A változók, mint a különböző talajparaméterek (talajtípus, pH, textúra, szerves anyag, nitrogén-, foszfor- és káliumtartalom), havi átlag csapadék mennyiség, havi átlag hőmérséklet és földrajzi koordináta, fontosságát is vizsgálták a modellben. A modelleket a három legnagyobb területen termesztett gabonákra (búza, kukorica, napraforgó) számolták ki. Utolsó lépésként a domborzati viszonyokkal is súlyozták a kapott értékeket. Az eredménytérképek 0 és 100 közötti értékeket tartalmaznak, 100 méteres felbontásban. A javasolt módszertan a kataszteri rendszerekben, valamint a földhasználati tervezésben és a mezőgazdasági fejlesztési programokban való lehetséges alkalmazások mellett a biomassza termelékenység integrált nyomon követésére is alkalmazható. A kutatási eredményeket a Remote Sensing (Q1, IF: 5,349) c. folyóiratban, ingyenesen olvashatóan (open access) tették közzé:
bajzath_judit
Akadémiai Ifjúsági Díjat kapott Szatmári Gábor
A több mint fél évszázada alapított elismerésre a teljes magyar fiatal kutatói közösség pályázhatott: intézeti, egyetemi és közgyűjteményi kutatók egyaránt. Összesen 25-en, a bölcsészet- és társadalomtudományok, valamint az élettudományok területéről 7-7, a matematikai és természettudományok művelői közül pedig 11 fiatal kutató nyerte el a díjat.
A Talaj = Élet című film bemutatója a Talaj Világnapján
Az intenzív gazdálkodás miatt a világ termőtalajainak jelentős hányada leromlott állapotban van vagy már véglegesen meg is semmisült. Ennek oka a talajok szervesanyag-tartalmának csökkenése, az ebből következő szerkezetromlás, tömörödés és az erózió, illetve a savanyodás, a szikesedés vagy éppen a túlzott műtrágya- és növényvédőszer használat. Magyarország területének mintegy felét művelik, ahol közel 20 millió ember számára elegendő élelmiszert lehetne termelni. Azonban hazánk termőterületének kétharmadát valamilyen termékenységet csökkentő talajpusztulási folyamat veszélyezteti.
Ahhoz, hogy ezen változtassunk szemléletváltásra és okszerű, tudásalapú, sőt talajközpontú fenntartható, klímatudatos mezőgazdaságra van szükség. Erről szól ez a film.
A film megtekinthető 2022.12.05. 12:00-tól az alábbi linken:
https://youtu.be/MaWVT-u1wps
VEAB Emlékplakett Veisz Ottónak
A Veszprémi Akadémiai Bizottságot (VEAB) a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1972. szeptemberi ülésén a 48/1972. számú határozatával hozta létre. A megalakulás ötvenedik évfordulójára az MTA VEAB elnöksége jubileumi rendezvénysorozattal emlékezik „Fél évszázad a tudományért Pannóniában” címmel. A program részeként VEAB emlékplakettek átadására került sor. A díjat a VEAB elnöksége az értékteremtés területén végzett, az MTA VEAB tudományos és közéleti munkájában maradandót alkotó tevékenységek elismeréseként adta át.A díjakat Freud Tamás akadémikus, az MTA elnöke és Padisák Judit akadémikus, az MTA VEAB elnöke adta át Pósfai Mihály akadémikusnak, a VEAB korábbi elnökének, Veisz Ottó akadémikusnak, a VEAB korábbi alelnökének, Skodáné Földes Rita professzor asszonynak, a VEAB korábbi alelnökének és Bárdos Jenő professzor úrnak, a VEAB korábbi alelnökének. A rendezvénynek az MTA VEAB Székház adott otthont, a jubileumi programsorozat további elemei is itt, vagy a járványhelyzet alakulásának megfelelően az online térben kerülnek megrendezésre.
Veisz Ottó tiszteletbeli doktori címet kapott
A díjat a XXIX. Akadémiai Napon, Győrben ünnepélyes keretek között a Széchenyi István Egyetem Szenátusa nevében Dr. Filep Bálint elnök, Dr. Baranyi Péter Zoltán rektor, Dr. Friedler Ferenc, a Tudományos Tanács elnöke és Dr. Varga László, a Doktori Tanács elnöke adta át.
Veisz Ottó tiszteletbeli doktori címet kapott
A díjat a XXIX. Akadémiai Napon, Győrben ünnepélyes keretek között a Széchenyi István Egyetem Szenátusa nevében Dr. Filep Bálint elnök, Dr. Baranyi Péter Zoltán rektor, Dr. Friedler Ferenc, a Tudományos Tanács elnöke és Dr. Varga László, a Doktori Tanács elnöke adta át.
Megnyílt az út a gluténérzékenyek kenyere felé
A kutatók elsőként készítették el a kenyérbúza referencia-allergiatérképét úgy, hogy a búza genomjában meghatározták a gluténérzékenység, illetve a búzaallergia kialakulásáért felelős fehérjecsaládokhoz tartozó gének pontos számát és kromoszómapozícióját. A csoport tagja volt az MTA Agrártudományi Kutatóközpont három munkatársa is.
A kutatás eredményeit összegző cikk [http://advances.sciencemag.org/content/4/8/eaar8602] vezető szerzője Juhász Angéla, a Murdoch University State Agricultural Biotechnology Centre, és az MTA ATK Mezőgazdasági Intézet Alkalmazott Genomikai Osztály kutatója; a tanulmányt a Science lapcsoport open access folyóirata, a Science Advances közli. Juhász Angéla elmondása alapján az eredmények közelebb visznek csökkent antigén- és allergéntartalmú búzafajták nemesítéséhez. „Ha ismerjük ezeket a fehérjéket, értjük a kenyérbúzára jellemző genetikai változatosságot és a növényre hatást gyakorló környezeti tényezők szerepét, akkor segíteni tudjuk a nemesítőket és az élelmiszeripart olyan alapanyagok és élelmiszerek előállításában, amelyeket azok is fogyaszthatnak, akiknek egyébként tartózkodniuk kellene a búza alapú élelmiszerek fogyasztásától” – magyarázza Juhász Angéla.



A kutatók a coeliákia (gluténérzékenység, vagy a köznyelvben elterjedt kifejezéssel: lisztérzékenység), valamint a búzaallergia különböző típusainak genetikai hátterét, kiváltó okait vizsgálták a búzagenom segítségével. A búza fogyasztásával, lisztjének belélegzésével kapcsolatos megbetegedések közé tartozik a különböző bőr- és emésztőrendszeri tünetekkel jelentkező ételallergia, a fizikai aktivitást követően fellépő anafilaxia (WDEIA), valamint a pékeket, sütödei dolgozókat érintő pékasztma. A gluténérzékenység és a búzaallergiák jellemzően nem gyógyíthatók, csak meg kell tanulnunk együtt élni velük: jelenleg az egyetlen jó megoldás a búza-, valamint a rozs- és árpaalapú élelmiszerek kerülése, a gluténmentes táplálkozás.
A gluténérzékenység a vékonybelet érintő autoimmun betegség. A genetikailag erre hajlamos egyének immunrendszere nem tolerál egyes prolamin típusú fehérjéket, mint amilyenek a búzában a sikér (glutén) alkotóelemeiként ismert gliadinok és a gluteninek, a rozsban a szekalinok vagy az árpában a hordeinek. E fehérjéket az emésztőenzimek nem bontják le megfelelően így érintetlenül maradnak olyan fehérje darabkák (un. epitópok), melyek speciális aminosav összetételüknek illetve – sorrendjüknek köszönhetően aktiválják az immunrendszert. Érdekes módon az egyes epitópok egyszerre több fehérjében is előfordulhatnak, és noha nagyon hasonlóak egymáshoz mégis eltérő erősségű immunválaszt válthatnak ki.
A folyamat helyi gyulladásokhoz vezet a vékonybélben, hosszú távon károsodik a bélnyálkahártya, elpusztulnak a bélbolyhok, csökken a felszívó felület, így a beteg szervezete kevesebb tápanyagot, ásványi sót, vitamint tud hasznosítani. Az autoimmun betegség a világ népességének kb. 1%-át érinti, az adatok szerint csak Délkelet-Ázsia és a szubszaharai Afrika lakosságára kevésbe jellemző.
Az ételallergiák közé tartozó búzaallergia a gyermekek mintegy 0,5%-át érinti, az esetek többségében a betegség a felnőttkorra eltűnik. Akut, gyors lefolyású allergiás reakcióról van szó: a tünetek percekkel a búzalisztfogyasztás után jelentkeznek. A WDEIA ritka ételallergia: a búzaliszt emésztése közben végzett testedzést, fizikai erőkifejtést követően áll elő. Mechanizmusa nem ismert kellő pontossággal – a feltételezések szerint a testmozgás elősegíti az allergén anyagok felszívódását az emésztőrendszerben. A pékasztma az egyik leggyakoribb foglalkozási megbetegedés, a liszt belélegzése okozza.
A magyar, ausztrál, norvég, német és kínai együttműködés keretében készült tanulmány megvalósulásához alapvetően járult hozzá, hogy elkészült a kenyérbúza referenciagenomja, vagyis sikerült teljességében feltárni a búza genetikai állományát. Ez azért is jelentős eredmény, mert a kenyérbúza 17 milliárd bázispárból álló genomja nagyjából ötször nagyobb, mint az emberé, amely 3 milliárd bázispárból áll. A komplexitás hátterében az áll, hogy a kenyérbúza három fajból hibridizálódott. A kutatást a több mint 2400 tagú Nemzetközi Búzagenom-szekvenáló Konzorcium (IWGSC) irányította. (Az eredményeket összegző tanulmányt a Science közli.)
„Ebben az óriási projektben a búza minőségét elsődlegesen meghatározó tartalék fehérjék és rokon fehérjecsaládjaik azonosításáért voltam felelős – mondja Juhász Angéla. – Ezt a referencia-genomszekvenciát és az azonosított fehérjecsaládokat használtuk a búza allergénjeinek és a coeliákiával kapcsolatos fehérjéinek azonosítására és mennyiségének vizsgálatára, különböző környezeti stresszhatások alkalmazása mellett.”. A kutatást búzagenomikai és proteomikai szakértők, rendszerbiológusok és gasztroenterológusok bevonásával végezték.
A fehérjék pontos azonosítása mellett a környezeti hatások szerepének feltárása a kutatás fontos eredménye. Az egyes fehérjék eltérő mennyiségben termelődnek a fejlődő búzaszemben, amit a környezeti hatások is jelentősen befolyásolnak. „Ha a tenyészidőszak végén hűvösebbre fordul az időjárás, akkor a pékasztmát kiváltó és az ételallergiával kapcsolatos fehérjék koncentrációja megemelkedik. Másfelől, ha a virágzás alatt hőstressz éri a kenyérbúzát, akkor nagyobb mennyiségben fejeződnek ki a coeliákiával és a WDEIA-val kapcsolatos fehérjék” – részletezi Juhász Angéla.E felismerés nem csak azért fontos, mert a klímaváltozás és a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt gyakrabban előforduló hőhullámok jelentősen befolyásoljak a termés mennyiségét és minőségét, hanem jelentős eltérések tapasztalhatók az egészségügyi problémákat kiváltó fehérjék mennyiségében is.
Ismerve az immunreaktív fehérjeszakaszok fehérjén belüli pozícióját és az e fehérjéket kódoló gének kromoszómán belüli elhelyezkedését, lehetőség nyílik a csökkentett allergén- és antigéntartalmú búzafajták azonosítására, nemesítésére. Így például genomszerkesztési módszerek (pl. a CRISPR/Cas9) segítségével célirányosan módosíthatjuk vagy távolíthatjuk el az immunreakciót kiváltó szakaszokat anélkül, hogy megváltoztatnánk a fehérjének a búzanövény élettani folyamataiban vagy funkcionális tulajdonságaiban betöltött szerepét. A most azonosított fehérjeszakaszokra tervezett genetikai és biokémiai markerek pedig lehetőséget nyújtanak a kedvező összetételű és tulajdonságú fajták szelektálására, a nyersanyag összetételének feldolgozóipari ellenőrzésére – számol be a lehetőségekről a Murdoch Egyetem és az MTA ATK kutatója.
A Genome mapping of seed-borne allergens and immune-responsive proteins in wheat című tanulmány az IWGSC búza referencia genom cikkgyűjteménye részeként jelent meg a Science Advances folyóiratban. A cikk vezető társszerzői: Juhász Angéla, Tatiana Belova, Rudi Appels és Odd-Arne Olsen. Szintén társszerző az MTA ATK Mezőgazdasági Intézet két kutatója, Gell Gyöngyvér és Birinyi Zsófia. A kutatást Ausztráliában a Gabonakutató és Fejlesztő Társaság (GRDC) és az Ipari, Innovációs és Kutatási Minisztérium, Magyarországon pedig az OTKA PD 115641 és GINOP-2.3.2-15-2016-00028 azonosító számú pályázat támogatta.