A kutatócsoport a talajművelés, illetve az eltérő földhasználati területek mikrobiológiai változását tanulmányozta különböző fenológiai fázisokban, mivel a nyári (virágzás) júliusi időszak és az őszi (betakarítás) körüli időszakok mikrobiológiai szempontból kiemelkedők.
A vizsgálatok egy Balaton-felvidéki kisvízgyűjtőn történtek, ahol egy szőlőültetvény különböző sorközművelésű (szántott és gyepes sorköz) területeit, illetve különböző földhasználati területek (erdő, rét, szőlő, szántó) talajmintáit elemezték. A mintavételezést a lejtős területek különböző pontjain végezték.
A tanulmányok kiemelik, hogy az antropogén hatások erősen befolyásolják a talajbaktérium-közösségek szerkezetét. Az eredmények kimutatták, hogy mind a talaj fizikai-kémiai tulajdonságai, mind a baktériumtársulások taxonómiai diverzitás elsődleges elkülönülést eredményezett a kevésbé művelt (erdő és gyep) és az erősen művelt (szőlőültetvény és szántóföld) talajok között. A legmagasabb szerves széntartalmú, nem művelt erdőtalajoknál volt megfigyelhető a legnagyobb bakteriális taxonómiai diverzitás. A baktériumközösségek szerkezetét tekintve a lejtő és talajátrendeződés hatása az erdőtalaj esetében volt a legerősebb, míg a szántóföld esetében a szezonalitás hatása volt kiemelkedő.