Új eredmények a talaj baktériumközösség összetételének és metabolikus aktivitásának szikes növénytársulások talajaiban történt vizsgálatairól

A kutatók a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apajon négy jellegzetes szikes gyepvegetáció talajában vizsgálták a baktérium közösségek összetételét és mikrobiális aktivitás mintázatát. Megállapították, hogy a különböző szikes vegetációjú talajokban a baktériumok nemzetségszintű összetétele és a közösségi szintű aktivitási profilok jelentősen különböznek egymástól. Az eredmények azt mutatták, hogy a talajok pH-ja, sótartalma és Na+-tartalma voltak a fő talajtani tényezők, amelyek mind a baktériumok diverzitását, mind az aktivitásukat befolyásolták.

A teljes cikk az alábbi linkre kattintva érhető el:

Mucsi, M., Borsodi, A.K., Megyes, M., Szili-Kovács,T. Response of the metabolic activity and taxonomic composition of bacterial communities to mosaically varying soil salinity and alkalinity Sci Rep 14, 7460 (2024).
https://doi.org/10.1038/s41598-024-57430-2

Megjelent az eddigi legrészletesebb adatbázis a Balaton mederüledékéről

Az adatbázis nyílt hozzáférése lehetővé teszi, hogy a tó ökológiai állapotát, belső tápanyag-terhelési folyamatait kutató szakemberek részletesebben megismerjék a tó üledék viszonyait, valamint tanulmányozzák a klímaváltozás tápanyag-terhelési folyamataira gyakorolt hatását.

A teljes cikk és a hozzá tartozó adatbázis az alábbi linkre kattintva érhető el:

Kocsis, M., Pásztor, L., Makó, A. et al. Geospatial data on the sediments of Lake Balaton. Sci Data 11, 91 (2024). https://doi.org/10.1038/s41597-024-02936-7

A szelén különböző formáinak vizsgálata zöldségnövényekben

A káposztalevél és a sárgarépa gyökér a legmagasabb arányban szervetlen szelént tartalmazott. A paradicsom termésben és a zöldborsó magban a szerves forma (szelenometionin) fordult elő a legnagyobb arányban, valamint elemi Se is kimutatható volt. A 100 g friss ehető növényi részben található szelén tartalom a káposzta leveleiben volt a legnagyobb mennyiségben, de a szervetlen szelént a paradicsom alakította a legnagyobb arányban szerves szelénné, míg a zöldborsó szemben volt a legtöbb szerves szelén 100 g friss biomasszában. A vizsgált zöldségek szeléntartalma jelentős biomassza csökkenés nélkül emelkedett, ezért jól alkalmazkodhatnak a magasabb szeléntartalmú talajokhoz is.

Egy degradálódó szikes tó hosszútávú vizsgálata: a hidrológiai rendszer változása és a helyreállítási beavatkozások tájszintű hatásai