KIEMELT PÁLYÁZAT NKFI
NEMZETI LABORATÓRIUM
Projekt azonosító: RRF-2.3.1-21-2022-00007
Nemzeti Laboratóriumok létrehozása és komplex fejlesztése
Agrártudományi Kutatóközpont
(2492 Martonvásár, Brunszvik u. 2.)
A szerződött támogatás összege:
2 431 000 000 Ft
AGRÁRBIOTECHNOLÓGIA ÉS PRECÍZIÓS NEMESÍTÉS AZ ÉLELMEZÉSBIZTONSÁGÉRT NEMZETI LABORATÓRIUM (NL)
A projekt a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében a hazai agrárkutatás történetének egyik legjelentősebb összefogásával jött létre.
A résztvevő intézmények kutatói munkája, sok évtizedes szakmai tapasztalata és a rendelkezésre álló, egyedülálló infrastruktúra biztos alapokat teremt arra, hogy az agrárkutatás a mezőgazdaságban jelentkező komplex kihívásokra tudományosan megalapozott válaszokat adjon.
A projekt az agrárökoszisztéma főbb elemeit, a mikroba-növény-állat kapcsolatrendszert foglalja magába, közös célként megjelölve a WHO „One Health-szemléletű” élelmiszerbiztonságot. Az NL aktívan részt vesz a nemzeti felsőoktatásban, a jövő tudósnemzedékének képzésében és a tudástranszferben. A kutatási célokat a környezet terhelése és a széndioxid kibocsátás növelése nélkül kívánja megvalósítani, összhangban a „Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiája (2021–2030)” tervben megfogalmazott prioritásokkal. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott területi kohézió és az EU szubszidiaritás elvét követve, a projekt a fővároson kívül az ország négy megyéjében kerül megvalósításra.
A projekt honlapja: https://www.agri-biotech.hu/
Projekt azonosító: RRF-2.3.1-21-2022-00006
Nemzeti Laboratóriumok létrehozása és komplex fejlesztése
Szegedi Tudományegyetem
Agrártudományi Kutatóközpont (NÖVI), Állatorvostudományi Egyetem, Állatorvostudományi Kutatóintézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Agrár- És Élettudományi Egyetem, Neumann János Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság, Óbudai Egyetem, Ökológiai Kutatóközpont, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, Semmelweis Egyetem, Számítástechnikai És Automatizálási Kutatóintézet, Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Társadalomtudományi Kutatóközpont
EGÉSZSÉGBIZTONSÁG NEMZETI LABORATÓRIUM
Invázió-biológia Divízió
Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium célja, hogy hazánkban megteremtse az adatokra és elemzésekre épülő döntés-előkészítések tudományos bázisát az egészségügy, a járványvédekezés és az ökológiai rendszerek terén. A projekt keretében többek között a járványmatematika, a járványökológia, az invázióbiológia és az adatvezérelt egészség területein végeznek kutatásokat. A laboratórium összefogja és koordinálja az országban e téren eddig szigetszerűen működő kutatócsoportokat, ezzel támogatva a hálózatosodást és egy hatékonyan együttműködő, nemzetközi viszonylatban is versenyképes kutatói közösség létrehozását.
A HUN-REN ATK invazív mezőgazdasági kártevők csoport potenciálisan megjelenő, invazív vagy már megtelepedett mezőgazdasági kártevők terjedési mintázatait és ökológiai kapcsolatrendszerét vizsgálja, részben a monitorozást segítő módszerfejlesztéssel, részben pedig az ökológiai kapcsolatok alapját képző különböző interakciók vizsgálatával. A monitorozáshoz a célcsoportot minél inkább szelektíven gyűjtő eljárásokat igyekszünk kidolgozni, amelyek pl. a tápnövény- vagy feromon-illatanyagokon, vizuális ingereken alapulnak. Célunk, hogy az újonnan fejlesztett csapdákkal gyűjtött mintákból lehetséges legyen a szipókás fajok és az általuk terjesztett kórokozók DNS-alapú azonosítása. Ezzel párhuzamosan olyan módszereket fejlesztünk, melyek lehetővé teszik, hogy a szipókás célfajok jelenlétét egy adott élőhelyen az ún. „környezeti DNS”-ből is meg tudjuk határozni. Az inváziós folyamat konkrét követését szomszédos országokban, vagy frissen már hazánkban is jelenlévő kártevő pajzstetű fajok széles kiterjedésű monitorozásával végezzük, ami arra is alkalmas, hogy az országon belüli klimatikus különbségeket figyelembe véve, a klímaváltozás hatásait is vizsgálhassuk erre a folyamatra. A kártevő rovarok egyik fő veszélye, hogy egyúttal növényi kórokozókat is terjesztenek, ezeknek az ún. vektorai. E kórokozók terjesztésével kapcsolatban az egyik résztéma azt vizsgálja, hogy a termesztett mezőgazdasági növények és a táblák közelében lévő természetes vegetáció hogyan hat a vektor szipókás rovarok túlélésére (pl. áttelelés) és a terjesztett növényi kórokozó fennmaradására, esetleges gazdaugrások bekövetkeztére. Az ökológiai interakciók közt vizsgáljuk az invazív és őshonos növényi kártevő rovarok közt fennálló versengést. Főként egyed alapú viselkedési vizsgálatokkal azt kutatjuk, hogy egy újonnan megjelent invazív vetélytárs miként hat az őshonos növényfogyasztó rovarok, főként szipókások táplálkozására, ezen keresztül károkozására és kórokozó terjesztésére.
Résztvevő kutatók
Samu Ferenc, Molnár Béla Péter, Szita Éva, Tholt Gergely, Simon Janka, Pertics Botond, Kecskeméti Sándor
A projekt honlapja: https://www.eglab.hu/hu_hu/
Az Invázió-biológia Divízió honlapja: https://invaziobiologia.hu/
Projekt azonosító: RRF-2.3.1-21-2022-00008
Nemzeti Laboratóriumok létrehozása és komplex fejlesztése
Pannon Egyetem
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Agrártudományi Kutatóközpont (TAKI), Országos Meterológiai Szolgálat, Széchenyi István Egyetem, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Ökológiai Kutatóközpont
VÍZTUDOMÁNYI ÉS VÍZBIZTONSÁGI NEMZETI LABORATÓRIUM
A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratóriumot Magyarország elhelyezkedését, vízgazdálkodását és vízkészletét figyelembe véve a vízminőség védelméhez hozzájáruló víztudományi és vízbiztonsági kutatások végzésére hozzák létre. A projekt keretében többek között egy mesterségesintelligencia-alapú monitoringrendszert fejlesztenek ki a nagy tavak, például a Balaton vizsgálatára, újszerű módszerekkel kutatják az invazív állatfajok térbeli és időbeli dinamikáját, emellett új koncepciókat dolgoznak ki a talajvíz felhasználására a mezőgazdaság vízigényének kielégítése céljából. A laboratóriumban emellett innovatív módszereket dolgoznak ki az aszály kezelésére és a talajok termőképességének javítására, továbbá egy nagy felbontású, 5G-alapú csapadékfigyelő rendszer, valamint az ivóvízellátó hálózatot lefedő vízminőség-ellenőrző rendszer kifejlesztését is tervezik.
GINOP_PLUSZ-2.1.1-21
Projekt azonosító: GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00229 Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése
Konzorciumvezető: Mezőfalvai Termelő és Szolgáltató Zrt.
Konzorciumi partnerek:
Konzorciumi tagok:
- ELCOM Elektronikai és Kereskedelmi Kft.
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
- HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont
A szerződött támogatás összege: 836 420 937 Ft
HUN-REN ATK szerződött támogatás összege: 158 997 786 Ft
Ebből az európai uniós támogatás összege: 139 918 051 Ft
A finanszírozás típusa: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
Projekt kezdete: 2022.02.01.
Projekt tervezett befejezése: 2025.03.25.
A GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00229 az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg.
Szántóföldi termesztési technológia fejlesztése növénykondicionálással
A projekt célja, olyan növénykezelési eljárás kidolgozása, ami sokkal jobban alkalmazkodik a változó (időjárási, talajtani) körülményekhez. A precíziós permetezőgép és a kifejleszteni kívánt vezérlő algoritmus alkalmas lesz arra, hogy az adott növénykultúra kezelése során a növényi szükségletek és a pillanatnyi adottságok (pl. meteorológiai körülmények) illetve mérések figyelembevételével, külső beavatkozás nélkül az aktuális növényekhez, időjárási és talajtani változókhoz és permetezőanyagokhoz igazítsa a permetezés módját és intenzitását.
A kifejlesztendő eljárás kapcsán nem csak növényvédő szerek kijuttatása, hanem növénykondicionáló szerek alkalmazására is lehetőség nyílik. Ez az eljárás érdemben növeli a terméshozamot a növénykondicionáláshoz használt permetezőszer mennyiség optimalizálásával.
A peszticidek kijuttatásának optimalizálásával elért szerhasználat csökkenés, illetve a növénykondicionálók minél jobban igényre szabott alkalmazása jelentősen mérséklik az egyre szélsőségesebbé váló időjárás hatásait és a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát, hozzájárulva ezzel Magyarország stratégiai céljainak eléréséhez.