A HUN-REN ATK Talajtani Intézet (TAKI) három helyszínen is csatlakozott a Magyar Talajtani Társaság által szervezett „TALAJ a talpad alatt” című országos figyelemfelkeltő kampányához.
Az ország számos pontján egyidejűleg zajló talajszelvény leíró rendezvények célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a termőtalajaink állapotára. Kozárd-Ecseg határában, Hevesen és Mosonmagyaróváron vettek részt a TAKI-s kollégák a talajleírásban.
Ecseg határában egy regeneratívan művelt táblán feltárt talajszelvény mellett gyűlt össze közel 50 érdeklődő, ahol a tábla gazdája, NAK szakemberek, egy talajbiológus és két talajos szakember beszélt a talajművelés jelentőségéről, annak a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira való közvetlen és közvetett hatásairól. A feltárt talajszelvényben jól lehetett látni, hogy a közel 15 éve nem forgatott talaj, illetve a lényegében folyamatos takarás milyen kedvező hatással van a talaj biológiai életére, így a talaj szervesanyag tartalmára, szerkezetére, víz- és tápanyaggazdálkodására. A táblával szomszédos területen egy hagyományosan szántással művelt területen jól lehetett látni a különbséget. A HUN-REN ATK Talajtani Intézet két munkatársa, Pirkó Béla és Koós Sándor bemutatta a talajszelvényt, illetve egy nagyon könnyen kivitelezhető aggregátum stabilitási vizsgálatot. A terület gazdálkodója részletesen beszélt a regeneratív gazdálkodás előnyeiről, a talajbiológus kolléga beszámolt, hogy a területen végzett kutatásokból kitűnik, hogy a területen (a talajban) igen gazdag élet van, mely a talajszelvény humusztartalmában is megjelenik. Összességében elmondható, hogy szakmailag egy nagyon gazdag helyszíne volt a „TALAJ a talpad alatt” című országos figyelemfelkeltő kampányának.
Heves település határában az Eötvös József Református oktatási központ mezőgazdasági gyakorló területén feltárt vízhatású talajt Bakacsi Zsófia, a TAKI Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztályának vezetője mutatta be. A táj földtani fejlődéstörténetének ismertetése után következett a talajszelvény leírása. A hallgatók megismerhették a korábban „mocsaras” -ként számon tartott, jelenlegi szántón feltárt hidromorf talajjellemzők kialakulásának feltételeit, a talajfejlődési folyamatokat. A diákok a helyszínen talajhőmérsékletet, talajnedvesség-tartalmat és penetrométeres talajellenállást is mértek, részt vettek az egyes talajszintek színének meghatározásban és a karbonáttartalom kimutatásában. Zárásként a talajszerkezet javítását elősegítő lehetséges gazdálkodási beavatkozások kerültek szóba.
Mosonmagyaróváron a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Vízgazdálkodási és Természeti Ökoszisztémák Tanszék szervezésében a közel 100 fős rendezvény a Kar Smart Farmján került megrendezésre.
A Talajtani Intézetet Imréné Takács Tünde, a Talajbiológiai Osztály vezetője képviselte. Az érdeklődők, akik között középiskolai és egyetemi hallgatók, gyakorló szakemberek, valamint szaktanácsadók vettek részt a preparált talajszelvény bemutatásán keresztül ismerkedhettek meg a szervesanyag gazdálkodás jelentőségével, a Mosoni sík jellemző talajtípusaival, a legfontosabb talajképző tényezőkkel és a talajszerkezet – porozitás – vízgazdálkodás – mikrobiális aktivitás – tápanyagellátás – növény összefüggéseivel.
Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás
Az eredmények alapján az EC1:5 arányú talajszuszpenzió vezetőképességi értéke ECe értékké transzformálható a talaj textúrája és szerves széntartalma figyelembe vételével. A végső modell teljesítménye (R² = 0,302, RMSE = 0,265 dS*m-1) összhangban van a szakirodalomban szereplő hasonló nagyléptékű vizsgálatok eredményeivel. A térképezés rávilágított arra, hogy Európa északi részén és az atlanti térségben a sófelhalmozódás természetes folyamatok következménye, míg a mediterrán és déli régiókban az emberi tevékenységek, például az öntözés és a nem megfelelő vízelvezetés, továbbá a parti sávban a tengervíz behatolása játszanak kulcsszerepet. 
