A védett növényfajok élőhelyein zajló kedvezőtlen folyamatok hatására egyre fontosabbá válnak az eredeti élőhelyen kívüli, úgynevezett ex situ módszerek kidolgozása. A mikroszaporítás során rövid idő alatt, nagy mennyiségű növényanyag érhető el in vitro körülmények között. E tanulmány célja az illatos csengettyűvirág mikroszaporítási protokolljának kidolgozása, és az alkalmazott különféle növényi növekedésszabályozók (PGR), természetes kivonatok növényanyagra gyakorolt hatásainak értékelése volt. A felszaporítás a ½ MS táptalajon volt a legkedvezőbb. Az ezüst-nitrát (AgNO3) 5 mg L-1 koncentrációban a táptalajhoz adva a gyökérképződés és a hajtáshossz növekedéséhez vezetett, ugyanakkor a magasabb koncentrációs szintek hátrányosan befolyásolták a gyökérfejlődést. A NAA (1-naftil-ecetsav) koncentrációjának emelésével a vizsgált morfológiai paraméterek csökkenése következett be. Az 50 ml L-1 kókuszvíz támogatta a gyökérképződést, azonban megemelt dózisban a gyökérképződés akadályozottá vált a hajtásképződést viszont serkentette. A pH-szintek 6,8-7-ről 7,8-8,0-ra emelésének hatására nőtt a növénymagasság és a gyökérképződés, és jelentős karotinoid-felhalmozódás történt 6,8-7-es pH-nál. Összességében elmondható, hogy a kidolgozott protokollnak köszönhetően sikeresen szaporítható a faj in vitro körülmények között, ami a jövőbeli természetvédelmi intézkedések megvalósítását támogatja.
Szervezeti egység: TAKI
Talajfunkciók és -szolgáltatások digitális térképezése és értékelése korszerű statisztikai megközelítésekkel
A talajok számos olyan funkciót és szolgáltatást nyújtanak, mint például a szerves szénraktározási képesség, vízgazdálkodási tulajdonságok, tápanyag-szolgáltató képesség, szűrő- és pufferkapacitás, melyek számos, az emberiség előtt álló környezeti kihívás és krízis (pl.: klímaváltozás, tájpusztulás, víz- és élelmezésbiztonság) megoldásában nyújthatnak segítséget. A talajok multifunkcionalitásának felismerése végett számos szakterület (pl.: agrár-környezetgazdálkodás, vidékfejlesztés, vízügy, természetvédelem, meteorológia) számot tart a talajok funkcióival és szolgáltatásaival kapcsolatos térbeli, s egyre gyakrabban tér- és időbeli információkra, legtöbbször térképek formájában. Ugyanakkor a talajok funkcióinak és szolgáltatásainak tér- és időbeli változékonyságának digitális térképezése és értékelése olyan terület, ahol további kutatásokra van szükség. Ez alapján kutatásunk céljai: (1) annak vizsgálata, hogy a legmodernebb matematikai, statisztikai és gépi tanulási módszerek hogyan használhatók a talajfunkciók és -szolgáltatások tér- és időbeli változékonyságának térképezésére, ill. (2) az eredmények átfogó értékelése, ill. térképek formájában történő publikálása és kommunikálása a felhasználók igényeinek figyelembevétele mellett. Amellett, hogy módszertani eredményeink nagy érdeklődésre tartanak számot, és az összeállított térképek várhatóan széleskörűen alkalmazhatók lesznek mind hazai, mind nemzetközi szinten egyaránt, kutatásaink legfőbb hozadéka a társadalom szempontjából, hogy felhívjuk a figyelmet a talajok sokrétű funkcióira és szolgáltatásaira, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy megbirkózunk korunk kihívásaival és környezeti kríziseivel.