mgi

A díjat a Scientia Amabilis Alapítvány adományozza háromévente az elismerésre méltó életművet felmutató növénybiológusoknak.

Galiba Gábor, a HUN-REN ATK MGI Biológiai Erőforrások Osztályának tudományos tanácsadója, valamint a MATE egyetemi tanára.

Pályáját az MTA SZBK Növényélettani Intézetében, Szegeden kezdte tudományos segédmunkatársként. Dr. Maliga Pál csoportjában tanulta meg a már klasszikusnak számító dohány szövet- és protoplaszt-tenyésztési rendszer technikai fogásait. 1984-től dolgozik az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében Martonvásáron (jelenleg HUN-REN ATK MGI), ahol hosszú évekig tudományos osztályvezető volt.  Kutatja a gabonafélék abiotikus stressztűrését és molekuláris markerekkel térképezi a fagyállóságban, ozmoregulációban és szárazságtűrésben szerepet játszó géneket. 1986 – 1987 Japánban a Kyoto Egyetem Sejt- és szövettenyésztési Kutatóközpontjában dolgozott meghívott kutatóként. Itt Dr. Yasuyuki Yamada intézetében mikro injektálási eljárással kísérelte meg embriógén búza kalluszok genetikai transzformációját. Eddigi főbb díjai: 1997: Széchenyi Professzori ösztöndíj; 2002: Akadémia Díj; 2003:„Fulbright” kutatói ösztöndíj.

Jelenleg folyó kutatásainak fő célja annak felderítése, hogy a beeső fény színképének megváltoztatására hasonlóképpen módosul-e a modellként használt cianobaktérium, zöld alga és a gabonafélék anyagcseréje. A kutatás egyik gyakorlati célja: azonosítani a fényregulációban szerepet játszó legfontosabb metabolitokat és géneket, melyek markerként szolgálhatnak a gabonafélék télállóságának javítására. Ezen kívül azt is tanulmányozzák, hogyan függ a csíranövények vigorát és stresztűrését befolyásoló törpésítő gének (Rht) expressziója a fény erősségétől és minőségétől függően. Ezeket a kutatásokat az NKFIH-OTKA K-147019 sz. pályázat témavezetőjeként irányítja.  

Aktív kutatói munkája mellett 2020-tól állandó oktató és vizsgabizottsági tagja az olaszországi Università degli Studi di Modena e Reggio Emilia Agrár-élelmiszertudományi-, technológai- és biotechnológiai PhD kurzusának. 2022-ben vendégprofesszorként 1 hónapot töltött az intézményben.

Témavezetője volt 9 végzett PhD hallgatónak jelenleg 1 PhD hallgató témavezetője.

Az EUCARPIA (European Association for Research on Plant Breeding) Gabonaszekciója által szervezett Gabona Biotechnológiai és Nemesítési Konferenciák állandó szervezője, társelnöke.

2023-ban japán előadókörúton vett részt a Japan Society for the Promotion of Science (JSPS) támogatásával, melynek keretében öt egyetemen és egy kutatóintézetben tett látogatást és tartott szakmai előadást.

Tudományos folyóirat-cikkeinek száma 142, Hirsch-indexe 43, független hivatkozásainak száma: 6192 (Scopus).

Szeptember 5-én került megrendezésre a több évtizedes hagyománynak örvendő „Országos Kukorica Fajtabemutató”  Martonvásáron. 

A rendezvény nyitóbeszédét  Kontschán Jenő, a HUN-REN ATK főigazgatója tartotta, őt követte  Fodor Nándor, a HUN-REN ATK MGI igazgatója, aki az AGRÁR-TÁRLAT jelenlegi és jövőbeni programjairól adott rövid összefoglalót. Spitkó Tamás, a Kukoricanemesítési Osztály vezetője az idei év kukorica nemesítési eredményeit mutatta be. Előadásában kitért az idei aszályos, embert és kukoricát próbáló tenyészidőszak időjárási körülményeire. Elemezte a kukorica vetésterület változását, a terméseredményeket, végül a kiemelkedő tulajdonságokkal bíró hibridekről adott áttekintést az összes éréscsoportban.

A szakmai program következő előadója, Árendás Tamás a kukoricával kapcsolatos tartamkísérletek eredményeit ismertette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaszi vetésű növényfajok különösen megszenvedik a júliusi, augusztusi aszályt, valamint rámutatott, hogy a hazai állatállomány csökkenése miatt a magyar kukorica nagy része exportra kerül, ám a mennyiség és minőség egyaránt kulcsfontosságú szempontok.

Az előadásokat Mikó Péter, a Kalászos Gabona Nemesítési Osztály vezetője zárta, aki az idei kalászos gabona nemesítés eredményeit ismertette. Részletesen elemezte a búza kórtani helyzetét és a fajták minőségi jellemzőit.

A szántóföldi bemutató két helyszínen zajlott.  Simonpusztán Spitkó Tamás mutatta be az impozáns hibrideket, Lászlópusztán pedig Árendás Tamás szemléltette, hogy az egyes tápanyagszintek, hogyan hatnak egy aszályos évben a termés alakulására.

Fotók: MGI/ Cséplő Mónika 

Az InfoRádió-ban Spitkó Tamás, a HUN-REN ATK MGI Kukoricanemesítési Osztály vezetője számolt be az idei száraz nyár miatt várható átlag alatti kukoricatermésről. 

„Idén májusban és júniusban is elegendő csapadék hullott és a hőmérséklet is kedvezően alakult a kukoricatermés szempontjából, ám a nyár további hónapjaiban a hőség és a szárasság sok kárt okozott a mezőgazdaságban.”

A teljes interjú elérhető itt:

A HUN-REN Központ megkeresésére az idei kukoricatermésről, a szárazabb időszakra a hideget is jól tűrő fajtákról és az MI szakmai munkába való bevonásának lehetőségéről is szívesen válaszoltak a felmerült kérdésekre a HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézet munkatársai, Fodor Nándor intézetigazgató, valamint Spitkó Tamás, a Kukoricanemesítési Osztályának vezetője.

Az elmúlt hetek hősége és szárazsága súlyos károkat okozott a mezőgazdaságban. Csak a kukoricaföldeken 240 milliárd forintos károkról és az 5 tonnát sem elérő termésátlagról beszéltek a sajtóban a szakemberek. Utóbbit a HUN-REN-nek is megerősítette Spitkó Tamás, a HUN-REN ATK MGI Kukoricanemesítési Osztályának vezetője, aki hozzátette, noha az előrejelzés hétről hétre változik és pontos számokat csak a betakarítás után lehet mondani, de a 2022-es extrém alacsony (3,5 t/ha) hozamnál biztosan nagyobb lesz idén a termés.

A szakember szerint az idei kánikulával társult aszály más természetű volt, mint a két évvel ezelőtti. Június végéig szép képet mutattak a szántóföldi növénykultúrák, azonban a helyenként rendkívül csapadékhiányos július alaposan átírta a szezon forgatókönyvét. Bár a növények teljesen ki tudtak fejlődni, és a szemtermések is részben kialakultak a növények tartalékaiból, az állományok kiszáradtak. A helyenkénti teljes, lényegében két hónapnyi vízhiányt nemcsak a hazai lágyszárú kultúrák sínylették meg, hanem például az út menti fás társulások is.

A nagyobb és biztosabb terméshozamot azonban nemcsak öntözéssel, hanem a szárazságot jobban tűrő fajták nemesítésével is el lehet érni. A kutató szerint csodák nincsenek: bár javítható a szárazságtűrés, teljes vízhiány esetén nincs olyan növény, amely túlélne és „tudomást sem véve a szárazságról” jelentős termésre lenne képes.

A szárazságtűrő növények mellett a hideget is jól bíró fajták kifejlesztésén dolgoznak az ATK MGI kutatói molekuláris genetikai módszerekkel. Úgynevezett markerszelekciós eljárással keresik meg a kromoszómákon a hidegtűrésért felelős géneket, géncsoportokat, és ennek felhasználásával szelektálják az új fajtákat a jobb hidegtűrés érdekében.

Ha a nyár aszályos és nem tudunk öntözni, a növények „életének idejét” át kell helyezni olyan időszakokra, amikor kisebb eséllyel léphet fel vízhiány. Ez legtöbbször kora tavasztól nyár közepéig, bizonyos években akár a nyár végéig is tarthat. Ha korán vetjük el a rövid tenyészidejű hibridkukoricákat, virágzásukkal és termésérésük egy részével elkerülhetik a júliusi aszályt, így jelentős terméstöbbletre tehetnek szert. „Ehhez azonban javítani kell a hidegtűrésüket, mert tavasszal előfordulnak nem fagyos, de igen csípős reggelek, és ezt a friss vetésnek, a fiatal növényeknek bírniuk kell” – fűzte hozzá az ATK MGI kutatója. A kukorica eredetileg trópusi növény volt, így nehéz rávenni arra, hogy a rövid ideig tartó fagypontot, vagy a hosszabb hideg időszakokat kibírja.

A klímaváltozással a hidegtűrő kukoricák mellett lassan a mediterrán haszonnövények hasznosításában is gondolkodnunk kell, bár a nagyüzemi termesztésük ideje még nem jött el, véli a szakember. Spitkó Tamás szerint a kiskertekben már most mindennaposak a terebélyes fügebokrok, a nem téliesített leanderek, vagy az olykor már beérő gránátalmabokrok, de kisebb olajfaligettel is találkozott már. 

A jövő azonban nemcsak a mediterrán növények felhasználását jelentheti, hanem a mesterséges intelligencia (angol rövidítése szerint AI) használatát is a növénynemesítés és a termesztés során. Bár az AI-t az ATK kutatói napi szinten még nem használják, Spitkó Tamás szerint lassan elindul a terabájtnyi adatbázisok elemzése, ami lehetővé teszi a jövőben a hagyományos nemesítési módszerek megtámogatását a mesterséges intelligencia bevonásával.

A HUN-REN ATK MGI igazgatója, Fodor Nándor hozzátette, a mesterséges intelligencia a növénynemesítés minden részfolyamatában alkalmazható, mivel az AI technológiák különösen alkalmasak a genetikai, környezeti és fenotípusos adatokat tartalmazó összetett adathalmazok elemzésére. A gépi tanulási algoritmusok hatalmas mennyiségű genetikai információt tudnak átvizsgálni, hogy mintázatokat azonosítsanak, és nagy pontossággal jelezzék előre a növényi tulajdonságokat. Ez a képesség lehetővé teszi az adott éghajlatra, talajtípusokra és mezőgazdasági gyakorlatokra optimalizált növényfajták, jelenleginél lényegesen gyorsabb kinemesítését.

Forrás: HUN-REN 

Az EUCARPIA (European Associtation for Research on Plant Breeding) 1956-ban alapított non-profit szervezet, amelynek célja a tudományos és technológiai együttműködés előmozdítása a növénynemesítés fejlődésének érdekében. Az elmúlt fél évszázadban jelentős mértékben hozzájárult a növénynemesítési kutatás nemzetközi kapcsolatainak javításához.

Napjainkban minden eddiginél aktívabb, több mint ezer, különböző nemzetiségű és érdeklődésű taggal. A 11 külön szekció konferenciákat és kollokviumokat szervez Európa-szerte, melyben a Mezőgazdasági Intézet is évtizedek óta aktív szerepet vállal. A legújabb kutatási eredményeink bemutatására, együttműködési lehetőségeink szélesítésére és a meglévők megerősítésére a kollégáink állandó résztvevői az Eucarpia konferenciáknak. Számos kutatónk szavazattal bíró tagja is egyben a szervezetnek.

A négy évente megrendezésre kerülő General Congress idén augusztus 18-23 között zajlott Lipcsében az IPK (Gatersleben) kutatóintézet főszervezésében 40 ország kb. 250 résztvevőjével.

A HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézetéből Türkösi Edina és Kruppa Klaudia tudományos főmunkatársak vettek részt NKFIH pályázati támogatásnak köszönhetően. A 86 tudományos előadás és 96 poszter rendkívül széles számú faj nemesítésének eredményeit mutatta be, azonban a közös üzenet a gyors ütemben zajló klímaváltozás hatásainak enyhítésére, az abiotikus és biotikus stresszekkel szembeni tolerancia vagy rezisztencia növelésére szinte minden esetben elhangzott. Szerencsére van módszer a nemesítők kezében, amellyel növelhetjük a termesztésben lévő fajok termésbiztonságát, mivel számos eredmény hangzott el a növényfajok közeli és távoli rokon, termesztett vagy vad fajainak, tájfajtáknak a nemesítésbe történő aktívabb bevonásáról. A technológiai módszerek folyamatos fejlesztése is szükséges, nagy áteresztőképességű fenotipizáló és genotipizáló rendszerek alkalmazásával. A vezető intézetek egyre inkább működnek együtt egymással és génbankokkal, tudásuk megosztásával, a részfeladatok precíz szervezésével.  A szakmai előadások mellett az IPK kutatóintézet látogatására is lehetőség nyílt Gaterslebenben, mely intézménnyel a martonvásári Mezőgazdasági Intézet is évtizedek óta számos aktív együttműködést folytat. A tudományos programok mellett kulturális és közös szabadidős tevékenységek színesítették a résztvevők élményeit. 

Az Eucarpia honlapján számos információt találhatunk az együttműködő partnerekről, a közelgő eseményekről, konferenciákról (https://www.eucarpia.eu/) , a General Congress absztraktkiadványából pedig mindenki tájékozódhat az elhangzott előadások és poszterek tömör bemutatásán keresztül.

https://meetings.ipk-gatersleben.de/eucarpia/program-2/

Vár-e éhezés Európára? Létezik-e az űrbúza? Mivel foglalkozik a bioetika?

A Magyar Krónika Nemes növények c. műsorában a fenti és még további kérdésekre is hallhatjuk Fodor Nándor, a HUN-REN ATK MGI igazgatójának válaszait.

A teljes műsor elérhető itt.

A HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézete (MGI) több évtizedes hagyományának megfelelően 2024. szeptember 5-én tartja meg idei „Országos Kukorica Fajtabemutató” rendezvényét, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. Az előadók az aktuális kutatási eredmények ismertetése mellett azok gyakorlati hasznosítását is áttekintik, a mezőgazdasági szakemberekkel közösen. Az MGI hagyományos alap és alkalmazott kutatásai mellett, a tudományos közlemények részeként, fajtabemutatókon mutatja be a legújabb eredmények gyakorlatba átültetett hasznosíthatóságát. A kísérleti eredmények ismertetése nemcsak a genetikai alapok felhasználásából, új fajták és hibridek kifejlesztéséből áll, hanem része az új termesztéstechnológiai tudás átadásának, a felnövekvő új generációk szemléletformálásának is. A kutatók szándéka nem kizárólag a tudományos munkájuk bemutatása, hanem személyes konzultáció folytatása, szaktanácsadás.

A részletes program elérhető itt.

Prof. Sanjib K. Panda, a HUN-REN ATK MGI Biológiai Erőforrások Osztályának vendégprofesszora „Dissecting Abiotic Stress Adaptation and Resilience in Crops” címmel tartott előadást múlt héten Martonvásáron.

Prof. Sanjib K. Panda, a Central University of Rajasthan, Biokémiai Tanszékének oktatója. Számos világszerte elismert kutatói ösztöndíjat nyert el, hogy kutatási területén még  pontosabb ismereteket szerezzen. Több, mint 200 publikációja van, 11.000 feletti hivatkozással és 59-es H-indexszel.

2017-ben a rangos Royal Society of Biology tagja lett, PhD hallgatóinak száma 22 feletti.

Prof. Sanjib K. Panda részletes bemutatása elérhető itt. 

A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottsága, illetve a Surányi Kuratórium a növénytermesztési szakma legnagyobb kitüntetését, a Surányi János Díjat adományozta Dr. Árendás Tamásnak, a HUN-REN ATK MGI tudományos főmunkatársának, a tudományos és oktatási, valamint a hazai és nemzetközi tudományos közéletben vállalt munkássága elismeréseként.

/A fotó egy korábbi rendezvényen készült./