A kanadai aranyvessző invázió eddig ismeretlen hatásai egy alulkutatott talajízeltlábú csoportra, a soklábúakra

A növényi invázió őshonos közösségekre gyakorolt hatásai viszonylag jól kutatott téma, de a talaj élővilága szempontjából hiányos a tudásunk. Különösen igaz ez a talajízeltlábúak bizonyos csoportjaira, úgymint a soklábúakra (Myriapoda), amik a talaj táplálékhálózatában változatos szerepet betöltő, fajgazdag csoport. Vannak köztük ragadozók, valamint növény- és detrituszfogyasztók egyaránt.

A HUN-REN ATK Talajtani Intézet munkatársai az Insect Conservation and Diversity D1-es folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmányukban, egy Európában és Ázsiában agresszívan terjedő, észak-amerikai özönnövény, a kanadai aranyvessző példáján vizsgálták, hogy a növényi invázió miként befolyásolja a százlábú (Chilopoda) és ikerszelvényes (Diplopoda) együttesek taxonómiai és funkcionális diverzitását, illetve összetételét egy védett városi gyepen.

Az eredmények azt mutatták, hogy az aranyvessző domináns jelenléte elsősorban a növénnyel közvetlenebb kapcsolatban álló detrituszfogyasztókat érinti, különösen az ikerszelvényeseket, amik átlagosan nagyobb diverzitásban és egyedszámban voltak jelen az elözönlött parcellákban. Továbbá, a szezonális különbségek mellett, szignifikánsan eltérő közösségi összetételük volt mind taxonómiai, mind funkcionális értelemben a természetközeli növényzettel bíró (kontroll) parcellákhoz képest. Ezzel szemben a százlábú együttesek esetében csak a talajnedvesség bizonyult meghatározónak.

A növényi invázió hatása ez alapján úgy tűnik, hogy a talaj táplálékhálózatban betöltött trofikus szereptől függ, és bizonyos csoportok számára akár előnyöket is hordozhat, ami bizonyára az inváziós növény sikeres megtelepedésének kulcsát jelentő pozitív növény-talaj visszacsatolás mechanizmusnak a része.

Facebook
Twitter
LinkedIn

Beszámoló a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara rendezvényéről

Január végén, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Fejér Vármegyei Szervezete egy zártkörű szakembertalálkozót szervezett Soponyán a növényvédelmi szakirányítók számára. A két napos összejövetelen felsorakozott 18 növényvédő szert, a növények fejlődését, egészségi állapotát támogató készítményt gyártó és forgalmazó cég képviselője bemutatta az általuk kínált termékeket, valamint a megoldási lehetőségeket.

Az EU évtizedes törekvése, hogy az Európában felhasználható növényvédő szer hatóanyagok számát csökkentse. A folyamatos hatóanyag-kivonások jelentősen megnehezítik, néhol szinte lehetetlenné teszik egy-egy szántóföldi kultúra betegségektől, károsítóktól, gyomnövényektől történő megóvását. Mindeközben az országban újonnan megjelenő, betelepülő károsítók száma évről-évre gyarapszik. Egyeseket behurcolunk, másoknak a klímaváltozás teremti meg az országban maradás, az áttelelés lehetőségét. A rendezvény előadásain régi és új megoldási javaslatok hangzottak el.   

Facebook
Twitter
LinkedIn

 „Életben maradni”

Király Lóránt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének Növényi Kórélettani Osztályának tudományos főmunkatársa, 2025. február 4-én sikerrel védte meg „Életben maradni – sejthalál és reaktív oxigénszármazékok a növényi vírus- és lisztharmat rezisztenciában” című MTA Doktori disszertációját.

A doktori értekezés, az értekezés tézise, a bírálatok és a bírálatokra adott válaszok elérhetők itt. Kollégánknak, ezúton is szívből gratulálunk!

Facebook
Twitter
LinkedIn

Fókuszban a női kutatók

Az M1 Kék bolygó című magazinműsorának stábja a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban forgatott, hogy bemutassa Darkó Éva, a HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézet tudományos főmunkatársának munkáját.

Magyarországon számos kiváló kutatónő végez kiemelkedő tevékenységet a tudomány különböző területein, különös tekintettel a környezetvédelemre és a klímaváltozás elleni küzdelemre. A műsor három inspiráló szakember, Bálint Erika, Darkó Éva és Horvát Eszter tevékenységén keresztül nyújt betekintést a tudományos világ női szereplőinek mindennapjaiba. Az epizód január 27-én került adásba, mely az alábbi linken visszanézhető.

Facebook
Twitter
LinkedIn

A gombatermesztéstől a fungicidrezisztenciáig – beszámoló a Magyar Mikológia Napjáról

A Magyar Mikológiai Társaság és az ELTE TTK Biológiai Intézet, Növényszervezettani Tanszék szervezésében 2025. január 18-án rendezték meg a Magyar Mikológia Napja 2025. Mikológiai Műhelyek I. elnevezésű szakmai napot. A rendezvényen a mikológia bármely területe iránt érdeklődők új tudományos eredményeket bemutató előadásokat hallgathattak meg.

Az eseményre 280 fő regisztrált és 10 előadást hangzott el többek között a klímaváltozás gombatermesztésre gyakorolt hatásairól, nagygombák taxonómiai vizsgálatairól, kísérleti erdők gombaközösségeiről és gombamérgezési esetekről.  Az ebéd- és kávészünetekben a résztvevők személyesen is beszélgethettek a kutatókkal és feltehették kérdéseiket.

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet (HUN-REN ATK NÖVI) részéről Kovács M. Gábor, a rendezvény egyik szervezőjeként nyitotta meg a Magyar Mikológia Napját és röviden bemutatta, hogy milyen jelentős, gombákkal kapcsolatos események történtek az elmúlt években. A megnyitót követően Kovács M. Gábort, mikológiai munkásságának elismeréseképpen Clusius-díjjal tüntette ki a Magyar Mikológiai Társaság.

Pintye Alexandra, a HUN-REN ATK NÖVI főmunkatársa a növénykórokozó és az ún. „nem-cél” gombák gombaölő szerekkel szembeni rezisztenciájáról beszélt előadásában. Bemutatta a csoportjuk által használt módszereket, eredményeiket, valamint röviden ismertette az „Egy az egészség” (One Health) szemléletmódot is.

Facebook
Twitter
LinkedIn

Sikeres pályázók

A 2024-es esztendő utolsó hónapja sem múlt el sikerek nélkül: kihirdették a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) kezelésében meghirdetett Nemzeti Kutatási Kiválósági Program ADVANCED pályázati alprogram nyerteseit.

A 2024. május 14-én a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) kezelésében meghirdetett Nemzeti Kutatási Kiválósági Program ADVANCED pályázati alprogram célja volt, önálló kutatócsoporttal rendelkező tapasztalt, tehetséges kutatók támogatása, akik kiemelkedő publikációs aktivitással rendelkeznek, tudományterületük nemzetközileg elismert szakértői, és sikeres alapkutatási témájukat kívánják továbbvinni, újabb aspektusokból vizsgálni.

Az ADVANCED_24 alprogramra 758 db érvényes pályázat érkezett. A támogatói döntést az NKFIH elnöke hozta meg, amely értelmében 96 kiemelkedő kutatói pályázat kapott összességében 9 959 363 000 Ft vissza nem térítendő támogatást az NKFI Alapból.

A teljes HUN-REN hálózatban a 32 db nyertes pályázatból, 3 HUN-REN ATK-s kutatónk pályázata is támogatást kapott.

A HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézetből:

  • Fodor Nándor, intézetigazgató (119 729 000 Ft), témája: PlantAId: Növénytáplálás és Növénytermesztés Javítása Távérzékelési és Mesterséges Intelligencia Eszközökkel.
  • Molnár István, tudományos tanácsadó (111 757 000 Ft), témája: Rozsdabetegségekkel szembeni rezisztencia QTL-ek azonosítása csökkent reprezentációs szekvenálással domesztikált és egzotikus rozsgenomban és felhasználásuk az elit búzanemesítésben.

A HUN-REN ATK Talajtani Intézetből:

  • Pásztor László, intézetigazgató (119 402 000 Ft), témája: A digitális talajtérképezés kereteinek bővítésére és teljesítményének javítására szolgáló lehetőségek azonosítása különböző léptékekben a talajbiztonság támogatása érdekében.

Bővebb információt a nyertes pályázatokról itt olvashatnak.

Facebook
Twitter
LinkedIn

A mezei nyulak populációdinamikájáról

2024 év végén az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciaterem szolgált helyszínül a Vírusoktól az erdőkig: „Az év kiemelkedő szünbiológiai témájú egyetemi doktori (PhD) értekezése” díj átadásának és előadóülésének. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontot tudományos munkatársunk, Ujhegyi Nikolett képviselte. Előadásának témája az Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl (Lepus europaeus) populáció dinamikájára volt.

Kutatónk 2023-ban megvédett disszertációja rövid összefoglalóját ismertette meg a hallgatósággal. A nyulak állománysűrűsége sajnos évtizedek óta csökken. Mivel populációjellemzőik változása az élőhely minőségét jelzi, így vizsgálataiban a nyulak és hullatékaik sűrűségét vetette össze egy agrár-támogatási programmal és a rókagyérítés erősségével.

Továbbá élőhelyhasználatot vizsgálta GPS telemetriával és éjszakai állománybecsléssel, végezetül a nyúlállományok dinamikájához gyűjtött adatokat az éves szaporulat, a fiatalok túlélése, valamint szaporodási rendellenességek alapján, kiegészítve egy mezőgazdasági mikotoxin szervekben található mennyiségével.

Utóbbi vizsgálata kapcsán a zearalenon mikotoxin egyik szervezetben képződő metabolitját mutatta ki először mezei nyulak májából és veséjéből egyaránt. A fiatalok szerveiben, illetve a szaporodási problémát mutató nőstény nyulak szerveiben a toxin mennyisége magasabb volt, így feltételezhető, hogy a mikotoxin közre játszhat a nyulak alacsonyabb szaporulatában, illetve szaporodási rendellenességeik növekedésében.

Facebook
Twitter
LinkedIn

A környezeti modellek bizonytalanságai: Szatmári Gábor részvétele a WUR szakmai kurzusán

A Wageningeni Egyetemen (WUR) került megrendezésre a „Uncertainty Analysis and Statistical Validation of Spatial Environmental Models” c. intenzív kurzus 2024. év végén, ahol a HUN-REN ATK Talajtani Intézetéből Szatmári Gábor kutatónk vett részt.

A szakmai esemény fő célja volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a környezeti modelleket érintő bizonytalansági források mind alaposabb megismerésére és számszerűsítésére, ezáltal támogatva a modellek outputjainak mind megfelelőbb hasznosítását.

A térbeli környezeti modellek bemeneti adatai számos forrásból származhatnak, mint például terepi vagy laboratóriumi mérésekből, térbeli interpolációkból, távérzékelt felvételekből vagy szakértői vizsgálatokból. Egy valami azonban közös bennük: mindegyikük valamilyen szinten hibával terhelt.

A felhasználók sokszor tudják ezt az információt, mégis ritkán fordítanak figyelmet ennek tüzetes vizsgálatára. A kurzus célja volt, hogy a résztvevők megismerkedjenek a térbeli környezeti modellezésben a bizonytalanság terjedés elemzésére szolgáló statisztikai módszerekkel, hogy ezeket a módszereket saját modelljeikre és adataikra is alkalmazni tudják.

A kurzus során olyan módszereket is ismertettek, amelyek számszerűsítik az egyes bizonytalansági források hozzájárulását, valamint olyan statisztikai validálási módszereket, amelyekkel a térbeli modellek kimeneteinek pontosságát független mintavételezésű adatokkal lehet értékelni. A bemutatott módszereket és megközelítéseket valós példákon, problémákon keresztül sajátíthatták el a résztvevők.

A jó hangulatú kurzuson számos hallgató vett részt a világ különböző országaiból, mint például: Brazília, Chile, Dánia, Kína, Franciaország és nem utolsó sorban Magyarország.

Facebook
Twitter
LinkedIn

Beszámoló a 32. PAG (Plant & Animal Genom) konferenciáról

Kollégáink a HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézetet képviselve vettek részt a 32. PAG konferencián San Diego-ban.

A 6 napos rendezvényen a növényi és állati genomika világhírű szaktekintélyei hat plenáris előadás során foglalták össze a különböző szakterületek legjelentősebb eredményeit. A növényi genomeditálás jelentőségének kiemelése mellett hangsúlyt kaptak a poliploid kenyérbúza meiótikus szabályozottsága terén elért új eredmények és azok alkalmazhatósága a nemesítésben a klímaváltozás körülményei között. Mindezek mellett a több, mint 220 tudományos szekció közel 1000 szakmai előadást ölelt fel, amelyek az agrár-bio ágazat aktuális kutatásait ismertették.

A konferencián mintegy 1200 poszter és 100 genomikai iparág vállalatának kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. A HUN-REN ATK részéről Sepsi Adél a ’Gene Introgression’ szekció elnökeként vezette le a haszonnövények genetikai sokféleségéhez kapcsolódó előadásokat, míg Cseh András kollégánk előadásában a nemesítés és a genetikai rekombináció kapcsolatát mutatta be a Nemzeti Labor pályázat keretében elért új kutatási eredmények tükrében.

Kutatóink posztereken is népszerűsítették a HUN-REN ATK MGI-ben elért eredményeiket. Sepsi Adél, az árpa poliploidizációját követő genom stabilizálás lehetőségeit és a meiotikus rekombináció fertilitásra gyakorolt hatását ismertette. E kutatások célja a környezeti kihívásokhoz jobban alkalmazkodó árpa előállítása.

Cseh András, a Kárpát-medencei búza tájfajta gyűjtemény tartalék fehérje alegység szintű diverzitását elemezte és az eddig nem használt vonalak új nemesítési programokba való bevonásának előnyeit tárta fel a legújabb populáció genetikai módszerek alkalmazásával.

Facebook
Twitter
LinkedIn

A medveállatkák különös képességei

Roberto Bertolani, a Modenai és Reggio Emilia Egyetem emeritus professzora tartott előadást a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban.

Az olasz professzor célja az volt, hogy betekintést nyújtson  a több, mint 50 éves Tardigrada (szerk. medveállatkák) kutatásáról: a kezdeti lépésektől egészen a jelenleg elért eredményekig.

Bertolani professzor szerencsésnek vallja magát, amiért több, mint 50 éve tanulmányozhatja ezeket az állatokat. Neki köszönhetően sok új ismeret látott napvilágot a medveállatkákról. A korai kutatásai a kromoszómákat és a szaporodásbiológiát vizsgálták. Így először került előtérbe a poliploid populációk jelenléte a tardigrádokban, számos partenogenezis-esetet azonosítottak, különösen az ameiotikus (korábban a törzsben ismeretlen) esetet, és a törzsben először hermafroditizmust. Így számos faj élettörténete, biszexuális, hermafrodita és egyivarú, meghatározásra került.

Taxonómiai kutatásai során a morfológiai karakterek fénymikroszkópos és SEM-es vizsgálatára, valamint az intraspecifikus variabilitás értékelésére irányultak. Kiderült, hogy ahol korábban azt hitték, hogy csak egy faj létezik, a valóságban több is létezik, és a fajok nem annyira kozmopoliták, mint, ahogy azt korábban gondolták. Ezeket a taxonómiai vizsgálatokat a DNS vonalkódolás bevezetésével bővítette, először a tardigrádoknál. Ez a megközelítés még összetettebb taxonómiai helyzetet tárt fel.
Az integrált morfológiai és molekuláris vizsgálatok nemcsak új fajok, hanem új nemzetségek és családok azonosításához is vezettek.

Felhívta a figyelmet, hogy a tardigrádok tanulmányozására azonban még számos lehetőség van, eljött az ideje a fiataloknak, akik további ismeretekkel bővíthetik, gyarapíthatják erről a nem mindennapi állatfajról szóló kutatásokat.

Külön öröm számunkra, hogy az HUN-REN ATK és az  Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium együttműködésnek köszönhetően Fekete Erik (az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium 11. osztályos tanulója) személyesen konzultált és műhelymunkát végezhetett Roberto Bertolani professzorral, mely egyrészről óriási segítséget jelentett készülő TDK dolgozatának elkészítéséhez, másrészről még inkább megerősítette Erikben célkitűzését, hogy a kutatói pályát válassza.

Facebook
Twitter
LinkedIn