A kálium-ellátottság és a növénysűrűség hatása a kukoricára – Kísérleti Telepünk tartamkísérletének eredményei

A különböző kálium-ellátottsági szinteket a tartamkísérlet beállításakor, 1989 őszén történt feltöltő adagok kijuttatásával érték el. A kielégítő nitrogén- és foszforellátottságot évenkénti nitrogén- és foszfor trágyázással biztosították. A vizsgált 1991. év kedvező volt a kukorica növekedése és fejlődése szempontjából. A növénysűrűség hatása kifejezettebb volt a szemtermés mennyiségre, mint a különböző K-ellátottsági szinteké. A szárhozamok a szemtermés mennyiségekhez hasonló tendenciákat mutattak, de a növénysűrűség a virágzáskori levéltömegekre ellentétes hatást gyakorolt. A K-trágyázás a vegetatív részek (levél és szár) K-tartalmát növelte a legnagyobb mértékben, míg a növénysűrűség ezzel ellentétes hatást fejtett ki. A K-Ca-Mg antagonizmus, – amikor az egyik kation felvétele gátolt a másik jelenléte miatt, és ez visszatarthatja a növényt a megfelelő fejlődésben, – a vegetatív részekben, a kukorica virágzáskori levélben volt a legkifejezettebb.

A szabadföldi tartamkísérletben kapott eredmények alapján úgy tűnik, hogy egy évszázaddal ezelőtt, nagyszüleink idejében az élelmiszerek több ásványi anyagot tartalmaztak, mint napjainkban, ami annak köszönhető, hogy a növénysűrűség erőteljesebben csökkenti a szem ásványi anyag tartalmakat, mint amennyire trágyázással azt növelni tudjuk.

A kutatás eredményei az alábbi publikációban olvashatók:

Csathó, P., Szabó, A., Pokovai, K., Árendás, T. Effect of potassium supply and plant density on maize (Zea mays L.) yields and nutrient contents: a case study in a Hungarian long-term field trial set up on calcareous chernozem soil. CEREAL RESEARCH COMMUNICATIONS (2024). https://doi.org/10.1007/s42976-024-00574-8

Regisztráció a Budapest Soil Health Forum eseményeire

A fórum négy eseményből áll, köztük két nemzetközi konferenciából, egy workshopból és egy panelbeszélgetésből:

A fórum szervezésében munkatársaink is nagy szerepet vállalnak, illetve „A talaj egészségének javítása” konferencia szervezője, valamint a „Mesterséges intelligencia a talajegészségért” konferencia társszervezője a HUN-REN ATK Talajtani Intézet.

További információk az eseményekről és a regisztráció a soilhealthforum.hu oldalon érhető el.

Regeneratív talajvédelmi technológiák bemutatója a Talajtani Intézet Kísérleti Telepén

A program első felében négy előadás hangzott el, melyek a regeneratív szemléletű gazdálkodás elveit és gyakorlatát mutatták be. Az előadók ismertették a Talajtani Intézet által 2023-ban elindított kísérlet első eredményeit, illetve korábbi no-till kísérlet mintáján keresztül felvázolták a várható talajtani változásokat. Ezt követően a gazdálkodók által is végrehajtható talajállapot jellemzési módszerek terepi bemutatójára került sor, ahol beszivárgási, talajelllenállási és szerkezeti példákon keresztül mutattak rá a kutatók a mezőgazdasági területek talajainak degradációs veszélyeire és felmérésük lehetőségeire. A bemutatón egy talajszelvény helyszíni leírása is segítette a lezajló folyamatok értelmezését.

A bemutató két időpontban is megrendezésre kerül Sárhatvanban, a következő alkalom 2024. október 8-án lesz.

Részletek a letölthető meghívóban (PDF)

Treitz Péter-emlékérmet kapott Koós Sándor

Koós Sándor a Magyar Talajtani Társaság Oktatási és Ismeretterjesztési Szakosztályának 2024-ben leköszönt elnöke hét éven keresztül töltötte be ezt a posztot. Ez idő alatt kitartó munkával szervezte a talaj jelentőségének minél szélesebb körű bemutatását. Ezen felül sokat tett a Társaság szervezeti működéséért, a működést segítő infrastruktúrák fejlesztéséért.

Gazdálkodói vélekedés a talajegészségről az EU-ban és Kínában

Az eredmények világossá tették, hogy a gazdaságok mérete, a mezőgazdasági tevékenység típusa és a mezőgazdasági üzemek vezetőinek képzettségi szintje szignifikánsan összefüggött a talajromlással kapcsolatos kérdések megítélésével. Mindezekből következik, hogy a talajromlással kapcsolatos információk megfelelő formában történő eljuttatása a termelők felé kulcsfontosságú az ellensúlyozásukra bevezetett intézkedések alkalmazása szempontjából. Az olyan projektek, mint a TUdi, együttműködési hálózatok létrehozásában nyújtanak segítséget, amelyekkel ösztönözni lehet a mezőgazdasági termelők által széles körben elfogadott technológiák elterjedését és ezáltal a mezőgazdasági területek degradációjának visszafordítását.

A talajművelések hatása a talajeredetű üvegházhatású gáz kibocsátására egy balaton-felvidéki szőlőültetvényen

A HUN-REN ATK Talajtani Intézet kutatói egy balaton-felvidéki szőlőültetvényen a talajművelés és lejtőpozíció hatását vizsgálták a két fő talajeredetű üvegházhatású gáz, a CO2 és N2O kibocsátására, illetve az azokat meghatározó talajegészség mutatókra. A különböző csapadékesemény szimulációk mellett beállított laboratóriumi kísérletekben fűvel borított (A), illetve szántott (B) lejtőkről származó bolygatatlan talajminták segítségével meghatározásra kerültek a talajeredetű kibocsátások és az olyan meghatározó talajegészség mutatók, mint a talaj szerves szén tartalma, teljes nitrogén tartalma, talajnedvesség-tartalma, illetve pH értéke.
A talaj CO2 és N2O kibocsátása nagyobb mértékű volt a fűvel borított lejtőn a szántott területhez képest, amit az itt megfigyelhető nagyobb biomassza, talajnedvesség- és tápanyag tartalom magyaráz. Bár az eredmények megemelkedett kibocsátást mutatnak a füves lejtőn, a talajegészség mutatók is kedvezőbbek, ami fontos talajaink megóvása érdekében. A csapadékszimulációk azt mutatták, hogy csapadékesemény után megemelkedett üvegházhatású gáz kibocsátással számolhatunk. A lejtőpozíció szintén befolyásolta a talajeredetű kibocsátásokat, nagyobb értékeket lehetett mérni a felső pontokban. A kibocsátások a legjobban a talaj szerves szén tartalmával, nitrogén tartalmával és pH értékével voltak összefüggésben. A kísérlet eredményei jó alapot nyújthatnak egy biogeokémiai modell későbbi kalibrációs és validációs munkálataihoz.