Állattani Osztály

Previous slide
Next slide

Állattani Osztály

ÁLLATTANI OSZTÁLY

Az Állattani Osztály fő feladata, hogy kutatási eredményeivel segítse a kártevők elleni új növényvédelmi módszerek kidolgozását, járuljon hozzá a versenyképes és biztonságos élelmiszertermeléshez, az agrárterületek és a természetközeli élőhelyek fenntartható fejlődéséhez, a városi zöldterületek fejlesztéséhez, vagyis az életminőség javításához. Főbb kutatási területek: integrált növényvédelemi módszerek fejlesztése, öko-faunisztikai vizsgálatok (tájökológia, útökológia, városi zöldterületek ökológiája), rovar-viselkedést szabályozó illatanyagok kutatása. Nagy hangsúlyt kap az idegenhonos (invazív / karantén) kártevők elterjedésének vizsgálata, a kártevők és természetes ellenségeik kapcsolatának feltárása, a növényi kórokozók vektorainak tanulmányozása, egyes ízeltlábú csoportok hagyományos és molekuláris módszerekkel történő taxonómiai vizsgálata, valamint a rovarok szaporodását és tápnövényválasztását befolyásoló feromonok és kairomonok azonosítása és hatásmechanizmusuk feltárása. A szexferomon-bioszintézis hormonális (neuropeptidek) szabályozásának és hatásmechanizmusának feltárása a kártevők szaporodásának gátlására adhat új eszközöket a kezünkbe.
Az osztályon több, hazánkban egyedülálló műszer található: ilyen aa bioszenzoros gázkromatográf (GC-EAD), az elektroantennográf (EAG), rovar-szélcsatorna, az elektropenetrográf (EPG) és a vibrométer.

Szinte valamennyi hazai agráregyetem növényvédelmi és/ vagy állattani intézetével / tanszékével, ill. az ott működő doktori iskolákkal kapcsolatban állunk, mint témavezetők és oktatók. Közös kutatásokban veszünk részt a MTA Ökológiai Kutatóközpontjával, és alkalmanként együttműködünk az MTM Állattárával, valamint a NÉBIH intézményeivel is. Az Európai Unió számos tagállamának kutatóhelyeivel működünk együtt (Max Planck for Chemical Ecology, Jena, Németország; SLU Swedish Agricultural University, Alnarp, Svédország; Lund University, Lund, Svédország; Natural Research Institute, Chatham Maritime, Nagy-Britannia; Hamburg University, Hamburg, Németország, Rothamsted Research, Harpenden, Herts, UK). Az EU-n kívüli legfontosabb kapcsolataink: South African Sugarcane Research Institute, SASRI, Mount-Edgecombe, Dél-Afrika; Tokyo University of Agriculture and Technology, Tokyo Japan, University of California, Riverside, USA.

KUTATÁS, PROJEKTEK, PÁLYÁZATOK

PUBLIKÁCIÓK

Az osztály válogatott publikációi:

Beleznai O, Tholt G, Tóth Z, Horváth V, Marczali Z, Samu F (2015) Cool headed individuals are better survivors: Non-consumptive and consumptive effects of a generalist predator on a sap feeding insect. PLoS ONE 10:e0135954. doi:10.1371/journal.pone.0135954

Bozsik G, Tröger A, Francke W, Szőcs G (2016) Thuja occidentalis: identification of volatiles and electroantennographic response by the invasive cedar bark beetle, Phloeosinus aubei. J Appl Entomol in press. DOI: 10.1111/jen.12272

Dunlop J, Kontschán J, Walter DE, Perrichot F (2014) An ant-associated mesostigmatid mite in Baltic amber. Biol Lett 10:(20140531) 4.

Kárpáti Z, Tasin M, Cardé RT, Dekker T (2013) Early quality assessment lessens pheromone specificity in a moth. P Natl Acad Sci USA 110: 7377-7382. DOI 10.1073/pnas.1216145110

Kontschán J, Stary J (2015) First record of the genus Bloszykiella in Kenya with the description of Bloszykiella tertia sp. n. (Acari: Uropodidae) from a Pinus radiata D. Don plantation. Afr Invertebr 56(3): 629-635.

Kontschán J, Mazza G, Nannelli R, Roversi PF (2014) The true identity of the red palm weevil associated Uropodina mite, Centrouropoda almerodai Hiramatsu & Hirschmann, 1992. Redia 47:83-88.

Kuebler LS, Schubert M, Kárpáti Z, Hansson BS, Olsson SB (2012) Antennal Lobe Processing Correlates to Moth Olfactory Behavior. J Neurisci 32: 5772-5782 DOI 10.1523/JNEUROSCI.6225-11.2012

Molnár B, Kárpáti Z, Szőcs G, Hall DR (2009) Identification of female-produced sex pheromone of the honey locust gall midge, Dasineura gleditchiae. J Chem Ecol 35: 706-714. DOI 10.1007/s10886-009-9641-5

Samu F, Szabóky C, Horváth A, Neidert D, Tóth M (2016) Traits in Lepidoptera assemblages are differently influenced by local and landscape scale factors in farmland habitat islands. Comm Ecol 17: 28-39.

Tholt G, Samu F, Kiss B (2015) Feeding behaviour of a virus-vector leafhopper on host and non-host plants characterised by electrical penetration graphs. Entomol exp appl 155:123-136. doi:10.1111/eea.12290