A jelen tanulmányban három különböző erdőtípus (egy kétszer vágott akác állomány, egy fiatal, természetes módon újraerdősült és egy középkorú, vegyes gyertyános-tölgyes állomány) alatt gyűjtött felső talajréteg mintáinak baktériumösszetételét, diverzitását és katabolikus aktivitási profilját hasonlították össze, amelyeket a 20. század elején egy korábbi szántóföld helyén telepítettek. A 16S rRNS gén-szekvenáláson alapuló metagenom-elemzés során meghatározott diverzitási indexek azt mutatták, hogy a fehérakác állományban volt a legnagyobb a talaj baktériumközösség diverzitása. Törzsszinten az Acidobacteriota, Actinobacteriota, Proteobacteria, Verrucomicrobiota, Bacteroidota és Gemmatimonadota voltak a leggyakoribb taxonok az erdőtalajokban. A talajparaméterek tekintetében a redundanciaelemzés kimutatta, hogy a pH-nak volt a legnagyobb hatása a baktériumközösség szerkezetére míg a katabolikus aktivitás-mintázatot a talaj pH mellett még a talaj szerves széntartalma is befolyásolta. A közelmúltban kivágott tölgyerdőben volt a legalacsonyabb a talaj szubsztrát-indukált légzése, és az erdőállományok között a katabolikus-aktivitás változékonyságának fő mozgatórugója a citrát hasznosítás volt.

Bereczki K, Tóth EG, Szili-Kovács T, Megyes M, Korponai K, Lados BB, Illés G, Benke A, Márialigeti K. Soil Parameters and Forest Structure Commonly Form the Microbiome Composition and Activity of Topsoil Layers in Planted Forests. Microorganisms. 2024; 12(6):1162.
https://doi.org/10.3390/microorganisms12061162