A szerzők 1,45 millió évre visszanyúló paleontológiai adatok, helynevekből származó történelmi feljegyzések és 1964 és 2020 közötti monitoring adatok felhasználásával elemezték a populáció alakulását és a faj magyarországi elterjedési területének változását elsősorban Magyarországon, de a hosszú távú trendek szempontjából az eredmények kiterjeszthetők a Pannon ökorégióra is. Statisztikai modellezést, többek között két alkalommal megszakított ARIMA és Bayes-féle strukturális idősor-modelleket alkalmaztak a jövőbeli populációszámok előrejelzésére és a populációtörténeti töréspontok azonosítására. A tanulmány jelentős, mintegy 10 százalékos évenkénti állománycsökkenést állapít meg az 1960-as évek mezőgazdasági változásai előtt, majd ezt követően még drámaibb csökkenés következett be napjainkig. A tanulmány a természetvédelmi beavatkozások, például a jogi védelem alá helyezés és az áttelepítési programok hatását is vizsgálja a hazai állomány alakulására. Az eredmények arra utalnak, hogy a közelmúltban végrehajtott természetvédelmi áttelepítéseknek pozitív hatása lehet, de az idősoros adatok rövidsége 2010 óta még nem engedik meg, hogy biztonsággal kijelenethessük, hogy a faj hosszú távú fennmaradása és jövője biztosított.
Az eredeti közlemény az alábbi linken szabadon letölthető és felhasználható:
Cserkész T, Váczi O, Takáts T, Pazonyi P, Mikesy G, Brevik E C, Nagy L, Csathó A I, Németh A, Szitta T, Kiss Cs, Laborczi A, Mészáros J, Gedeon Cs. 2025. Past and present existence of Spermophilus citellus in Hungary with a forecast of its population using time series models. Journal for Nature Conservation 84, 126836.

