Szervezeti egység: Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály

Az EJP SOIL program célja, hogy új ismeretek, eszközök és egy együttműködő európai kutatóközösség fejlesztésével támogassa a klímatudatos, fenntartható talajhasználatot. Tehát olyan gazdálkodási rendszerek kidolgozása a cél, amelyek a stabil élelmiszertermelés mellett biztosítják a talajok sokoldalú funkcióképességét és az ebből adódó ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartását.
Az EJP SOIL programban 24 ország 26 partnerszervezete vesz részt. Az Európai Bizottság és a partner intézetek forrásaiból együttesen 80 millió eurós költségvetés áll rendelkezésre, hogy közös erőfeszítéssel egy olyan tudáskörnyezet jöjjön létre, amely a művelés alatt álló talajokra vonatkozó információkkal és ismeretekkel hozzájárul a kulcsfontosságú társadalmi kihívások megoldásához, ideértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és annak mérséklését, a fenntartható mezőgazdasági termelést, az ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását, valamint a talaj- és tájdegradáció csökkentését.
Az EJP SOIL program felhívja a közvélemény figyelmét a talajok szerepére és a környezettudatos magatartásra. A gazdálkodók és az ipari szereplők számára olyan útmutatókat készít, amelyek a fenntartható talajhasználat és gazdálkodási gyakorlat, az ezekhez alkalmazható technológiák és a szén-dioxid-kibocsátás kalkulátor tekintetében is iránymutatást adnak.
A program a talajokkal foglalkozó kutatók és a talajhasználatban érdekelt felek számára egy multidiszciplináris közösséget hoz létre, amely új kommunikációs fórumot is teremt. Az EJP SOIL program támogatja a közös kutatási projektek kezdeményezését, az oktatást minden szinten (alap-, közép-, felsőfokú és doktori képzéseket), a szakemberek továbbképzését és az ismeretterjesztést.

További információ: www.ejpsoil.eu

Az élő gyökérzet vizsgálata a talajban nehézkes, ezért arról – a hajtáshoz viszonyítva – sokkal kevesebb információval rendelkezünk. Emiatt az elektromos mérőmódszerek, melyek nem igénylik a gyökér károsítását (előzetes kiásását és kimosását), igen fontosak. Az elektromos kapacitás, mely a talajba szúrt talajelektród és a növény tövére rögzített növényelektród között mérhető, arányos a gyökérrendszer nagyságával és működési aktivitásával. Ismételt kapacitás méréssekkel monitorozható a gyökér fejlődése a növény életciklusa során. Jelen projekt célja vizsgálni a módszer hatékonyságát a gyökérműködés különféle stressz hatásokra adott válaszának nyomon követésére. A dielektromos jellemzők detektálását, klímaszobában végezzük tenyészedényekben nevelt kukorica, uborka és borsó növényeken. Célunk egy új, a növényt nem károsító mérési eljárás kidolgozása, mellyel kiegészíthetők a növénytani kutatások számos területén rutinszerűen használt, de általában munka- és költségigényes gyökérvizsgálatok. Tekintettel arra, hogy az életerős gyökérzet hozzájárul a haszonnövények nagyobb terméshozamához, az általunk javasolt eljárás közvetlen gyakorlati haszonnal járhat a nemesítő programok során.

A területek vízvisszatartását növelő beavatkozások segíthetik a mezőgazdasági vízfelhasználás és más lakossági és környezeti vízigények közötti konfliktusok mérséklését. A beavatkozások alkalmazása egyre fontosabb lesz a szélsőséges időjárási helyzetek – aszály és hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék – egyre gyakoribb előfordulása miatt. A felső vízgyűjtők vízgazdálkodásának átgondolt tervezése jelentősen növeli a mezőgazdaság és a társadalom éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodó képességét. A vízmegőrző beavatkozások emellett egyidejűleg hozzájárulnak a különböző fenntartható fejlődési és környezetvédelmi célok eléréséhez, amelyeket számos vízügyi és mezőgazdasági vonatkozású uniós politika fogalmaz meg. Annak ellenére, hogy rendelkezésre állnak a vízgyűjtők és mezőgazdasági táblák vízvisszatartását növelő beavatkozások, azok hatékonyságának léptékfüggéséről még továbbra is hiányosak az ismeretek a különböző talaj-klimatikus régiókban és mezőgazdálkodási rendszerekben, különösen változó éghajlati feltételek mellett.
Az OPTAIN projekt célja, hogy i) meghatározza a víz és a tápanyagok visszatartásának és újrahasznosításának módszereit a kontinentális, pannon és boreális európai biogeográfiai régiók kis mezőgazdasági vízgyűjtő területeire, figyelembe véve a lehetséges szinergiákat a meglévő vízelvezető és öntözőrendszerekkel és szorosan együttműködve a helyi szereplőkkel; ii) kiválassza a vízvisszatartó beavatkozásokat tábla és vízgyűjtő szinten, és optimalizálja azok térbeli elosztását és kombinációját a környezeti és gazdasági fenntarthatósági mutatók alapján.

További információk: optain.hu

Az EU által finanszírozott TUdi projekt három fő mezőgazdasági rendszerben (gabonaalapú vetésforgó, fás szárú növények és gyepek) dolgoz ki talajjavító stratégiákat különböző gazdaságtípusokra és környezeti feltételekre Európában, Kínában és Új-Zélandon. A kutatók a végfelhasználókkal és az érdekelt felekkel együttműködve hosszú távú kísérletek alapján azonosítják a talajdegradáció mértékét, a talaj egészségének helyreállítására szolgáló stratégiákat és a gazdaságok szintjén történő elfogadásuk akadályait. Alulról felfelé építkező megközelítést alkalmaznak olyan digitális eszközök kifejlesztésére, amelyekkel megjósolható a talajromlás visszafordítására szolgáló alternatív stratégiák hatása a tápanyag- és vízháztartásra, a terméshozamra, a költség-haszon arányra és a mezőgazdasági műveletekre, valamint a gazdák számára iránymutatást adnak a talaj egészségének helyreállítását célzó stratégiák végrehajtásához.
További információ: https://tudi-project.org/

A mezőgazdaság a hazai földterületek jelentős részét foglalja el, fontos szerepet játszik a természeti erőforrások és a kultrtáj megőrzésében, a vidéki térségekben élő emberek életminőségének alakításában. A hibás gazdálkodási gyakorlat és földhasználat, vagy éppen a kibocsátott különféle szennyező anyagok negatív hatással vannak természeti erőforrásainkra.
A szerteágazó környezetkárosító hatások közül a talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak (TVT) módosulását kívánjuk tanulmányozni ötféle (savasodás, lúgosítás, tartós vízborítás és/vagy gyakori száradási-nedvesedési ciklusok hatása, felületaktív anyagokkal történő szennyeződés) talajdegradációs folyamat esetében.
Mivel a talajszerkezet egyéb talajdegradációs folyamatok miatt bekövetkező leromlása általában összefügg a TVT módosulásával, elsősorban talajszerkezettel kapcsolatos kutatásokat kívánunk végezni.
Jellegzetes hazai talajtípusok felső, szerkezetes szintjeinek mintáiból készítünk mesterséges talajoszlopokat, majd ezeken az oszlopokon szimuláljuk a fenti talajdegradációs folyamatok különböző fokozatait. A talaj szerkezeti jellemzőit és a talaj más szerkezettel kapcsolatos tulajdonságait mérjük a degradációs kezelések előtt és után. A TVT (vízvisszatartás és vízvezetés) degradációs folyamatok miatt bekövetkező változásait is mérjük a talajoszlopokon.
E kutatás eredményeként jobban meg tudjuk magyarázni a talaj szerkezeti állapota és az TVT közötti összetett kapcsolatrendszert a kiválasztott talajdegradációs folyamatok esetében. Ezenkívül gyakorlati következtetéseket és tanácsokat is meg kívánunk fogalmazni a talajszerkezet megőrzésével kapcsolatban a fenntartható vízgazdálkodás elősegítése érdekében.

A kutatás célja átfogóbb ismeretek gyűjtése a talajnedvesség és talaj széntartalmának erózió okozta áthalmozódásáról, valamint hatásáról az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátására egy balatoni vízgyűjtő esetében. A talaj szén- és nitrogén ciklusában történő változás folyamatait és mértékét fontos megismerni, mivel azok légköri elemei (CO2 és N2O) erős hatással vannak a klímaváltozásra. Olyan antropogén hatások, mint a földhasználati módok, öntözés, trágyázás és talajművelés nagyban befolyásolják egy terület CO2, illetve N2O kibocsátását. A kutatás alapvető kérdése a talajnedvesség-tartalom (SWC) és a talaj szerves széntartalmának (SOC) tér- és időbeli átrendeződését meghatározó folyamatok azonosítása és elemzése, valamint széleskörű vizsgálatokkal feltárni e transzportfolyamatok hatását a talaj ÜHG kibocsátására egy vízgyűjtőterületen. A kutatás hozzájárul a vizsgált földrajzi egységen belül lejátszódó transzportfolyamatok megértéséhez, pontosabb modellezéséhez, valamint az emberi (mezőgazdasági) tevékenységből eredő káros hatások azonosításához és megismeréséhez, továbbá azokat mérséklő megoldások kidolgozásához.