A HUN-REN ATK Talajtani Intézet kutatói egy balaton-felvidéki szőlőültetvényen a talajművelés és lejtőpozíció hatását vizsgálták a két fő talajeredetű üvegházhatású gáz, a CO2 és N2O kibocsátására, illetve az azokat meghatározó talajegészség mutatókra. A különböző csapadékesemény szimulációk mellett beállított laboratóriumi kísérletekben fűvel borított (A), illetve szántott (B) lejtőkről származó bolygatatlan talajminták segítségével meghatározásra kerültek a talajeredetű kibocsátások és az olyan meghatározó talajegészség mutatók, mint a talaj szerves szén tartalma, teljes nitrogén tartalma, talajnedvesség-tartalma, illetve pH értéke.
A talaj CO2 és N2O kibocsátása nagyobb mértékű volt a fűvel borított lejtőn a szántott területhez képest, amit az itt megfigyelhető nagyobb biomassza, talajnedvesség- és tápanyag tartalom magyaráz. Bár az eredmények megemelkedett kibocsátást mutatnak a füves lejtőn, a talajegészség mutatók is kedvezőbbek, ami fontos talajaink megóvása érdekében. A csapadékszimulációk azt mutatták, hogy csapadékesemény után megemelkedett üvegházhatású gáz kibocsátással számolhatunk. A lejtőpozíció szintén befolyásolta a talajeredetű kibocsátásokat, nagyobb értékeket lehetett mérni a felső pontokban. A kibocsátások a legjobban a talaj szerves szén tartalmával, nitrogén tartalmával és pH értékével voltak összefüggésben. A kísérlet eredményei jó alapot nyújthatnak egy biogeokémiai modell későbbi kalibrációs és validációs munkálataihoz.