„A tudományban nincsen egyenlőség. A jól működő támogatások az elit kiválasztásában érdekeltek. Ennek az elvnek az alapján működik a Bolyai-ösztöndíj is.” – mondta köszöntőjében Tulassay Tivadar akadémikus, a Bolyai János Ösztöndíj Kuratóriumának elnöke szeptember 18-án, a Bolyai napon.

A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére a Kormány 1997-ban hozta létre a pályakezdő fiatalok tudományos életpályájának tervezhetőségét, a kutatói állományban a különböző generációk együttműködését, a fiatal kutatók itthon tartásának segítését és teljesítmény-központú nevelését célzó Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. 

A Bolyai-ösztöndíj olyan teljesítmény-központú, országos megméretésen elnyerhető anyagi támogatás, amely hidat képez az országos autonómiában döntő szerepet játszó akadémikusok, akadémiai doktorok és a fiatal kutatói generáció között. Az akadémiai ösztöndíj a PhD–val rendelkező kutatókat segíti magyarországi kutatásaik folytatásában, valamint ösztönzi őket az MTA-doktori értekezés megírására és a tudományos cím megszerzésére.

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2001-ben döntött arról, hogy a záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapott ösztöndíjasoknak emléklapot adományoz. Közülük a legjobbak MTA Bolyai-plakett kitüntetésben részesülnek.

Idén a HUN-REN ATK NÖVI kutatója, Páll-Gergely Barna Bolyai-plakett kitüntetésben részesült a „Délkelet-ázsiai szárazföldi csigagénuszok revíziója” című Bolyai Pályázatának fő eredményeként, miszerint, egy tudományra új nemzetséget és összesen 106 fajt fedezett fel és írt le.

A Bolyai-napról készült felvétel elérhető itt

A Bolyai-plakett kitüntetésben részesültek névsora elérhető innen.

Forrás: MTA