Az ATK Mezőgazdasági Intézete az alap és alkalmazott kutatási eredményeit fajtabemutatókon mutatja be a hazai gazdáknak. A kísérleti eredmények bemutatása nemcsak a genetikai alapok felhasználásából, új fajták és hibridek kifejlesztéséből áll, hanem része az új termesztéstechnológiai tudás átadásának, a felnövekvő új generációk szemléletformálásának is. A kutatók szándéka nem kizárólag a tudományos munkájuk ismertetése volt, hanem az eredmények gyakorlati hasznosításának bemutatása mezőgazdasági szakemberek számára, személyes konzultáció, szaktanácsadás, tapasztalatcsere révén.
Az idei kukorica szántóföldi bemutató előadásait a Kutatóközpont épületében Vida Gyula főigazgató nyitotta meg. Köszöntőjében méltatta az idén 70 éves jubileumát ünneplő martonvásári kukoricanemesítést és annak atyját, Pap Endrét, aki 1953-ban az első hazai és ezzel együtt az első európai hibridkukoricát létrehozta. Ezután Marton Csaba mutatta be a több mint fél évszázados kutatómunkát, a kezdeti nehézségeket és a nem várt hatalmas sikert, ami az akkor fiatal intéztet sikerét és fellendülését is eredményezte. A kukoricanemesítési munka aktuális kérdéseit és eredményeit Spitkó Tamás osztályvezető mutatta be, majd Mikó Péter a Kalászos Gabona Nemesítési Osztály vezetője foglalta össze a nemesítés legújabb eredményeit, kitérve az idei kórtani helyzetre. Árendás Tamás agrotechnikai és trágyázási megoldásokat javasolt a gazdaságosság tükrében. Előadásából kiderült, az optimális tápanyagellátás lehetséges úgy, hogy a termesztéstechnológia környezetkímélő marad, ugyanakkor összehangolható a gazdaságosság, a költséghatékonyság követelményeivel is. A műtrágyázás lehet egyszerre okszerű, takarékos és költséghatékony, környezetkímélő, klímaadaptív, csak tudni kell hozzá, hogy mit, milyen technológiával kívánunk termeszteni és hogyan lehet elérni a tápanyag felhasználásának optimális szintjét. Az ismertető előadásokat a Bázismag Kft új ügyvezetőjének, Csontos Ágnesnek a bemutatkozása zárta.
A program részeként ezután szántóföldi hibridkukorica bemutató következett, ahol Spitkó Tamás és Pintér János vezette végig a vendégeket a hibrid bemutatósor előtt, ami bizonyítéka annak, hogy az alap és alkalmazott kutatások eredményei a gyakorlatban (és kereskedelemben) felhasználható növényekben ölthetnek testet, majd Árendás Tamás és Bónis Péter mutatta be a vetésidő és műtrágya szintek hatását kukorica állományokra és termésképződésre. Előadásukból az érdeklődők megtudhatták és a helyszíni demonstrációból saját szemükkel láthatták, hogy a vetésidő optimális megválasztása és a bemutatott tápanyagszintek hogyan hatnak a növényállományok fejlődésére és a termésmennyiség kialakulására.
Ezúton köszönjük vendégeinknek a figyelmet és a kutatóinkkal folytatott közös gondolkodását!
