A talajtérképezés célja a talajtakaróra, azaz a földkéreg külső, termékeny rétegére vonatkozó ismeretek térbeli érvényességének modellezése, kiterjesztése és megjelenítése, amely számos szakterület számára szolgáltat alapvető információt. A talajtérképek minőségét, felbontását, pontosságát, megbízhatóságát az egyre hatékonyabb digitális módszerek mellett a referenciaként felhasználható adatok határozzák meg. A szigorú szabványok szerinti, elsődleges talajtani adatok gyűjtése azonban számos korlátba ütközik mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Ugyanakkor új adatforrások jelennek meg (különböző telepített és terepi szenzorok adatsorai, felszínközeli roncsolásmentes adatgyűjtések, gazdálkodói adatszolgáltatások, ún. közösségi tudomány), amelyek szintén a talajtakaróra vonatkozó, de közvetett információkat szolgáltatnak. Ezek tematikus jellemzőik, pontosságuk, vagy megbízhatóságuk terén elmaradnak a terepi felvételezés, vagy laboratóriumi mérés során, közvetlen módon gyűjtött adatoktól, viszont mind térben, mind időben sokkal sűrűbbek. A korszerű, digitális talajtérképezés keretei közt használt alkalmazott matematikai módszerek eredendően építenek a térben folytonos másodlagos, ún. segédadatokra a térbeli modellezés során. A térben nem folytonos megfigyelésekből származó másodlagos információk felhasználása a talajtakaró egyes jellemzőinek térképezésére azonban egy olyan új lehetőség, ami egyben kihívást is jelent. Pályázatunk célja annak vizsgálata, milyen módon és hatékonysággal alkalmazhatók a különböző másodlagos forrásokból származó segédinformációk, illetve alkalmazásuk hogyan befolyásolja a térképezés eredményét, pontosságát és megbízhatóságát.