Többféle invazív növényekkel kapcsolatos adatbázis áll rendelkezésre, nagyon fontos meghatározni, hogy az idegenhonos növények előfordulásának vizsgálatához melyik adatbázis-típus a legmegfelelőbb. A kutatás során pontalapú (LUCAS) és poligonalapú (országos erdészeti adatbázis) adatbázisok hatékonyságát és megbízhatóságát hasonlították össze geostatisztikai módszerekkel. Három invazív fafaj (mirigyes bálványfa, keskenylevelű ezüstfa, ill. fehér akác) előfordulását, valamint a talaj-, hidrológiai és éghajlati paraméterekkel való kapcsolatukat (talaj szervesanyag-tartalma, kémhatása, mésztartalma, víztartó képessége, gyökerezési mélység, felszíni vizektől való távolság, talajvízmélység, átlagos éves hőmérséklet és átlagos éves csapadék) vizsgálták általánosított lineáris modellekkel (generalized linear model).
Az eredmények szerint a vizsgált fafajok inváziós szintjei általában felülreprezentáltak a LUCAS pontalapú vegetációtérképeken, és a pontalapú adatbázis megbízhatóságához nagyobb számú mintát tartalmazó adatállományra van szükség. A poligonalapú adatbázist illetően az inváziós fajok előfordulása összefüggést mutat a vizsgált talajtani-, hidrológiai- és éghajlati tényezőkkel.
Previous slide
Next slide
Invazív fafajokkal kapcsolatos kutatási eredmények
A Talajtani Intézet és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a Plants (IF: 4.5, Q1) című folyóiratban publikálták inváziós növényfajokkal kapcsolatos kutatási együttműködésük eredményeit.
Az invazív fafajok jelentős veszélyt jelentenek az őshonos növényvilágra. Allelopatikus anyagukkal módosítják a környezetet, és árnyékolásukkal gátolják az őshonos fajok növekedését, így csökkentik a diverzitást. Az invazív növények elleni védekezés leghatékonyabb módja terjedésük megakadályozása, amihez azonosítani kell az ezt elősegítő környezeti paramétereket.
© Copyright ATK Minden jog fenntartva. 2023
