Az országban található fajtabemutatók legimpozánsabb helyszínét nyújtó martonvásári kastélyparkban, a fák hűs árnyékában megtartott előadások sorát Petőházi Tamás (elnök, Gabonatermesztők Országos Szövetsége) helyzetértékelése nyitotta meg, melyben számos hasznos tanácsot is átadott a gabonapiaci kilátások vonatkozásában. Ezt követően a kalászos gabonanemesítés majd a kukoricanemesítés legújabb eredményeiről hallhattak rövid előadásokat az érdeklődők, kiegészítve a helyes és gazdaságos növénytáplálásra vonatkozó, az ATK MGI tartamkísérleteinek kiértékelése során levont következtetések gyakorlatba való átültethetőségi javaslataival. Az előadások kiemelt része volt a martonvásári kalászos fajták vetőmagjait forgalmazó Elitmag Kft. bemutatója is, mely során a gazdák első kézből tájékozódhattak, hogy mely termesztési körzetekben, mely fajtákból fog fémzárolt vetőmag rendelkezésre állni az idei őszi vetésekhez. Az ATK MGI Kalászos Gabona Nemesítési Osztályán folyó innovatív fajta-előállító munka eddigi és legújabb eredményeinek bemutatása mellett a Növénytermesztési Osztályon folyó agrotechnikai és növénytáplálási kísérleteket is meglátogatták vendégeink az előadásokat követő szántóföldi bemutatók keretében. A 32 fajtában rejlő genetikai potenciál bemutatásán túl, az agrotechnikai kísérleti helyszínen azt is megtudhatták a gazdák, hogy a nagy termésmennyiséget, a kiváló minőséget a termesztéstechnológia mely elemeivel (vetésidő, csávázás, trágyázás) lehet a leginkább kiaknázni, érvényre juttatni.
A látogatók ezúttal is széles szakmai társadalmat képviseltek, ugyanis a már említett gazdálkodókon, búzatermelőkön kívül a vetőmag- és a malomipar, valamint a szakmai érdekképviseleti szervezetek, a GOSZ, a VSZT, valamint az Agrárminisztérium és a NÉBIH tisztségviselői mellett az agrárfelsőoktatás képviselői, tanárok és diákok, de más nemesítőházak képviselői is szép számban megjelentek. A tavalyi évhez hasonlóan, idén is értékes szakmai párbeszédek zajlottak a parcellák előtt, mely élmény még inkább erősítette a gazdák martonvásári gabonák iránti bizalmát. A termelők érdeklődését nemcsak a nemrégiben Agrár Innovációs Díjat nyert, méltán népszerű őszi búzafajták (az Mv Nemere, az Mv Ménrót és a piacvezető Mv Nádor), hanem az ezeket mind termőképességben, mind minőségben felülmúló legújabb fajták is felkeltették. Az előbbi, azaz a mennyiség apropóján az Mv Seuso, a beltartalmi paraméterek okán pedig az Mv Felleg szerepelt a legtöbb vetőmag-beszerzési lehetőségről érdeklődő termelői kérdésben. A 13 őszi búzafajta mellett a durum-, az árpa-, a tritikálé- és a zabfajtákról elhangzottakat is érdeklődéssel, gyakran jegyzetelve kísérte figyelemmel számos gazda, csakúgy, mint a néhány tavaszi vetésű fajta bemutatását, vagy éppen az ökológiai termesztésre javasolt tönkölyfajták speciális tulajdonságainak és igényeinek az ismertetését.
A hazai agrárium területén az innovációban élenjáró ATK Mezőgazdasági Intézet megoldást kínál arra, hogy a termelők sikerrel tudjanak alkalmazkodni a megváltozott termesztési és szabályozási (EU Zöld Megállapodás) körülményekhez. A Kárpát-medence változatos agroökológiai és szélsőséges időjárási körülményeire nemesített kalászos fajtáink, kiváló minőségük és termésbiztonságuk mellett, kiemelkedő komplex betegség-ellenállósággal is rendelkeznek. Az ATK MGI nemesítési programjaiból származó növényfajták több kalászos gabonafaj esetén is piacvezetők Magyarországon, vetésterületük évente meghaladja a 400 000 ha-t. A legfontosabb gabonánkból, a hazai szántók közel egynegyedét elfoglaló őszi búzából, a vetésterület harmadát Mv fajtákkal vetik be a gazdák évről évre, melyek által nyújtott termesztési előnyök (termésstabilitás, jó minőségű termény, ökológiai adaptáltság) tízmilliárdos nagyságrendben mérhetők a nemzetgazdaság szintjén. Emellett a hazai, eredményes fajta-előállító nemesítési programok nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt jelentőséggel bírnak, hogy hazánk lakosságát minden körülmények között, hosszú távon is el tudjuk látni az alapvető élelmiszerekkel.
