Szervezeti egység: Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály

Az EJP SOIL program célja, hogy új ismeretek, eszközök és egy együttműködő európai kutatóközösség fejlesztésével támogassa a klímatudatos, fenntartható talajhasználatot. Tehát olyan gazdálkodási rendszerek kidolgozása a cél, amelyek a stabil élelmiszertermelés mellett biztosítják a talajok sokoldalú funkcióképességét és az ebből adódó ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartását.
Az EJP SOIL programban 24 ország 26 partnerszervezete vesz részt. Az Európai Bizottság és a partner intézetek forrásaiból együttesen 80 millió eurós költségvetés áll rendelkezésre, hogy közös erőfeszítéssel egy olyan tudáskörnyezet jöjjön létre, amely a művelés alatt álló talajokra vonatkozó információkkal és ismeretekkel hozzájárul a kulcsfontosságú társadalmi kihívások megoldásához, ideértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és annak mérséklését, a fenntartható mezőgazdasági termelést, az ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását, valamint a talaj- és tájdegradáció csökkentését.
Az EJP SOIL program felhívja a közvélemény figyelmét a talajok szerepére és a környezettudatos magatartásra. A gazdálkodók és az ipari szereplők számára olyan útmutatókat készít, amelyek a fenntartható talajhasználat és gazdálkodási gyakorlat, az ezekhez alkalmazható technológiák és a szén-dioxid-kibocsátás kalkulátor tekintetében is iránymutatást adnak.
A program a talajokkal foglalkozó kutatók és a talajhasználatban érdekelt felek számára egy multidiszciplináris közösséget hoz létre, amely új kommunikációs fórumot is teremt. Az EJP SOIL program támogatja a közös kutatási projektek kezdeményezését, az oktatást minden szinten (alap-, közép-, felsőfokú és doktori képzéseket), a szakemberek továbbképzését és az ismeretterjesztést.

További információ: www.ejpsoil.eu

Az élő gyökérzet vizsgálata a talajban nehézkes, ezért arról – a hajtáshoz viszonyítva – sokkal kevesebb információval rendelkezünk. Emiatt az elektromos mérőmódszerek, melyek nem igénylik a gyökér károsítását (előzetes kiásását és kimosását), igen fontosak. Az elektromos kapacitás, mely a talajba szúrt talajelektród és a növény tövére rögzített növényelektród között mérhető, arányos a gyökérrendszer nagyságával és működési aktivitásával. Ismételt kapacitás méréssekkel monitorozható a gyökér fejlődése a növény életciklusa során. Jelen projekt célja vizsgálni a módszer hatékonyságát a gyökérműködés különféle stressz hatásokra adott válaszának nyomon követésére. A dielektromos jellemzők detektálását, klímaszobában végezzük tenyészedényekben nevelt kukorica, uborka és borsó növényeken. Célunk egy új, a növényt nem károsító mérési eljárás kidolgozása, mellyel kiegészíthetők a növénytani kutatások számos területén rutinszerűen használt, de általában munka- és költségigényes gyökérvizsgálatok. Tekintettel arra, hogy az életerős gyökérzet hozzájárul a haszonnövények nagyobb terméshozamához, az általunk javasolt eljárás közvetlen gyakorlati haszonnal járhat a nemesítő programok során.

A területek vízvisszatartását növelő beavatkozások segíthetik a mezőgazdasági vízfelhasználás és más lakossági és környezeti vízigények közötti konfliktusok mérséklését. A beavatkozások alkalmazása egyre fontosabb lesz a szélsőséges időjárási helyzetek – aszály és hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék – egyre gyakoribb előfordulása miatt. A felső vízgyűjtők vízgazdálkodásának átgondolt tervezése jelentősen növeli a mezőgazdaság és a társadalom éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodó képességét. A vízmegőrző beavatkozások emellett egyidejűleg hozzájárulnak a különböző fenntartható fejlődési és környezetvédelmi célok eléréséhez, amelyeket számos vízügyi és mezőgazdasági vonatkozású uniós politika fogalmaz meg. Annak ellenére, hogy rendelkezésre állnak a vízgyűjtők és mezőgazdasági táblák vízvisszatartását növelő beavatkozások, azok hatékonyságának léptékfüggéséről még továbbra is hiányosak az ismeretek a különböző talaj-klimatikus régiókban és mezőgazdálkodási rendszerekben, különösen változó éghajlati feltételek mellett.
Az OPTAIN projekt célja, hogy i) meghatározza a víz és a tápanyagok visszatartásának és újrahasznosításának módszereit a kontinentális, pannon és boreális európai biogeográfiai régiók kis mezőgazdasági vízgyűjtő területeire, figyelembe véve a lehetséges szinergiákat a meglévő vízelvezető és öntözőrendszerekkel és szorosan együttműködve a helyi szereplőkkel; ii) kiválassza a vízvisszatartó beavatkozásokat tábla és vízgyűjtő szinten, és optimalizálja azok térbeli elosztását és kombinációját a környezeti és gazdasági fenntarthatósági mutatók alapján.

További információk: optain.hu