Morber Janka

A Magyar Tudományos Akadémia Jermy Tibor akadémikus végakarata szerint, a Biológiai Tudományok Osztályának kezdeményezésére 2017-ben Jermy Tibor-díjat alapított. A díj olyan fiatal, tehetséges biológus egyetemi hallgatóknak és kutatóknak ítélhető oda, akik elsősorban az elméleti és alkalmazott zoológia területén végzik kutatási tevékenységüket. A díj átadására 2024-ben 7. alkalommal került sor.

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Kémiai Ökológia Osztálya tudományos munkatársa, Szilasné Jósvai Júlia, a kártevő darazsak és lepkék tekintetében a tápnövény-illatanyagok szerepének és gyakorlatban való felhasználhatóságának vizsgálata során, valamint a félszintetikus csalétkek fejlesztése területén elért eredményeiért vehette át a rangos elismerést.

Forrás: MTA

A korongatkák (Uropodina) a zoológia egyik kevéssé ismert csoportja. Bár jelentős szerepük van a talajképződésben és a talaj-táplálékhálózatokban, több fajuk is speciális élőhelyeken fordul elő (például hangyabolyban, madárfészkekben, barlangokban, denevér guanóban vagy növényeken és állatok testén), ismereteink erről az atkacsoportról nagyon hiányosak.

A világszerte jelenleg ismert kb. 2000 fajuk jelentős részét a XX. század harmadik negyedében felfedezték fel, az akkor intenzíven zajló szubtrópusi és trópusi tudományos expedícióknak köszönhetően. A csoporttal kapcsolatos kutatások intenzitása nagyon lelassult az elmúlt három évtizedben, alig 300 tudományra új fajt fedeztek fel a kutatók. Ez annak köszönhető, hogy Werner Hirschmann a korongatka kutatás nagy doyenje egy speciális rendszert állított össze, amely nem találkozott a modern zootaxonómiai-zooszisztematikai irányokkal, így a különböző rendszertani kategóriák (pl. a családok és a nemek) megfelelő szintű azonosítása szinte lehetetlen volt és ez sok kutatót eltántorított ennek az izgalmas csoportnak a vizsgálatától.

Ennek tisztítására vállalkozott Kontschán Jenő a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutatója, aki a csoport elsőszámú világspecialistája, és az elmúlt 20 évben több, mint 280 eddig ismeretlen korongatka fajt fedezett fel a világ minden tájáról, a trópusoktól a sarkividékekig. A most záródó Mecenatura (MEC_K_21) pályázatában azt vállalta, hogy egy modern szemléletű áttekintő könyvben új illusztrációkkal és leírásokkal mutatja be a korongatkák nemeit. A könyv a maga nemében egyedülálló, erről a csoportól hasonló még nem jelent meg, ezért nagyban fogja segíteni a világ minden táján az atkákkal foglalkozó kutatók tájékozódását ebben az alig ismert csoportban, segítve a talajok és a bolygónk biodiverzításának megismerését és megőrzését. A könyv 138 nemet tartalmaz, több száz eredeti illusztrációval és jelenleg ingyenesen letölthető a HUN-REN ATK honlapjáról.

Eddig úgy tudtuk, a poszméhek szaglására csak a rovarirtó szerek hatnak negatívan, de a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete (HUN-REN ATK NÖVI) és a Würzburgi Egyetem közös kutatásából kiderült, a magas hőmérséklet is csökkenti a rovarok szaglását. Ez pedig a haszonnövényeink beporzására is komoly hatással lehet, vélik a kutatók.

Az éghajlatváltozás sokféleképpen befolyásolja az ökoszisztémákat. Ennek egyik következménye a hosszabb és intenzívebb hőhullámok, amelyek olyan alapvető természetes folyamatokat érintenek, mint például a beporzást. A HUN-REN ATK NÖVI és a würzburgi Julius-Maximilians Egyetem kutatói részletesebben megvizsgálták, hogyan hat a hőhullám a poszméhekre.

A poszméhek beporzóként létfontosságú szerepet játszanak mind a természetes ökoszisztémákban, mind a mezőgazdaságban, jelentősen hozzájárulva a terméshozamhoz és a biodiverzitáshoz. Ezek a szőrös rovarok különösen érzékenyek a hőhullámokra, mivel ők inkább a hidegebb élőhelyekhez tudnak jobban alkalmazkodni, mint a melegebbekhez. Beporzóként a poszméheket látásuk mellett a növények által kibocsátott illatanyagok vezérlik. Ezek az illékony vegyületek nemcsak a növények helyét mutatják meg, hanem információt is tartalmaznak a virágok állapotáról.

Kárpáti Zsolt, a HUN-REN ATK NÖVI tudományos főmunkatársa elmondta, a kísérlet során a poszméheket 40 °C-os hőmérsékletre helyezték, ami jelentősen rontotta a virágillat-érzékelésüket, gyakorlatilag elveszítették a szaglásukat. A hímeknél csaknem 50%-os, a nőstény dolgozóknál pedig akár 80%-os szagláscsökkenést is megfigyeltek. „Sajnos az ideális hőmérsékletű regenerációs időszak sem vezetett náluk azonnali javuláshoz” – tette hozzá a kutató.

A poszméheket 24 órával a hőstressz után újra megvizsgálták, és azt tapasztalták, hogy csak részlegesen nyerték vissza a szaglásukat. A tanulmány megerősíti, mennyire erősen befolyásolja az éghajlatváltozás a rovarok és a növények közötti kölcsönhatást, amiben a hőhullámok kulcsszerepet játszanak.

Kutatóink szerint a hőstressz okozta szagláscsökkenés miatt kevesebb haszonnövényt porozhatnak be a poszméhek, mivel a rosszabb szaglásuk miatt nem találják meg a virágokat. Mindezek mellett sajnos a poszméhkolóniák állapota is romolhat, hiszen nem tudnak elég pollent és nektárt vinni a fészekbe.

„Jóllehet, a poszméheken kívül más rovarok is be tudják porozni a növényeket, de mivel azok száma a klímaváltozás miatt szintén csökken, ezért a beporzás esélye is csökken” – emelte még ki Kárpáti Zsolt.

„A tudományban nincsen egyenlőség. A jól működő támogatások az elit kiválasztásában érdekeltek. Ennek az elvnek az alapján működik a Bolyai-ösztöndíj is.” – mondta köszöntőjében Tulassay Tivadar akadémikus, a Bolyai János Ösztöndíj Kuratóriumának elnöke szeptember 18-án, a Bolyai napon.

A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére a Kormány 1997-ban hozta létre a pályakezdő fiatalok tudományos életpályájának tervezhetőségét, a kutatói állományban a különböző generációk együttműködését, a fiatal kutatók itthon tartásának segítését és teljesítmény-központú nevelését célzó Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. 

A Bolyai-ösztöndíj olyan teljesítmény-központú, országos megméretésen elnyerhető anyagi támogatás, amely hidat képez az országos autonómiában döntő szerepet játszó akadémikusok, akadémiai doktorok és a fiatal kutatói generáció között. Az akadémiai ösztöndíj a PhD–val rendelkező kutatókat segíti magyarországi kutatásaik folytatásában, valamint ösztönzi őket az MTA-doktori értekezés megírására és a tudományos cím megszerzésére.

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2001-ben döntött arról, hogy a záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapott ösztöndíjasoknak emléklapot adományoz. Közülük a legjobbak MTA Bolyai-plakett kitüntetésben részesülnek.

Idén a HUN-REN ATK NÖVI kutatója, Páll-Gergely Barna Bolyai-plakett kitüntetésben részesült a „Délkelet-ázsiai szárazföldi csigagénuszok revíziója” című Bolyai Pályázatának fő eredményeként, miszerint, egy tudományra új nemzetséget és összesen 106 fajt fedezett fel és írt le.

A Bolyai-napról készült felvétel elérhető itt

A Bolyai-plakett kitüntetésben részesültek névsora elérhető innen.

Forrás: MTA