OPTAIN 2nd Webinar – Natural Small Water Retention Measures-

Az angol nyelvű webináriumon elsősorban a SWAT modellezés és az optimalizálás technikai részének ismertetésén lesz a hangsúly, azonban a nem modellező, de a téma iránt érdeklődő szakemberek részvételét is várjuk az eseményen.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, ami a következő linken érhető el.

 

Várunk minden érdeklődőt!

#OPTAIN #Webinárium #Vízvisszatartás #SWATModellezés #Agrárkutatás

A hazai talajok szerves szénnel való telítettségének és a jelen állapot deficitjének országos szintű térképezése

Az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézete a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjával Földrajzi Intézetével és a Soproni Egyetem Erdészeti Kutatóintézetével szoros együttműködésben a feltalaj szerves szénnel való telítettségének országos szintű térképezésének és értékelésének gépi tanuláson alapuló, pedotranszfer függvény segítségével történő megvalósíthatóságát vizsgálta.
Az érdekeltek és a politikai döntéshozók egyre inkább érdeklődnek nemcsak a talajok potenciális szerves szén telítettségi szintje iránt, hanem a szerves szén-deficit mértékére vonatkozó, térben folytonos információk iránt is, amelyek támogathatják a jövőbeli szakpolitikai és fenntartható gazdálkodási stratégiákat, valamint a szénmegkötéssel kapcsolatos területi tervezést. A kutatás célja egy cubist alapú pedotranszferfüggvény (PTF) kidolgozása volt a magyarországi talajok felső rétegének (0-30 cm) telített szerves szén (SOC)-tartalmának előrejelzésére és feltérképezésére, majd az így kapott térkép összehasonlítása a tényleges SOC-térképpel a SOC-deficit mértékének meghatározása és értékelése céljából. Feltételeztük, hogy az állandó erdőkkel borított talajok szerves szén tartalma gyakorlatilag telítettnek tekinthető. A Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer erdőkbe eső monitoring pontjait, mint referencia talajszelvényeket használva, egy cubist alapú PTF-et dolgoztunk ki. A cubist által biztosított átlátható modellstruktúra lehetővé tette annak kimutatását, hogy nemcsak a talajok fizikai-kémiai tulajdonságai (pl. textúra és pH), hanem a tájat jellemző környezeti jellemzők, mint a topográfia (pl. lejtés, magasság, domborzati helyzet) és az éghajlat (pl. hosszú távú éves átlaghőmérséklet és párolgás) is fontos tényezők a SOC-telítettség szintjének előrejelzésében. Eredményeink arra is rámutattak, hogy az ország nagy részén (∼80%) szerves szén deficit mutatkozik, amely nagy területi változékonyságot mutat. Az is kiderült, hogy a legjelentősebb további SOC-megkötési potenciál a közepes vagy magas tényleges SOC-tartalmú talajokhoz kapcsolódik.

A kutatás eredményeit bemutató cikk a CATENA folyóiratban (D1, IF: 6.367) nyílt hozzáféréssel jelent meg:
Szatmári, G.; Pásztor, L.; Laborczi, A.; Illés, G.; Bakacsi, Zs.; Zacháry, D.; Filep, T.; Szalai, Z.; Jakab, G. Countrywide mapping and assessment of organic carbon saturation in the topsoil using machine learning-based pedotransfer function with uncertainty propagation. CATENA 2023, 227, 107086.
https://doi.org/10.1016/j.catena.2023.107086

A szélerózió veszélyei

Szántó területeken a defláció következményeképpen a biológiailag leginkább aktív talajrétegek mozdulnak el, amelyek szerves- és tápanyagokban a leggazdagabbak. Ennek alapvető következménye a veszélyeztetetett területek termőképességének csökkenése. Másrészt a talajanyag, a tápanyagok és a vetést megelőzően kijuttatott növényvédőszerek szélerózió útján történő transzportja komoly környezeti problémaként jelentkezik. A szántóföldek fedetlen talajfelszíne, főképp a kora tavaszi „böjti szelek” idején a legkitettebb a szélerózió hatásainak. Mivel a vegetációs fedettség nemcsak térben, hanem időben is jelentősen változik, egy területet érdemes a deflációra vonatkozó potenciális kitettségével jellemezni, ami a szélerózió érzékenységet jelenti. A Talajtani Intézet a Debreceni Egyetem és az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársaival együttműködésben speciális módszertan kidolgozásával 2016-ban előállította a magyarországi talajok defláció érzékenységi térképét egyhektáros térbeli felbontásban. Az előállított térkép alapot nyújt a szélerózió regionális jellemzésére, következésképpen az ellene történő védekezés tervezésére, továbbá ennek költségeire vonatkozó támogatások ésszerű elosztására.

Pásztor L, Négyesi G, Laborczi A, Kovács T, Elemér L, Bihari Z. 2016. Integrated spatial assessment of wind erosion risk in Hungary. Natural Hazards And Earth System Sciences 16: pp. 2421-2432.

A talajokat veszélyeztető tényezőkről és a talajközpontú, fenntartható, klímatudatos mezőgazdaságról készült Talaj=Élet film az alábbi linken tekinthető meg:
https://youtu.be/MaWVT-u1wps

Szántóföldi hasznosítású korábbi szikes területek nagyfelbontású térképezése és értékelése korszerű statisztikai megközelítésekkel

A kutatás eredményeként kimutatták, hogy az „ensemble” gépi tanulási megközelítés és a többváltozós geostatisztika együttes alkalmazása ígéretes módszernek bizonyult nemcsak a szikes indikátorok (azaz pH, elektromos vezetőképesség és nátrium adszorpciós arány) térbeli változékonyságának és bizonytalanságának nagyfelbontású modellezésére és térképezésére, hanem a szántóföldi hasznosítású szikesek táblaszintű értékelésére is. Továbbá eredménytérképeik segíthetik a földhasználókat a talajminőség és terméshozam javítására alkalmas talajművelés megválasztásában. Kutatási eredményeiket az Agronomy (Q1, IF: 3,949) c. folyóiratban, ingyenesen olvashatóan (open access) tették közzé:

Hateffard F, Balog K*, Tóth T, Mészáros J, Árvai M, Kovács Zs A, Szűcs-Vásárhelyi N, Koós S, László P, Novák T J, Pásztor L, Szatmári G, 2022: High-Resolution Mapping and Assessment of Salt-Affectedness on Arable Lands by the Combination of Ensemble Learning and Multivariate Geostatistics. AGRONOMY 12(8), 1858.