulcsát jelentő pozitív növény-talaj visszacsatolás mechanizmusnak a része.

Facebook
Twitter
LinkedIn

Beszámoló a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara rendezvényéről

Január végén, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Fejér Vármegyei Szervezete egy zártkörű szakembertalálkozót szervezett Soponyán a növényvédelmi szakirányítók számára. A két napos összejövetelen felsorakozott 18 növényvédő szert, a növények fejlődését, egészségi állapotát támogató készítményt gyártó és forgalmazó cég képviselője bemutatta az általuk kínált termékeket, valamint a megoldási lehetőségeket.

Az EU évtizedes törekvése, hogy az Európában felhasználható növényvédő szer hatóanyagok számát csökkentse. A folyamatos hatóanyag-kivonások jelentősen megnehezítik, néhol szinte lehetetlenné teszik egy-egy szántóföldi kultúra betegségektől, károsítóktól, gyomnövényektől történő megóvását. Mindeközben az országban újonnan megjelenő, betelepülő károsítók száma évről-évre gyarapszik. Egyeseket behurcolunk, másoknak a klímaváltozás teremti meg az országban maradás, az áttelelés lehetőségét. A rendezvény előadásain régi és új megoldási javaslatok hangzottak el.   

Facebook
Twitter
LinkedIn

Az őszi vetésű búzaföldek biológiai talajminőségének országos értékelése talajízeltlábúakra épülő indikátorokkal

A mezőgazdasági művelés talajra gyakorolt hatásainak nyomon követése kiemelkedő fontosságú az észszerű talajgazdálkodásban, ami a fenntartható növénytermesztés alapja. Az intenzív mezőgazdaság gyakran vezet talajdegradációhoz, ami a talajegészség és a talajfunkciók romlásával jár.

Egy az Agriculture, Ecosystems and Environment D1-es folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmányukban, a HUN-REN ATK Talajtani Intézet kutatói Magyarországon először alkalmaztak talajízeltlábú-alapú talajminőségmutatókat országos felmérés keretében, aminek célja a hazai mezőgazdasági talajok állapotának értékelésén túl, az azt befolyásoló talajváltozók, klimatikus viszonyok, valamint mezőgazdasági gyakorlatok közötti összefüggések jobb megismerése volt.

Ehhez az Országos Környezeti Információs Rendszer talajdegradációs alrendszerének (TDR) 2011. évi adatait használták az őszi vetésű búzaföldekre szorítkozva, és azt az eredményt kapták, hogy a legtöbb üzemi tábla talaja biológiailag degradálódottnak számít, csak 15 %-uk minősül jónak. A legfontosabb tényezőknek a talajnedvesség, a térfogattömeg, valamint a csapadékos napok száma bizonyultak. Emellett a szántás és a talajművelés gyakorisága is meghatározó volt, aminek hatásai elsősorban a talajszerkezet és nedvességviszonyok befolyásolásán keresztül érvényesültek.

Ugyan az Agrár-környezetgazdálkodási Programban résztvevő területek száma kevés volt a 2011-es felmérésben, a hagyományos művelési móddal összevetve nem találtak különbséget a tanulmány szerzői egyik talajízeltlábú mutatóban sem, ami alapján az látszik, hogy a 2004-2009 közötti AKG programok számottevően nem járultak hozzá a talaj biológiai minőségének fenntartásához, illetve javításához.

https://doi.org/10.1016/j.agee.2024.109325

Facebook
Twitter
LinkedIn

 „Életben maradni”

Király Lóránt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének Növényi Kórélettani Osztályának tudományos főmunkatársa, 2025. február 4-én sikerrel védte meg „Életben maradni – sejthalál és reaktív oxigénszármazékok a növényi vírus- és lisztharmat rezisztenciában” című MTA Doktori disszertációját.

A doktori értekezés, az értekezés tézise, a bírálatok és a bírálatokra adott válaszok elérhetők itt. Kollégánknak, ezúton is szívből gratulálunk!

Facebook
Twitter
LinkedIn

Adatvezérelt térbeli modellek tesztelése szőlőültetvények talajerózió térképezésében

Az eredmények azt mutatják, hogy az adatvezérelt térbeli modellek sikeresen alkalmazhatók a talajerózió becslésére. Ugyanakkor a modellek átvihetősége még közeli mintaterületek között is további vizsgálatokat igényel.

A Land folyóiratban megjelent tanulmány az alábbi linken érhető el:
Takáts T, Pásztor L, Árvai M, Albert G, Mészáros J. Testing the Applicability and Transferability of Data-Driven Geospatial Models for Predicting Soil Erosion in Vineyards. Land. 2025; 14(1):163.

Új publikáció egy veszélyeztetett, emblematikus, talajlakó faj, a közönséges ürge, hazai populációjának múltjáról, jelenéről és jövőbeli kilátásairól

A szerzők 1,45 millió évre visszanyúló paleontológiai adatok, helynevekből származó történelmi feljegyzések és 1964 és 2020 közötti monitoring adatok felhasználásával elemezték a populáció alakulását és a faj magyarországi elterjedési területének változását elsősorban Magyarországon, de a hosszú távú trendek szempontjából az eredmények kiterjeszthetők a Pannon ökorégióra is. Statisztikai modellezést, többek között két alkalommal megszakított ARIMA és Bayes-féle strukturális idősor-modelleket alkalmaztak a jövőbeli populációszámok előrejelzésére és a populációtörténeti töréspontok azonosítására. A tanulmány jelentős, mintegy 10 százalékos évenkénti állománycsökkenést állapít meg az 1960-as évek mezőgazdasági változásai előtt, majd ezt követően még drámaibb csökkenés következett be napjainkig. A tanulmány a természetvédelmi beavatkozások, például a jogi védelem alá helyezés és az áttelepítési programok hatását is vizsgálja a hazai állomány alakulására. Az eredmények arra utalnak, hogy a közelmúltban végrehajtott természetvédelmi áttelepítéseknek pozitív hatása lehet, de az idősoros adatok rövidsége 2010 óta még nem engedik meg, hogy biztonsággal kijelenethessük, hogy a faj hosszú távú fennmaradása és jövője biztosított.

Az eredeti közlemény az alábbi linken szabadon letölthető és felhasználható:
Cserkész T, Váczi O, Takáts T, Pazonyi P, Mikesy G, Brevik E C, Nagy L, Csathó A I, Németh A, Szitta T, Kiss Cs, Laborczi A, Mészáros J, Gedeon Cs. 2025. Past and present existence of Spermophilus citellus in Hungary with a forecast of its population using time series models. Journal for Nature Conservation 84, 126836.

Nagy részletességű szemcseösszetétel térképek készítése gépi tanulási módszerrel a talajok pontosabb megismeréséhez

A nagy részletességű szemcseeloszlás térképek a jövőben lehetőséget nyújtanak a térképezett területek talajhidrológiai, vízgazdálkodási viszonyainak pontosabb megismerésére, ezáltal segítve a vízgazdálkodás és mezőgazdaság tervezését az egyre gyakoribb szélsőséges klimatikus jelenségekhez való alkalmazkodásban.

A Geoderma folyóiratban megjelent tanulmány az alábbi linken érhető el:

Kassai, P, Kocsis M, Szatmári G, Makó A, Mészáros J, Laborczi A, Magyar Z, Takács K, Pásztor L, Szabó B. 2025. Large-scale mapping of soil particle size distribution using legacy data and machine learning-based pedotransfer functions. Geoderma 454, 117178.

Fókuszban a női kutatók

Az M1 Kék bolygó című magazinműsorának stábja a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban forgatott, hogy bemutassa Darkó Éva, a HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézet tudományos főmunkatársának munkáját.

Magyarországon számos kiváló kutatónő végez kiemelkedő tevékenységet a tudomány különböző területein, különös tekintettel a környezetvédelemre és a klímaváltozás elleni küzdelemre. A műsor három inspiráló szakember, Bálint Erika, Darkó Éva és Horvát Eszter tevékenységén keresztül nyújt betekintést a tudományos világ női szereplőinek mindennapjaiba. Az epizód január 27-én került adásba, mely az alábbi linken visszanézhető.

Facebook
Twitter
LinkedIn

A gombatermesztéstől a fungicidrezisztenciáig – beszámoló a Magyar Mikológia Napjáról

A Magyar Mikológiai Társaság és az ELTE TTK Biológiai Intézet, Növényszervezettani Tanszék szervezésében 2025. január 18-án rendezték meg a Magyar Mikológia Napja 2025. Mikológiai Műhelyek I. elnevezésű szakmai napot. A rendezvényen a mikológia bármely területe iránt érdeklődők új tudományos eredményeket bemutató előadásokat hallgathattak meg.

Az eseményre 280 fő regisztrált és 10 előadást hangzott el többek között a klímaváltozás gombatermesztésre gyakorolt hatásairól, nagygombák taxonómiai vizsgálatairól, kísérleti erdők gombaközösségeiről és gombamérgezési esetekről.  Az ebéd- és kávészünetekben a résztvevők személyesen is beszélgethettek a kutatókkal és feltehették kérdéseiket.

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet (HUN-REN ATK NÖVI) részéről Kovács M. Gábor, a rendezvény egyik szervezőjeként nyitotta meg a Magyar Mikológia Napját és röviden bemutatta, hogy milyen jelentős, gombákkal kapcsolatos események történtek az elmúlt években. A megnyitót követően Kovács M. Gábort, mikológiai munkásságának elismeréseképpen Clusius-díjjal tüntette ki a Magyar Mikológiai Társaság.

Pintye Alexandra, a HUN-REN ATK NÖVI főmunkatársa a növénykórokozó és az ún. „nem-cél” gombák gombaölő szerekkel szembeni rezisztenciájáról beszélt előadásában. Bemutatta a csoportjuk által használt módszereket, eredményeiket, valamint röviden ismertette az „Egy az egészség” (One Health) szemléletmódot is.

Facebook
Twitter
LinkedIn