atk

Regeneratív talajvédelmi technológiák bemutatója a Talajtani Intézet Kísérleti Telepén

Szerző:

A program első felében négy előadás hangzott el, melyek a regeneratív szemléletű gazdálkodás elveit és gyakorlatát mutatták be. Az előadók ismertették a Talajtani Intézet által 2023-ban elindított kísérlet első eredményeit, illetve korábbi no-till kísérlet mintáján keresztül felvázolták a várható talajtani változásokat. Ezt követően a gazdálkodók által is végrehajtható talajállapot jellemzési módszerek terepi bemutatójára került sor, ahol beszivárgási, talajelllenállási és szerkezeti példákon keresztül mutattak rá a kutatók a mezőgazdasági területek talajainak degradációs veszélyeire és felmérésük lehetőségeire. A bemutatón egy talajszelvény helyszíni leírása is segítette a lezajló folyamatok értelmezését.

A bemutató két időpontban is megrendezésre kerül Sárhatvanban, a következő alkalom 2024. október 8-án lesz.

Részletek a letölthető meghívóban (PDF)

A hőhullámok is rontják a poszméhek szaglását

Szerző:
Eddig úgy tudtuk, a poszméhek szaglására csak a rovarirtó szerek hatnak negatívan, de a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete (HUN-REN ATK NÖVI) és a Würzburgi Egyetem közös kutatásából kiderült, a magas hőmérséklet is csökkenti a rovarok szaglását. Ez pedig a haszonnövényeink beporzására is komoly hatással lehet, vélik a kutatók.
Az éghajlatváltozás sokféleképpen befolyásolja az ökoszisztémákat. Ennek egyik következménye a hosszabb és intenzívebb hőhullámok, amelyek olyan alapvető természetes folyamatokat érintenek, mint például a beporzást. A HUN-REN ATK NÖVI és a würzburgi Julius-Maximilians Egyetem kutatói részletesebben megvizsgálták, hogyan hat a hőhullám a poszméhekre.
A mezei poszméh (Bombus pascuorum) a szőrös kenderkefűvön (Galeopsis speciosa) táplálkozik. Ha túl meleg van, a rovarok alig érzékelik a virágok illatát. (Kép: Sabine Nooten / Würzburgi Egyetem
 
A poszméhek beporzóként létfontosságú szerepet játszanak mind a természetes ökoszisztémákban, mind a mezőgazdaságban, jelentősen hozzájárulva a terméshozamhoz és a biodiverzitáshoz. Ezek a szőrös rovarok különösen érzékenyek a hőhullámokra, mivel ők inkább a hidegebb élőhelyekhez tudnak jobban alkalmazkodni, mint a melegebbekhez. Beporzóként a poszméheket látásuk mellett a növények által kibocsátott illatanyagok vezérlik. Ezek az illékony vegyületek nemcsak a növények helyét mutatják meg, hanem információt is tartalmaznak a virágok állapotáról.
Kárpáti Zsolt, a HUN-REN ATK NÖVI tudományos főmunkatársa elmondta, a kísérlet során a poszméheket 40 °C-os hőmérsékletre helyezték, ami jelentősen rontotta a virágillat-érzékelésüket, gyakorlatilag elveszítették a szaglásukat. A hímeknél csaknem 50%-os, a nőstény dolgozóknál pedig akár 80%-os szagláscsökkenést is megfigyeltek. „Sajnos az ideális hőmérsékletű regenerációs időszak sem vezetett náluk azonnali javuláshoz” – tette hozzá a kutató.
A poszméheket 24 órával a hőstressz után újra megvizsgálták, és azt tapasztalták, hogy csak részlegesen nyerték vissza a szaglásukat. A tanulmány megerősíti, mennyire erősen befolyásolja az éghajlatváltozás a rovarok és a növények közötti kölcsönhatást, amiben a hőhullámok kulcsszerepet játszanak.
Kutatóink szerint a hőstressz okozta szagláscsökkenés miatt kevesebb haszonnövényt porozhatnak be a poszméhek, mivel a rosszabb szaglásuk miatt nem találják meg a virágokat. Mindezek mellett sajnos a poszméhkolóniák állapota is romolhat, hiszen nem tudnak elég pollent és nektárt vinni a fészekbe.
„Jóllehet, a poszméheken kívül más rovarok is be tudják porozni a növényeket, de mivel azok száma a klímaváltozás miatt szintén csökken, ezért a beporzás esélye is csökken” – emelte még ki Kárpáti Zsolt.
Facebook
Twitter
LinkedIn

Treitz Péter-emlékérmet kapott Koós Sándor

Szerző:

Koós Sándor a Magyar Talajtani Társaság Oktatási és Ismeretterjesztési Szakosztályának 2024-ben leköszönt elnöke hét éven keresztül töltötte be ezt a posztot. Ez idő alatt kitartó munkával szervezte a talaj jelentőségének minél szélesebb körű bemutatását. Ezen felül sokat tett a Társaság szervezeti működéséért, a működést segítő infrastruktúrák fejlesztéséért.

Gazdálkodói vélekedés a talajegészségről az EU-ban és Kínában

Szerző:

Az eredmények világossá tették, hogy a gazdaságok mérete, a mezőgazdasági tevékenység típusa és a mezőgazdasági üzemek vezetőinek képzettségi szintje szignifikánsan összefüggött a talajromlással kapcsolatos kérdések megítélésével. Mindezekből következik, hogy a talajromlással kapcsolatos információk megfelelő formában történő eljuttatása a termelők felé kulcsfontosságú az ellensúlyozásukra bevezetett intézkedések alkalmazása szempontjából. Az olyan projektek, mint a TUdi, együttműködési hálózatok létrehozásában nyújtanak segítséget, amelyekkel ösztönözni lehet a mezőgazdasági termelők által széles körben elfogadott technológiák elterjedését és ezáltal a mezőgazdasági területek degradációjának visszafordítását.

A projekt eredményei az alábbi publikációban jelentek meg:

Falcão, R. N. R., Vrana, M., Hudek, C., Pittarello, M., Zavattaro, L., Moretti, B., Strauss, P., Liebhard, G., Li, Y., Zhang, X., Bauer, M., Dostál, T., Gomez, J. A., Benavente-Ferraces, I., García-Gil, J. C., Plaza, C., Guzmán, G., Lopez, M. L., Pirkó, B. … Krása, J. (2024). Farmers’ perception of soil health: The use of quality data and its implication for farm management. Soil Use and Management, 40, e13023. https://doi.org/10.1111/sum.13023

Átvették okleveleiket a Bolyai Kutatási Ösztöndíjat elnyert kutatóink

Szerző:
A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére a Kormány 1997-ban hozta létre a pályakezdő fiatalok tudományos életpályájának tervezhetőségét, a kutatói állományban a különböző generációk együttműködését, a fiatal kutatók itthon tartásának segítését és teljesítmény-központú nevelését célzó Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. 
A Bolyai-ösztöndíj olyan teljesítmény-központú, országos megméretésen elnyerhető anyagi támogatás, amely hidat képez az országos autonómiában döntő szerepet játszó akadémikusok, akadémiai doktorok és a fiatal kutatói generáció között. Az akadémiai ösztöndíj a PhD–val rendelkező kutatókat segíti magyarországi kutatásaik folytatásában, valamint ösztönzi őket az MTA-doktori értekezés megírására és a tudományos cím megszerzésére.
Külön öröm számunkra, hogy Kutatóközpontunk két intézetéből is átvehették kollégáink a korábban elnyert Bolyai Kutatási Ösztöndíjról szóló oklevelet tegnap a Pesti Vigadóban.
A HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézetből Mikó Péter és Tolnai Zoltán, a HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézetből pedig Koczor Sándor.

 
 
 
 
Gratulálunk a rangos elismeréshez!
Bővebb beszámoló elérhető a Magyar Tudományos Akadémia oldalán.
A Bolyai-napról készült felvétel elérhető itt
Forrás: MTA
Facebook
Twitter
LinkedIn

Bolyai-plakett kitüntetésben részesült Páll-Gergely Barna

Szerző:
„A tudományban nincsen egyenlőség. A jól működő támogatások az elit kiválasztásában érdekeltek. Ennek az elvnek az alapján működik a Bolyai-ösztöndíj is.” – mondta köszöntőjében Tulassay Tivadar akadémikus, a Bolyai János Ösztöndíj Kuratóriumának elnöke szeptember 18-án, a Bolyai napon.
A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére a Kormány 1997-ban hozta létre a pályakezdő fiatalok tudományos életpályájának tervezhetőségét, a kutatói állományban a különböző generációk együttműködését, a fiatal kutatók itthon tartásának segítését és teljesítmény-központú nevelését célzó Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. 
A Bolyai-ösztöndíj olyan teljesítmény-központú, országos megméretésen elnyerhető anyagi támogatás, amely hidat képez az országos autonómiában döntő szerepet játszó akadémikusok, akadémiai doktorok és a fiatal kutatói generáció között. Az akadémiai ösztöndíj a PhD–val rendelkező kutatókat segíti magyarországi kutatásaik folytatásában, valamint ösztönzi őket az MTA-doktori értekezés megírására és a tudományos cím megszerzésére.
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2001-ben döntött arról, hogy a záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapott ösztöndíjasoknak emléklapot adományoz. Közülük a legjobbak MTA Bolyai-plakett kitüntetésben részesülnek.
Idén a HUN-REN ATK NÖVI kutatója, Páll-Gergely Barna Bolyai-plakett kitüntetésben részesült a „Délkelet-ázsiai szárazföldi csigagénuszok revíziója” című Bolyai Pályázatának fő eredményeként, miszerint, egy tudományra új nemzetséget és összesen 106 fajt fedezett fel és írt le.
A Bolyai-napról készült felvétel elérhető itt
A Bolyai-plakett kitüntetésben részesültek névsora elérhető innen.
Forrás: MTA
Facebook
Twitter
LinkedIn