Növényvédelmi Intézet

Previous slide
Next slide

Növényvédelmi Intézet

RÓLUNK

A XIX. század második felében a szőlőket veszélyeztető, Észak-Amerikából származó kártevő, a filoxéra (Daktulosphaira vitifoliae) komoly károkat okozott mind hazai és mind Európai szinten. 1880-ban Herman Ottó javaslatára a védekezés kidolgozására a Tisza Kálmán-kormány létrehozta Budapesten, a Debrői út (mai neve Herman Ottó út) 15. szám alatt az Országos Filoxéra Kísérleti Állomást, ami később Magyar Királyi Állami Rovartani Állomássá alakult. Ez vált a Magyar Királyi Állami Vetőmagvizsgáló és Növényélet- és Kórtani Állomással történő egyesüléssel (1932) a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó Növényvédelmi Kutató Intézetté. A második világháború után, Ubrizsy Gábor (1919–1973) újraszervezte az intézetet, és új felfogással és újonnan indított témákkal modernizálta. Ubrizsy Gábor mellett olyan kiemelkedő tudósok dolgoztak ebben az időszakban az intézetben, akik mind nemzetközi, mind hazai szinten meghatározói voltak a növényvédelmi tudományos kutatásoknak. Ebben az időszakban jöttek létre a vidéki laboratóriumok, mint a burgonyabogár kutatására létrehozott keszthelyi és az amerikai fehér szövőlepke vizsgálatára alapított nyíregyházi laboratóriumok. Minisztériumi kutatóintézetként elsődlegesen a növényvédelemben legfontosabb gyakorlati problémáira koncentráltak a kutatások. Az intézet saját kezdeményezésre a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatához csatlakozott (1981) és a kutatások inkább a növényvédelemmel kapcsolatos alapkutatások irányában mozdultak el. Önállóságát 2012-ig őrizte meg, amikor az akkor létrejövő MTA Agrártudományi Kutatóközponthoz csatolták, MTA ATK Növényvédelmi Intézet néven. 2019 szeptemberétől az újonnan megalakult Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tagja lett.

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS ELÉRHETŐSÉG

Kontschán Jenő, igazgató
Telefon: +36 1 487 7521
E-mail: kontchsan@atk.hu

TITKÁRSÁG
Telefon: +36 1 487 7521
Elektronikus levélcím: Honlap:www.atk.hu

TUDOMÁNYOS OSZTÁLYOK

Állattani Osztály
Tóth Zoltán, osztályvezető
Telefon: +36 1 487 7521
E-mail: toth.zoltan@atk.hu

Evolúciós Ökológiai Osztály
Hettyey Attila, osztályvezető
Telefon: +36 1 391-86-00/652
E-mail: hettyey.attila@atk.hu

Kémiai Ökológiai Osztály
Kárpáti Zsolt, osztályvezető
Telefon: +36 1 391-86-00/644
E-mail: karpati.zsolt@atk.hu

Növényi Kórélettani Osztály
Móricz Ágnes, osztályvezető
Telefon: +36 1 487 7521/515
E-mail: moricz.agnes@atk.hu

Növénykórtani Osztály
Salánki Katalin, osztályvezető
Telefon: +36 1 487 7521/592
E-mail: salanki.katalin@atk.hu

KÍSÉRLETI TELEP

2094 Nagykovácsi, Nagykovácsi út 26-30. (Júlia major)

KIADVÁNYOK

Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica

Angol nyelvű tudományos folyóirat, amely növénykórtan és rovattani témájú tudományos publikációkat közöl. A MTA támogatású lap, az Akadémai Kiadó kiadványa, de szerkesztősége és az egykori és a jelenlegi főszerkesztői is az ATK NÖVI-ben működnek.

Növényvédelem

Magyar nyelvű tudományos folyóirat, amely az alapkutatási eredményekről a technológiai újításig változatos spektrumon mutatja be a növényvédelem legfontosabb eredményeit. A Herman Ottó Intézet adja ki, de a szerkesztősége az ATK NÖVI-ben működik.

140 éves a Növényvédelmi Intézet

Jubileumi kiadvány, amely a Növényvédelem 2020 különszámaként jelent meg. Az egyes tudományos osztályok elmúlt évtizedekben végzett munkáim mellett, számos egykori és jelenlegi kolléga visszaemlékezéseiről is olvashatunk.

Idegenhonos és inváziós fajokkal kapcsolatos kutatások az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetében

Az elmúlt évtizedekben a fokozódó klímaváltozás, a növekvő globális kereskedelem és a nyitott határok miatt újabb és újabb idegenhonos és inváziós kórokozók, valamint kártevők jelentek meg hazánkban, amelyek megismerése és az ellenük való környezetbarát védekezés ma is az egyik legfontosabb feladata az ATK Növényvédelmi Intézetének. Ezekből kutatási eredményeiből mutat be néhányat a kötet, amelyben olvashatunk az újonnan kimutatott károsítókról, az ellenük való környezetbarát védekezés lehetőségeiről, valamint idegenhonos fajok anyagcseretermékeinek potenciális növényvédelmi lehetőségéről is, sőt még a kétéltűinket fenyegető idegenhonos gombabetegségről is.