A szélerózió veszélyei

Szántó területeken a defláció következményeképpen a biológiailag leginkább aktív talajrétegek mozdulnak el, amelyek szerves- és tápanyagokban a leggazdagabbak. Ennek alapvető következménye a veszélyeztetetett területek termőképességének csökkenése. Másrészt a talajanyag, a tápanyagok és a vetést megelőzően kijuttatott növényvédőszerek szélerózió útján történő transzportja komoly környezeti problémaként jelentkezik. A szántóföldek fedetlen talajfelszíne, főképp a kora tavaszi „böjti szelek” idején a legkitettebb a szélerózió hatásainak. Mivel a vegetációs fedettség nemcsak térben, hanem időben is jelentősen változik, egy területet érdemes a deflációra vonatkozó potenciális kitettségével jellemezni, ami a szélerózió érzékenységet jelenti. A Talajtani Intézet a Debreceni Egyetem és az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársaival együttműködésben speciális módszertan kidolgozásával 2016-ban előállította a magyarországi talajok defláció érzékenységi térképét egyhektáros térbeli felbontásban. Az előállított térkép alapot nyújt a szélerózió regionális jellemzésére, következésképpen az ellene történő védekezés tervezésére, továbbá ennek költségeire vonatkozó támogatások ésszerű elosztására.

Pásztor L, Négyesi G, Laborczi A, Kovács T, Elemér L, Bihari Z. 2016. Integrated spatial assessment of wind erosion risk in Hungary. Natural Hazards And Earth System Sciences 16: pp. 2421-2432.

A talajokat veszélyeztető tényezőkről és a talajközpontú, fenntartható, klímatudatos mezőgazdaságról készült Talaj=Élet film az alábbi linken tekinthető meg:
https://youtu.be/MaWVT-u1wps