A Növénynemesítési Tudományos Napok a hazai növénynemesítők és a társterületen dolgozó kutatók kiemelkedő rendezvénye és ebben az évben már 30. alkalommal rendezték meg e jeles eseményt.

Az első konferenciára 1994. januárjában, Heszky László akadémikus kezdeményezésére került sor az Magyar Tudományos Akadémia falai között. A mostani rendezvényt Martonvásáron a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban tartották 180 résztvevővel, köztük nagyszámú PhD hallgatóval. A konferencia másfél napja alatt összesen 50 tudományos előadás hangzott el és 39 posztert állítottak ki, melyek a klasszikus és molekuláris nemesítésén kívül a növénynemesítéshez kapcsolódó alapkutatások eredményeit ismertették.

A növénynemesítésben az utóbbi időszakban jelentős változások zajlanak. Terjednek a nagy-áteresztőképességű vizsgálati módszerek, melyek stabil platformok kiépítésétől kezdve a könnyen mozgatható mobil szerkezeteken és a drónokon át egészen az okostelefonok e célra történő hasznosításáig terjed. A genetikai háttér kutatása területén az utóbbi években a technológia fejlődése lehetővé tette DNS-szintű vizsgálatok elvégzését, melyek alapján egyre több információ áll rendelkezésre a gazdasági növényfajok örökítő anyagáról és a hasznos agronómia, technológiai minőségi tulajdonságokat kódoló génekről. Az utóbbi időben végbement technológiai fejlesztések a növénynemesítés területén új lehetőséget teremtenek a genetikai változatosság megismerésére, gazdaságilag hasznos formák azonosítására és ezek hasznosítására, valamint a genom-alapú szelekció bevezetésére. Ez utóbbi terület valódi paradigmaváltást jelent a növénynemesítésben, hiszen a klasszikus folyamat során a növények látható/mérhető, azaz fenotípusos tulajdonságaiból köveztetünk a vizsgált növény genotípusára. A genom-alapú szelekció megjelenésével már a genotípus ismerete lesz az elsődleges, ami a szelekció hatékonyságát ugrásszerűen növelheti.

A növénynemesítés módszertana egy évszázadon keresztül szinte alig változott. Napjainkban sorra jelennek meg olyan információk, melyek új alapokra helyezhetik ezt a tevékenységet.  Nagy öröm és egyben inspiráló részt venni e folyamatban, időnként azonban a jelenlegi folyamatokat látva arról is el kell gondolkodni, hogy vajon mit hoz a jövő? A növénynemesítésre eddig olyan tevékenységként tekintettek, ami határterületet jelent a tudomány és a művészet között. A tudomány eszközeivel, de magas szintű intuícióval és kreativitással dolgozva lehetséges sikeres fajtákat előállítani. Napjainkban gyakran szóba kerül a mesterséges intelligencia használata a tudományterületen. Főként a részletes, molekuláris szintű ismereteknek köszönhetően az MI sokat segíthet a legjobb génkombinációk azonosításában, ugyanakkor a növénynemesítők fantáziájára még sokáig szükség lesz a jövő sikeres fajtáinak előállításához.

Az elhangzott előadások többsége jelentős nemzetközi konferenciákon is érdeklődésre tarthatott volna számot, emellett a rendezvény kiváló lehetőséget biztosított új kapcsolatok kialakításához, még egymástól távol eső területek kutatói között is.