taki

A szélerózió veszélyei

Szerző:

Szántó területeken a defláció következményeképpen a biológiailag leginkább aktív talajrétegek mozdulnak el, amelyek szerves- és tápanyagokban a leggazdagabbak. Ennek alapvető következménye a veszélyeztetetett területek termőképességének csökkenése. Másrészt a talajanyag, a tápanyagok és a vetést megelőzően kijuttatott növényvédőszerek szélerózió útján történő transzportja komoly környezeti problémaként jelentkezik. A szántóföldek fedetlen talajfelszíne, főképp a kora tavaszi „böjti szelek” idején a legkitettebb a szélerózió hatásainak. Mivel a vegetációs fedettség nemcsak térben, hanem időben is jelentősen változik, egy területet érdemes a deflációra vonatkozó potenciális kitettségével jellemezni, ami a szélerózió érzékenységet jelenti. A Talajtani Intézet a Debreceni Egyetem és az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársaival együttműködésben speciális módszertan kidolgozásával 2016-ban előállította a magyarországi talajok defláció érzékenységi térképét egyhektáros térbeli felbontásban. Az előállított térkép alapot nyújt a szélerózió regionális jellemzésére, következésképpen az ellene történő védekezés tervezésére, továbbá ennek költségeire vonatkozó támogatások ésszerű elosztására.

Pásztor L, Négyesi G, Laborczi A, Kovács T, Elemér L, Bihari Z. 2016. Integrated spatial assessment of wind erosion risk in Hungary. Natural Hazards And Earth System Sciences 16: pp. 2421-2432.

A talajokat veszélyeztető tényezőkről és a talajközpontú, fenntartható, klímatudatos mezőgazdaságról készült Talaj=Élet film az alábbi linken tekinthető meg:
https://youtu.be/MaWVT-u1wps

Nemzeti termőföld értékelés: távérzékelési adatok és terepi mérések alapján

Szerző:

A változók, mint a különböző talajparaméterek (talajtípus, pH, textúra, szerves anyag, nitrogén-, foszfor- és káliumtartalom), havi átlag csapadék mennyiség, havi átlag hőmérséklet és földrajzi koordináta, fontosságát is vizsgálták a modellben. A modelleket a három legnagyobb területen termesztett gabonákra (búza, kukorica, napraforgó) számolták ki. Utolsó lépésként a domborzati viszonyokkal is súlyozták a kapott értékeket. Az eredménytérképek 0 és 100 közötti értékeket tartalmaznak, 100 méteres felbontásban. A javasolt módszertan a kataszteri rendszerekben, valamint a földhasználati tervezésben és a mezőgazdasági fejlesztési programokban való lehetséges alkalmazások mellett a biomassza termelékenység integrált nyomon követésére is alkalmazható. A kutatási eredményeket a Remote Sensing (Q1, IF: 5,349) c. folyóiratban, ingyenesen olvashatóan (open access) tették közzé:

Csikós, N.; Szabó, B.; Hermann, T.; Laborczi, A.; Matus, J.; Pásztor, L.; Szatmári, G.; Takács, K.; Tóth, G. Cropland Productivity Evaluation: A 100 m Resolution Country Assessment Combining Earth Observation and Direct Measurements. Remote Sens. 2023, 15, 1236.

Akadémiai Ifjúsági Díjat kapott Szatmári Gábor

Szerző:

A több mint fél évszázada alapított elismerésre a teljes magyar fiatal kutatói közösség pályázhatott: intézeti, egyetemi és közgyűjteményi kutatók egyaránt. Összesen 25-en, a bölcsészet- és társadalomtudományok, valamint az élettudományok területéről 7-7, a matematikai és természettudományok művelői közül pedig 11 fiatal kutató nyerte el a díjat.

További információk az MTA honlapján.

A Talaj = Élet című film bemutatója a Talaj Világnapján

Szerző:

Az intenzív gazdálkodás miatt a világ termőtalajainak jelentős hányada leromlott állapotban van vagy már véglegesen meg is semmisült. Ennek oka a talajok szervesanyag-tartalmának csökkenése, az ebből következő szerkezetromlás, tömörödés és az erózió, illetve a savanyodás, a szikesedés vagy éppen a túlzott műtrágya- és növényvédőszer használat. Magyarország területének mintegy felét művelik, ahol közel 20 millió ember számára elegendő élelmiszert lehetne termelni. Azonban hazánk termőterületének kétharmadát valamilyen termékenységet csökkentő talajpusztulási folyamat veszélyezteti.

Ahhoz, hogy ezen változtassunk szemléletváltásra és okszerű, tudásalapú, sőt talajközpontú fenntartható, klímatudatos mezőgazdaságra van szükség. Erről szól ez a film.

A film megtekinthető 2022.12.05. 12:00-tól az alábbi linken:
https://youtu.be/MaWVT-u1wps

 

A Nemzeti ökoszisztéma szolgáltatások értékelésének és térképezésének eredményei TAKI-s társszerzők által jegyzett publikációkban

Szerző:

A projekt eredményei fokozatosan jelennek meg különböző nemzetközi folyóiratokban.

Az ökoszisztémák értékelésének alapkoncepciójáról:
Vári Á, Tanács E, Tormáné Kovács E, Kalóczkai Á, Arany I, Czúcz B, Bereczki K, Belényesi M, Csákvári E, Kiss M, Fabók V, Fodor LK, Koncz P, Lehoczki R, Pásztor L, Pataki R, Rezneki R, Szerényi Z, Török K, Zölei A, Zsembery Z, Kovács-Hostyánszki A. 2022.
National Ecosystem Services Assessment in Hungary: Framework, Process and Conceptual Questions. Sustainability 14(19):12847, DOI: 10.3390/su141912847

Magyarország Ökoszisztéma-alaptérképének létrehozásáról:
Tanács E, Belényesi M, Lehoczki R, Pataki R, Petrik O, Standovár T, Pásztor L, Laborczi A, Szatmári G, Molnár Zs, Bede-Fazekas Á, Somodi I, Kristóf D, Kovács-Hostyánszki A, Török K, Kisné Fodor L, Zsembery Z, Friedl Z, Maucha G. 2021.
Compiling a high-resolution country-level ecosystem map to support environmental policy: methodological challenges and solutions from Hungary. Geocarto International, DOI: 10.1080/10106049.2021.2005158

Az árvízkockázat-csökkentésről:
Vári Á, Kozma Zs, Pataki B, Jolánkai Zs, Kardos M, Decsi B, Pinke Zs, Jolánkai G, Pásztor L, Condé S, Sonderegger G, Czúcz B. 2022.
Disentangling the ecosystem service ‘flood regulation’: Mechanisms and relevant ecosystem condition characteristics. Ambio, DOI: 10.1007/s13280-022-01708-0

A magyarországi ökoszisztémák állapotának értékeléséről:
Tanács E, Bede-Fazekas Á, Csecserits A, Kisné Fodor L, Pásztor L, Somodi I, Standovár T, Zlinszky A, Zsembery Z, Vári Á. 2022.
Assessing ecosystem condition at the national level in Hungary – indicators, approaches, challenges. One Ecosystem 7: e81543, DOI: 10.3897/oneeco.7.e81543

Szántóföldi hasznosítású korábbi szikes területek nagyfelbontású térképezése és értékelése korszerű statisztikai megközelítésekkel

Szerző:

A kutatás eredményeként kimutatták, hogy az „ensemble” gépi tanulási megközelítés és a többváltozós geostatisztika együttes alkalmazása ígéretes módszernek bizonyult nemcsak a szikes indikátorok (azaz pH, elektromos vezetőképesség és nátrium adszorpciós arány) térbeli változékonyságának és bizonytalanságának nagyfelbontású modellezésére és térképezésére, hanem a szántóföldi hasznosítású szikesek táblaszintű értékelésére is. Továbbá eredménytérképeik segíthetik a földhasználókat a talajminőség és terméshozam javítására alkalmas talajművelés megválasztásában. Kutatási eredményeiket az Agronomy (Q1, IF: 3,949) c. folyóiratban, ingyenesen olvashatóan (open access) tették közzé:

Hateffard F, Balog K*, Tóth T, Mészáros J, Árvai M, Kovács Zs A, Szűcs-Vásárhelyi N, Koós S, László P, Novák T J, Pásztor L, Szatmári G, 2022: High-Resolution Mapping and Assessment of Salt-Affectedness on Arable Lands by the Combination of Ensemble Learning and Multivariate Geostatistics. AGRONOMY 12(8), 1858.

Ne csak a felszínt (L)ásd! – új közösségi tudomány programot indít a Talajtani Intézet

Szerző:
Ne csak a felszínt (L)ásd!

A talajok megismerésére irányuló programunkban bárki részt vehet. Az érdeklődők egy mini talajszelvény kiásásával a háztartásban megtalálható eszközökkel és anyagokkal meghatározhatják a talaj különböző tulajdonságait és felfedezhetik a benne élő állatokat.

A mintavételi, vizsgálati módszerekkel az alábbi videó alapján lehet megismerkedni:
https://youtu.be/x43-F7UuR98

Csatlakozás programunkhoz az alábbi kérdőív kitöltésével:
https://forms.gle/EPK4vDgoDDyRgoJ87