Az emberi környezet-átalakítás számos stresszhatásnak teszi ki az élővilágot, köztük kémiai szennyezésnek és klimatikus kihívásoknak. Kiemelt fontosságú kutatási feladat annak megértése, hogy ezek az antropogén stresszorok milyen hatással vannak az ökoszisztémára. Ennek érdekében három kérdésre fókuszálnak a projektben. Az egyik hipotézis szerint a gerinces állatok az antropogén környezethez az élettani stressz-érzékenységük lecsökkentésével alkalmazkodnak, hogy elkerüljék a krónikus stressz negatív hatásait. Másrészt, ektoterm gerincesekben a kémiai és hőmérsékleti stresszhatások ivarváltást okozhatnak, ami negatív fitneszkövetkezményekkel járhat. Harmadrészt, az antropogén környezetben együtt vannak jelen maszkulinizáló és feminizáló faktorok is, azonban nagyon keveset tudunk ezek ivarváltásra gyakorolt hatásairól.