Szántó területeken a defláció következményeképpen a biológiailag leginkább aktív talajrétegek mozdulnak el, amelyek szerves- és tápanyagokban a leggazdagabbak. Ennek alapvető következménye a veszélyeztetetett területek termőképességének csökkenése. Másrészt a talajanyag, a tápanyagok és a vetést megelőzően kijuttatott növényvédőszerek szélerózió útján történő transzportja komoly környezeti problémaként jelentkezik. A szántóföldek fedetlen talajfelszíne, főképp a kora tavaszi „böjti szelek” idején a legkitettebb a szélerózió hatásainak. Mivel a vegetációs fedettség nemcsak térben, hanem időben is jelentősen változik, egy területet érdemes a deflációra vonatkozó potenciális kitettségével jellemezni, ami a szélerózió érzékenységet jelenti. A Talajtani Intézet a Debreceni Egyetem és az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársaival együttműködésben speciális módszertan kidolgozásával 2016-ban előállította a magyarországi talajok defláció érzékenységi térképét egyhektáros térbeli felbontásban. Az előállított térkép alapot nyújt a szélerózió regionális jellemzésére, következésképpen az ellene történő védekezés tervezésére, továbbá ennek költségeire vonatkozó támogatások ésszerű elosztására.
A talajokat veszélyeztető tényezőkről és a talajközpontú, fenntartható, klímatudatos mezőgazdaságról készült Talaj=Élet film az alábbi linken tekinthető meg:
https://youtu.be/MaWVT-u1wps