taki
Online előadónap a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából
Az előadások november 22. szerda 9:00 és 12:30 között a Talajtani Intézet előadótermében (Budapest Herman Ottó út 15.) hangzanak el, amelyet az érdeklődők számára online formában valós időben közvetítünk. Az online részvétel regisztrációhoz kötött, amit 2023. november 21. 12:00 óráig fogadunk. A másnapi online bekapcsolódáshoz szükséges linket ezt követően küldjük ki email-ben a beérkezett jelentkezések alapján.
A Talajtani Intézet multidiszciplinalitását tükrözve választották be munkatársainkat az újjáalakuló Akadémiai Bizottságokba
IV. osztály Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottság:
Bakacsi Zsófia, Csathó Péter, Koós Sándor, Makó András, Rékási Márk, Szili-Kovács Tibor, Tóth Gergely, Tóth Tibor
VIII. osztály Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottság:
Csontos Péter
X. osztály Természetföldrajzi Tudományos Bizottság:
Pásztor László
Egy degradálódó szikes tó hosszútávú vizsgálata: a hidrológiai rendszer változása és a helyreállítási beavatkozások tájszintű hatásai
A kutatást összefoglaló cikk kivonata az alábbi helyen érhető el:
Bórszennyezés vizsgálata a Talajtani Intézetben
A TAKI kutatói a bór eloszlását a talajban, valamint a magas bórtartalmú talajok remediációs lehetőségeit elemezték. A cikk a D1-es besorolású Science of the Total Environment folyóiratban jelent meg:
Vasborsók vasizotópos elemzése
Sipos P., Kovács I., Barna Gy., Tóth A., Makó A., Palcsu L., Kiss G., Horváth A., Puskás-Preszner A. Iron isotope fractionation during the formation of ferromanganese nodules under different conditions of hydromorphism. Geoderma, 2023, 430, 116286.
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0016706122005936?via%3Dihub
Díjat nyert a Talaj=Élet című film
Az intenzív gazdálkodás miatt a világ termőtalajainak jelentős hányada leromlott állapotban van vagy már véglegesen meg is semmisült. Ennek oka a talajok szervesanyag-tartalmának csökkenése, az ebből következő szerkezetromlás, tömörödés és az erózió, illetve a savanyodás, a szikesedés vagy éppen a túlzott műtrágya- és növényvédőszer használat. Magyarország területének mintegy felét művelik, ahol közel 20 millió ember számára elegendő élelmiszert lehetne termelni. Azonban hazánk termőterületének kétharmadát valamilyen termékenységet csökkentő talajpusztulási folyamat veszélyezteti.
Ahhoz, hogy ezen változtassunk szemléletváltásra és okszerű, tudásalapú, sőt talajközpontú fenntartható, klímatudatos mezőgazdaságra van szükség, amelynek kidolgozásában a Talajtani Intézet az EJP SOIL európai projekt keretében vesz részt.
A film megtekinthető az alábbi linken:
https://www.youtube.com/watch?v=MaWVT-u1wps
Mikrobiológiai vizsgálatok eredményei egy több, mint 60 éves trágyázási tartamkísérletben
A rendszeres trágyázás hosszú távú hatása kimutatható volt néhány talajbiológiai paraméterben: a szubsztrát-hasznosítási mintázatban, a citrát hasznosítás képességében, a szubsztrát indukált respirációban, valamint a cukrok és aminósavak hasznosításának arányában. A gyökerek mikorrhizás kolonizációja leginkább a növény tápanyag-ellátottságával mutatott összefüggést.
A nitrogén műtrágya használata és az ezzel összefüggő talajsavanyodás okozta a legmarkánsabb változásokat a talaj mikrobióta katabolikus aktivitásában, míg a mikorrhiza-növény szimbiotikus kapcsolatára a kiegyensúlyozott növény-táplálás volt hatással.
