A HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézet kutatói november végén vettek részt a Magyar Etológiai Társaság 26. Konferenciáján, mely a Pannon Egyetemen került megrendezésre.

Hét előadásban számoltak be munkájuk legfrissebb eredményeiről. Az Evolúciós Ökológiai Osztály munkatársai a kétéltűeket fenyegető környezeti változások következményeit vizsgálták. Az egyik fő fenyegetést a fertőző betegségek jelentik, közülük is az egyik legveszélyesebb a kitridiomikózis. Ennek a betegségnek a kórokozóját tanulmányozva Hettyey Attila és Ujszegi János beszámoltak annak hatásairól a barna varangyok hőmérsékletválasztó viselkedésére és ivararányára. Témavezetésükkel Tóth Ábris, az Állatorvostudományi Egyetem hallgatója a varangyok által termelt méreganyagok védő szerepét vizsgálta a kitridiomikózis kórokozójával szemben.

Ujhegyi Nikolett egy nemrég felfedezett herpeszvírus tüneteinek erősségét mérte fel egy mezőgazdasági terület mellett élő erdei béka populációban. Mikó Zsanett egy másik jelentős környezeti ártalom, a kémiai szennyezés ökotoxikológiai következményeit elemezte, azon belül is két rovarirtó hatóanyag, a deltametrin és az etofenprox hatásait az erdei békák túlélésére és ivararányára. A környezeti stresszhatások ivarváltást okozhatnak a kétéltűekben, Bókony Veronika előadása ennek következményeit mutatta be az erdei békák szaporodási sikerére. Tóth Zoltán, az Állattani Osztály munkatársa szimulációs modellekkel kimutatta, hogy a tömegesen virágzó növénykultúra iránti preferencia, a fajtársak foltválasztásának másolása, illetve egy kísérletesen igazolt peszticid-indukált viselkedési változás is a korábban feltételezettnél magasabb expozíciós kockázat kialakulását okozhatja a beporzó rovarok számára növényvédő szerekkel kezelt mezőgazdasági tájakon. Mindezek az eredmények jól mutatják, hogy a fenntartható mezőgazdálkodás és a hatékony természetvédelem szempontjából is fontos az állatok viselkedésének és más egyedi tulajdonságainak figyelembevétele és az ezek közötti összefüggések megértése.