Növénytermesztési Osztály
NÖVÉNYTERMESZTÉSI OSZTÁLY
A Növénytermesztési Osztály kutatásainak gerincét a tartamkísérletekben végzett alapkutatások, különféle kukoricahibridek és búzafajták agronómiai reakcióinak vizsgálata és a növényi növekedés szimulációs modellezése képzi. A kutatások fő célja a termésszintek fenntartható növelése.
Az osztály tevékenységének alapját a Győrffy Béla akadémikus által beállított, mára már 50-60 éves növénytermesztési tartamkísérletek jelentik. A 14 martonvásári tartamkísérlet parcellaszáma meghaladja a 400-at és területük megközelíti a 20 ha-t. A legfontosabb tartamkísérletekhez tartoznak a vetésforgó vs. monokultúra kísérletek, a trágyázási rendszerek vizsgálatára, a különböző szerves- és műtrágyák kölcsönhatásának és utóhatásának vizsgálatára beállított kísérletek, valamint a polifaktoriális kísérletek. A tartamkísérletekben külön hangsúlyt fektetünk a különböző növénytermesztési technológiák fenntarthatóságának vizsgálatára, melynek során az már nemcsak a produkcióra összpontosítunk, hanem a termesztési rendszerek ökológiai fenntarthatósága is. A martonvásári nemesítésű kukoricahibridek és búzafajták agronómiai reakcióit (műtrágya-hasznosítás, növényszám-, vetésidő-reakció, stb.) két- és többtényezős kísérletekben tanulmányozzuk. E kutatások célja az optimális (pl. műtrágya input) tartományok és a várható termésszintek meghatározása, illetve előrejelzése. Több évtizedes hagyománya van az osztályon a gyomnövények elleni hatékony védekezési technológiák, valamint a kultúrnövények herbicidekkel szembeni toleranciája kutatásának. A mérési eredmények segítségével szimulációs növényermesztési modellt fejlesztünk, melynek segítségével a kutatási eredmények térben és időben kiterjeszthetők illetve számos gyakorlati alkalmazásban (pl. agrárszaktanácsadás) felhasználhatók.
MUNKATÁRSAK
KUTATÁSOK, PROJEKTEK, PÁLYÁZATOK
PUBLIKÁCIÓK
Dobor L, Barcza Z, Hlásny T, Árendás T, Spitkó T, Fodor N. (2016) Crop planting date matters: Estimation methods and effect on future yields. Agr. For. Met. 223: 103-115. doi:10.1016/j.agrformet.2016.03.023
Fodor N, Pásztor L, Németh T. (2014) Coupling the 4M crop model with national geo-databases for assessing the effects of climate change on agro-ecological characteristics of Hungary. Int. J. Dig. Earth 7: 391-410. doi: 10.1080/17538947.2012.689998
Fodor N, Máthé-Gáspár G (2012) Modeling the phosphorus balance of different soils using the 4M crop model. Plant Soil Env. 58: 391-398. doi: 10.1080/00103624.2012.631415
Árendás T, Bónis P, Csathó P, Molnár D, Berzsenyi Z. (2010) Fertiliser responses of maize and winter wheat as a function of year and forecrop. Acta Agr. Hun. 58: 109-114. doi: 10.1556/AAgr.58.2010.Suppl.1.16
Árendás T, Csathó P. (2002) Comparison of the effect of equivalent nutrients given in the form of farmyard manure or fertilizers in Hungarian long-term field trials. Commun. in Soil Sci. and Plant Anal. 30: 2861-2878. doi: 10.1081/CSS-120014487
SZOLGÁLTATÁSOK
4M szimulációs növénytermesztési modell, Költség- és Környezetkímélő Trágyázási Szaktanács a ProPlanta rendszer segítségével.