Kutatási területek
NÖVÉNYÉLETTAN
Ahhoz, hogy olyan növényeket, amelyek a környezet változásait a lehető legkisebb mértékű károsodás mellett tolerálják, elő lehessen állítani, mindenekelőtt a növények egyes védekező és szabályozási folyamatait kell megismerni. A Növényélettani és Metabolomikai Osztály fő kutatási irányvonala elsősorban az abiotikus stressztényezők hatásainak és az ezek kivédésére szolgáló védekezési folyamatoknak a tanulmányozása, különös tekintettel egyes stresszvédő vegyületek (pl. szalicilsav, poliaminok) jelátviteli folyamatokban játszott szerepének tisztázására.
GENETIKA
A nemesítés szolgálatában tervezett alapkutatási stratégia célja a termés biztonságát és minőségét meghatározó növény-, szerv-, szövet- és sejtszintű biológiai folyamatok alapjainak a feltárása a funkcionális anatómia, fiziológia, metabolomika, proteomika, transzkriptomika és genetika eszköztárának felhasználásával. További cél a gabonafélék rokon fajaiban az evolúció által létrehozott génváltozatok kiaknázása az új nemesítési alapanyagok előállításához.
KALÁSZOS GABONA KUTATÁS
Kutatások célja a gabonafélék környezeti alkalmazkodó képességét, abiotikus stressztűrését meghatározó genetikai komponensek tanulmányozása, különböző fajtagyűjtemények genetikai diverzitásának vizsgálata hasznos allélek azonosítása céljából. A molekuláris genetikai módszerek közül a több tulajdonságra, több környezetben kivitelezett QTL elemzéseket, a teljes genomot lefedő asszociációs vizsgálatokat, és markeren alapuló szelekciót, míg a genomika eszköztárából a gén expressziós vizsgálatokat alkalmazzák rutinszerűen.
KALÁSZOS GABONA NEMESÍTÉS
A Kalászos Gabona Nemesítési Osztály a különböző kalászos gabonafajok (búza, durumbúza, árpa, tritikálé, tönköly, tönke, alakor, beleértve a zabot is) kutatásával és fajtaelőállító nemesítésével foglalkozik. A kiemelkedő (akár speciális) minőségű, bőtermő, jól alkalmazkodó kalászos fajták nemesítése mellett, kiemelten foglalkoznak e munkát támogató kutatási kérdések vizsgálatával is. Mindezeket élvonalbeli kutatógárda, tapasztalt technikai személyzet, valamint folyamatosan fejlesztett műszer- és géppark segíti.
KUKORICA-NEMESÍTÉS
A Kukoricanemesítési Osztály feladata kiváló agronómiai tulajdonságokkal rendelkező, kiemelkedő termőképességű, abiotikus és biotikus stresszel szemben ellenálló kukoricahibridek és szülővonalaik nemesítése, valamint a törzs előállítási módszerek fejlesztése. Kiemelt feladata a kukoricanemesítéssel és a termesztéssel összefüggő szántóföldi kutatások végrehajtása, vetőmag biológiai értékek és a genetikai tisztaság megállapítása, a magyar kukorica tájfajták és törzskollekciók, gyűjtemények megőrzése, genetikai tartalékok fejlesztése és felhasználása a növénynemesítésben.
NÖVÉNYTERMESZTÉS
A Növénytermesztési Osztály kezeli a hazánkban zajló tartamkísérletek 30 százalékát: 15 hektáron, 14 (vetésforgó, trágyázási, és többtényezős) tartamkísérlet, 2000 parcelláját. 2017-ben kísérleti infrastruktúránk kiegészült a világszínvonalú AgroMo platformmal. A kísérletekben gyűjtött adatokat modellalapú döntéstámogató rendszerek (tovább)fejlesztésére használják, melyek közül kiemelkedik az Innováció Nagydíjas és Nemzetközi Minőség-Innováció díjas ProPlanta szaktanácsadási rendszer.
AGROZOOLÓGIA
A kutatások célja a hazai és idegenhonos kártevők és hasznos szervezetek zootaxonómiai és ökológiai kutatása, az agrár ökoszisztémák kapcsolatrendszerének feltárása és megismerése A növényvédelem rovartani problémáinak kémiai ökológiai szempontból való megközelítése az alapkutatások szintjén, valamint ezek gyakorlati alkalmazásának megvalósítása.
NÖVÉNYKÓRTAN
A kutatások célja növénykórokozó gombák (pl. lisztharmat- és rozsdagombák, Pyrenophora- és Fusarium-fajok), gombaszerű szervezetek (pl. fitoftórák és peronoszpórák), fitoplazmák, baktériumok és növényi vírusok azonosítása, biológiájuk feltárása és az ellenük való védekezési módok megalapozása.
KÓRÉLETTAN
A kórélettani kutatások fő célja a kórokozók által előidézett növényi stresszel kapcsolatos élettani, biokémiai és molekuláris változások tisztázása, a fogékonyság és a betegség-ellenállóság kialakulásához vezető folyamatok feltárása. Továbbá ide tartoznak a növényi hatóanyagok biológiai védekezésben való alkalmazásának kutatása is.
TALAJBIOLÓGIA
A talaj termékenység és minőség fenntartásával és regenerálásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati problémák feltárása a kutatás fő célja. Különösen a talajszervezetek közösségeinek szerkezetét és dinamikáját vizsgálják mind a természetes, mind az ember által befolyásolt ökoszisztémákban, a talajban élő állatok, mikroorganizmusok és növények egymással és abiotikus tényezőkkel való kölcsönhatásait, a talaj szén-, nitrogén- és foszforforgalmi dinamikájának és szabályozási lehetőségeinek kutatása és fejlesztése érdekében.
TALAJFIZIKA ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS
A kutatások a talajfizikai és -szerkezeti tulajdonságok, valamint a talaj vízgazdálkodásának és anyagforgalmának vizsgálatára és modellezésére irányulnak. Fő területek a talaj szemcseösszetétel lézerdiffrakciós vizsgálata; talajhidrológiai becslő módszerek (pedotranszfer függvények) kidolgozása; földhasználati módok és gazdálkodás víz- és tápanyagforgalomra, illetve üvegházhatású gáz és ammónia kibocsátásra gyakorolt hatásának vizsgálata; valamint az ezek okozta gyökérkörnyezeti változások nyomon követése a növényt nem károsító mérőmódszerekkel.
TALAJKÉMIA ÉS ANYAGFORGALOM
A kutatások központjában a talaj anyagforgalmi ciklusokban betöltött szerepének vizsgálata áll. Ezen belül kiemelt terület a tápanyag-gazdálkodás, a trágyázás hatékonyságának növelése, a veszteségek csökkentése, a talajok tápelem ellátottságának és a trágyahatásoknak a vizsgálata. A talajtermékenység javításának lehetséges módja a nem veszélyes és/vagy biohulladékok trágyázási, talajjavítási irányú hasznosítása. Ezek a tápanyag és szerves anyag mellett mikroszennyezőket tartalmazhatnak. Az előnyöket és kockázatokat a talaj-növény rendszerben vizsgálni szükséges.
TALAJTÉRKÉPEZÉS ÉS KÖRNYEZETINFORMATIKA
A kutatások középpontjában a talajokra vonatkozó ismeretek térbeli kiterjesztése és a talajok környezeti elemekkel való táji léptékű, komplex kapcsolatának térbeli modellezése áll. A talajtulajdonságok, -funkciók, -szolgáltatások, -folyamatok térképezése geomatematikai és geoinformatikai módszerekre építő térbeli modellezés és digitális térképezési eljárások kidolgozásával folyik. A talajtakaróra, illetve a talaj-víz-növény rendszerre vonatkozó információk hatékony gyűjtése roncsolásmentes, képalkotó, terepi adatgyűjtési technológiákkal történik.