Mezőgazdasági Intézet

RÓLUNK

A több mint hét évtizedes múltra visszatekintő Mezőgazdasági Intézetet 1949-ben alapították. Feladatául: „a haladó tudomány követelményeinek megfelelő gabonafajok és fajták nemesítését, honosítását, az után-termesztésükhöz szükséges vetőmag előállítását, az agrobiológia elméleti és gyakorlati kérdéseinek tanulmányozását..” határozták meg.  Az új intézmény székhelye Martonvásár lett, egyrészt azért, mert e helyen a kísérletezésnek már voltak hagyományai. A grófi Brunszvikok 1865-ben „kísérleti állomásként” említett uradalma, az iparmágnás Dreher család mintagazdasága, 1945 után pedig az agráregyetem oktatóinak itteni tangazdaságban végzett tudományos munkája. Másrészt a kastéllyal és parkkal együtt rendelkezésre állt az az „500 kataszteri hold jó szántó”, amelyet 1945 tavaszán közcélokra lefoglaltak.  

Az Intézet megalapítása, majd az Akadémiához történt 1953-as csatolása igen nagy jelentőségű volt, s az maradt napjainkban is. Bár a küldetése mára már átalakult, jelentősége nem csökkent. Az Intézet kutatási koncepciója a magyar mezőgazdaság és a nemzetközi agrárkutatás prioritásainak megfelelően változott. Kezdetben a gabonatermelés növelése volt az elsőrendű célkitűzés, majd a hetvenes évek elején módosult, amikor elkészült Európa egyik legnagyobb fitotronja, ami a növénynemesítéshez kapcsolódó alapkutatásoknak, valamint az alkalmazkodóképesség vizsgálatoknak adott kiváló lehetőséget. A kilencvenes évek első felében a molekuláris genetikai és klasszikus növénynemesítési módszerekkel végzett fajtaelőállítás, a génbanki kutatások, majd a globális klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kutatása került előtérbe. Az Intézet eredményei nemcsak a tudományos közéletben, a publikációk révén ismertek, hanem a gyakorlatban is. Martonvásár az egyike azon kevés intézménynek, ahol az elmúlt időszakban a teljes innovációs lánc megvalósult. Kézzelfogható eredmény, hogy nemesítvényeink piacvezetők. Az Intézet tevékenységét mindvégig az elmélet és gyakorlat egysége jellemezte.