laborczi@rissac.hu 
Az eredmények azt mutatják, hogy az adatvezérelt térbeli modellek sikeresen alkalmazhatók a talajerózió becslésére. Ugyanakkor a modellek átvihetősége még közeli mintaterületek között is további vizsgálatokat igényel.
A Land folyóiratban megjelent tanulmány az alábbi linken érhető el:
Takáts T, Pásztor L, Árvai M, Albert G, Mészáros J. Testing the Applicability and Transferability of Data-Driven Geospatial Models for Predicting Soil Erosion in Vineyards. Land. 2025; 14(1):163.
A szerzők 1,45 millió évre visszanyúló paleontológiai adatok, helynevekből származó történelmi feljegyzések és 1964 és 2020 közötti monitoring adatok felhasználásával elemezték a populáció alakulását és a faj magyarországi elterjedési területének változását elsősorban Magyarországon, de a hosszú távú trendek szempontjából az eredmények kiterjeszthetők a Pannon ökorégióra is. Statisztikai modellezést, többek között két alkalommal megszakított ARIMA és Bayes-féle strukturális idősor-modelleket alkalmaztak a jövőbeli populációszámok előrejelzésére és a populációtörténeti töréspontok azonosítására. A tanulmány jelentős, mintegy 10 százalékos évenkénti állománycsökkenést állapít meg az 1960-as évek mezőgazdasági változásai előtt, majd ezt követően még drámaibb csökkenés következett be napjainkig. A tanulmány a természetvédelmi beavatkozások, például a jogi védelem alá helyezés és az áttelepítési programok hatását is vizsgálja a hazai állomány alakulására. Az eredmények arra utalnak, hogy a közelmúltban végrehajtott természetvédelmi áttelepítéseknek pozitív hatása lehet, de az idősoros adatok rövidsége 2010 óta még nem engedik meg, hogy biztonsággal kijelenethessük, hogy a faj hosszú távú fennmaradása és jövője biztosított.
Az eredeti közlemény az alábbi linken szabadon letölthető és felhasználható:
Cserkész T, Váczi O, Takáts T, Pazonyi P, Mikesy G, Brevik E C, Nagy L, Csathó A I, Németh A, Szitta T, Kiss Cs, Laborczi A, Mészáros J, Gedeon Cs. 2025. Past and present existence of Spermophilus citellus in Hungary with a forecast of its population using time series models. Journal for Nature Conservation 84, 126836.
A nagy részletességű szemcseeloszlás térképek a jövőben lehetőséget nyújtanak a térképezett területek talajhidrológiai, vízgazdálkodási viszonyainak pontosabb megismerésére, ezáltal segítve a vízgazdálkodás és mezőgazdaság tervezését az egyre gyakoribb szélsőséges klimatikus jelenségekhez való alkalmazkodásban.
A Geoderma folyóiratban megjelent tanulmány az alábbi linken érhető el:
A Nemzeti Kutatási Kiválósági Program ADVANCED pályázati alprogram célja önálló kutatócsoporttal rendelkező tapasztalt, tehetséges kutatók támogatása, akik kiemelkedő publikációs aktivitással rendelkeznek, tudományterületük nemzetközileg elismert szakértői, és sikeres alapkutatási témájukat kívánják továbbvinni, újabb aspektusokból vizsgálni, írja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.
Csontos Péter, az MTA doktora, a biológiai tudományok kandidátusa 2008. óta dolgozik a Talajtani Intézetben. Kutatásainak fő területe a talajok magbankja és magökológiája, kiemelkedő eredményeket ért el a hazai flóra magökológiai vizsgálata és a talajmikrobiom kutatása terén. 146 tudományos folyóiratcikk, két könyv és számos könyvfejezet szerzője, független hivatkozásainak száma több mint 2000. Tagja, titkára, később pedig elnökhelyettese, illetve társelnöke volt az MTA Diverzitásbiológiai Bizottságának. Három folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, 2021 óta az ELTE címzetes egyetemi tanára.
Számos előadás hangzott el nemzetközileg elismert kutatóktól a talajegészséghez köthető aktuális, releváns eredményekkel és kihívásokkal kapcsolatban. A poszter szekció alatt a résztvevők személyesen is beszélgethettek a kutatókkal, a szünetekben pedig kötetlen beszélgetések nyújtottak lehetőséget a szakmai kapcsolatok építésére, valamint a tapasztalatok megosztására. Azok számára, akik személyesen nem lehettek jelen, a rendezvény előadásait online közvetítették, a poszterek megtekintését pedig digitálisan is lehetővé tették.
A Budapest Soil Health Forum programja és absztrakt kötete megtekinthető a www.soilhealthforum.hu oldalon.
A térképek elkészítéséhez a kutatók korszerű gépi tanulási technikát alkalmaztak, amely a SOC tér- és időbeli változásait topográfiai, éghajlati és földhasználati tényezők alapján modellezte. Az eredmények nemcsak a SOC eloszlását szemléltetik, hanem a bizonytalanság mértékét is számszerűsítik, ezzel elősegítve a tudományosan megalapozott döntéshozatalt.
Az elkészült térképek bárki számára ingyenesen hozzáférhetők, és hasznos eszközként szolgálhatnak, például a fenntartható földhasználat, a vidékfejlesztés és az ökoszisztéma szolgáltatások értékelése területén. Az eredmények hozzájárulhatnak a Talajmonitoring Irányelv, az Európai Zöld Megállapodás és más nemzetközi fenntarthatósági kezdeményezések céljainak eléréséhez, előmozdítva a talajvédelem és a szénmegkötés hatékonyabb megvalósítását.
A 2022-ben indított „Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon” című kezdeményezés célja az utánpótláshiánnyal küzdő agrárium segítése. Ennek első fázisában az általános iskola 5. és 6. osztályos korosztályának szóló program készült el, amely azt mutatja be, hogy mivel foglalkozik a mezőgazdaság, hogy mennyi munka előzi meg azt, hogy egy-egy vekni kenyér az asztalunkra kerül.
Az oktatási program „Földigilisztától a műholdig, avagy a korszerű növénytermesztés” című akkreditált tananyagában a talajzoológia nagy hangsúllyal szerepelt.
