publikáció

Új eredmények a talaj baktériumközösség összetételének és metabolikus aktivitásának szikes növénytársulások talajaiban történt vizsgálatairól

Szerző:

A kutatók a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apajon négy jellegzetes szikes gyepvegetáció talajában vizsgálták a baktérium közösségek összetételét és mikrobiális aktivitás mintázatát. Megállapították, hogy a különböző szikes vegetációjú talajokban a baktériumok nemzetségszintű összetétele és a közösségi szintű aktivitási profilok jelentősen különböznek egymástól. Az eredmények azt mutatták, hogy a talajok pH-ja, sótartalma és Na+-tartalma voltak a fő talajtani tényezők, amelyek mind a baktériumok diverzitását, mind az aktivitásukat befolyásolták.

A teljes cikk az alábbi linkre kattintva érhető el:

Mucsi, M., Borsodi, A.K., Megyes, M., Szili-Kovács,T. Response of the metabolic activity and taxonomic composition of bacterial communities to mosaically varying soil salinity and alkalinity Sci Rep 14, 7460 (2024).
https://doi.org/10.1038/s41598-024-57430-2

Megjelent az eddigi legrészletesebb adatbázis a Balaton mederüledékéről

Szerző:

Az adatbázis nyílt hozzáférése lehetővé teszi, hogy a tó ökológiai állapotát, belső tápanyag-terhelési folyamatait kutató szakemberek részletesebben megismerjék a tó üledék viszonyait, valamint tanulmányozzák a klímaváltozás tápanyag-terhelési folyamataira gyakorolt hatását.

A teljes cikk és a hozzá tartozó adatbázis az alábbi linkre kattintva érhető el:

Kocsis, M., Pásztor, L., Makó, A. et al. Geospatial data on the sediments of Lake Balaton. Sci Data 11, 91 (2024). https://doi.org/10.1038/s41597-024-02936-7

A szelén különböző formáinak vizsgálata zöldségnövényekben

Szerző:

A káposztalevél és a sárgarépa gyökér a legmagasabb arányban szervetlen szelént tartalmazott. A paradicsom termésben és a zöldborsó magban a szerves forma (szelenometionin) fordult elő a legnagyobb arányban, valamint elemi Se is kimutatható volt. A 100 g friss ehető növényi részben található szelén tartalom a káposzta leveleiben volt a legnagyobb mennyiségben, de a szervetlen szelént a paradicsom alakította a legnagyobb arányban szerves szelénné, míg a zöldborsó szemben volt a legtöbb szerves szelén 100 g friss biomasszában. A vizsgált zöldségek szeléntartalma jelentős biomassza csökkenés nélkül emelkedett, ezért jól alkalmazkodhatnak a magasabb szeléntartalmú talajokhoz is.

A vizsgálati eredmények a D1-es besorolású Plant and Soil folyóiratban jelentek meg:

Ragályi P., Takács T., Soós Á., Kovács B., Dernovics M., Lončarić Z., Dobosy P., Záray G., Rékási M. 2023. Quantitative analysis of selenium species in the edible parts of cabbage, carrot, tomato and green pea treated with selenate-enriched irrigation water. Plant Soil. https://doi.org/10.1007/s11104-023-06365-0

Egy degradálódó szikes tó hosszútávú vizsgálata: a hidrológiai rendszer változása és a helyreállítási beavatkozások tájszintű hatásai

Szerző:

A kutatást összefoglaló cikk kivonata az alábbi helyen érhető el:

Ladányi Zs, Balog K, Tóth T, Barna Gy. 2023. Longer-term monitoring of a degrading sodic lake: landscape level impacts of hydrological regime changes and restoration interventions (SE Hungary), ARID LAND RESEARCH AND MANAGEMENT 37: 3 pp. 389-407. Paper: 2161970, 19 p., https://doi.org/10.1080/15324982.2022.2161970