Szervezeti egység: Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály

Az EU által finanszírozott TUdi projekt három fő mezőgazdasági rendszerben (gabonaalapú vetésforgó, fás szárú növények és gyepek) dolgoz ki talajjavító stratégiákat különböző gazdaságtípusokra és környezeti feltételekre Európában, Kínában és Új-Zélandon. A kutatók a végfelhasználókkal és az érdekelt felekkel együttműködve hosszú távú kísérletek alapján azonosítják a talajdegradáció mértékét, a talaj egészségének helyreállítására szolgáló stratégiákat és a gazdaságok szintjén történő elfogadásuk akadályait. Alulról felfelé építkező megközelítést alkalmaznak olyan digitális eszközök kifejlesztésére, amelyekkel megjósolható a talajromlás visszafordítására szolgáló alternatív stratégiák hatása a tápanyag- és vízháztartásra, a terméshozamra, a költség-haszon arányra és a mezőgazdasági műveletekre, valamint a gazdák számára iránymutatást adnak a talaj egészségének helyreállítását célzó stratégiák végrehajtásához.
További információ: https://tudi-project.org/

A mezőgazdaság a hazai földterületek jelentős részét foglalja el, fontos szerepet játszik a természeti erőforrások és a kultrtáj megőrzésében, a vidéki térségekben élő emberek életminőségének alakításában. A hibás gazdálkodási gyakorlat és földhasználat, vagy éppen a kibocsátott különféle szennyező anyagok negatív hatással vannak természeti erőforrásainkra.
A szerteágazó környezetkárosító hatások közül a talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak (TVT) módosulását kívánjuk tanulmányozni ötféle (savasodás, lúgosítás, tartós vízborítás és/vagy gyakori száradási-nedvesedési ciklusok hatása, felületaktív anyagokkal történő szennyeződés) talajdegradációs folyamat esetében.
Mivel a talajszerkezet egyéb talajdegradációs folyamatok miatt bekövetkező leromlása általában összefügg a TVT módosulásával, elsősorban talajszerkezettel kapcsolatos kutatásokat kívánunk végezni.
Jellegzetes hazai talajtípusok felső, szerkezetes szintjeinek mintáiból készítünk mesterséges talajoszlopokat, majd ezeken az oszlopokon szimuláljuk a fenti talajdegradációs folyamatok különböző fokozatait. A talaj szerkezeti jellemzőit és a talaj más szerkezettel kapcsolatos tulajdonságait mérjük a degradációs kezelések előtt és után. A TVT (vízvisszatartás és vízvezetés) degradációs folyamatok miatt bekövetkező változásait is mérjük a talajoszlopokon.
E kutatás eredményeként jobban meg tudjuk magyarázni a talaj szerkezeti állapota és az TVT közötti összetett kapcsolatrendszert a kiválasztott talajdegradációs folyamatok esetében. Ezenkívül gyakorlati következtetéseket és tanácsokat is meg kívánunk fogalmazni a talajszerkezet megőrzésével kapcsolatban a fenntartható vízgazdálkodás elősegítése érdekében.

A kutatás célja átfogóbb ismeretek gyűjtése a talajnedvesség és talaj széntartalmának erózió okozta áthalmozódásáról, valamint hatásáról az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátására egy balatoni vízgyűjtő esetében. A talaj szén- és nitrogén ciklusában történő változás folyamatait és mértékét fontos megismerni, mivel azok légköri elemei (CO2 és N2O) erős hatással vannak a klímaváltozásra. Olyan antropogén hatások, mint a földhasználati módok, öntözés, trágyázás és talajművelés nagyban befolyásolják egy terület CO2, illetve N2O kibocsátását. A kutatás alapvető kérdése a talajnedvesség-tartalom (SWC) és a talaj szerves széntartalmának (SOC) tér- és időbeli átrendeződését meghatározó folyamatok azonosítása és elemzése, valamint széleskörű vizsgálatokkal feltárni e transzportfolyamatok hatását a talaj ÜHG kibocsátására egy vízgyűjtőterületen. A kutatás hozzájárul a vizsgált földrajzi egységen belül lejátszódó transzportfolyamatok megértéséhez, pontosabb modellezéséhez, valamint az emberi (mezőgazdasági) tevékenységből eredő káros hatások azonosításához és megismeréséhez, továbbá azokat mérséklő megoldások kidolgozásához.