Rövid történeti áttekintésünkkel ezúton is köszöntjük az Agrokémia és Talajtan olvasótáborát, szerzőit, lektorait, szerkesztőbizottsági tagjait és közreműködőit. Köszönet az érdeklődésért és a sok-sok munkáért mindannyiuknak!
Az Agrokémia és Talajtan megszületése nem volt előzmények nélküli. Az 1949 nyarán megalakuló önálló Agrokémiai Intézet ugyanis rögtön felismerte egy tudományos folyóirat megjelentetésének szükségességét. Annál is inkább, mivel a talajtan–agrokémia–talajbiológiai szakterületnek addig nem volt önálló tudományos folyóirata. Kutatási eredményei a Földművelésügyi Minisztérium kiadásában megjelenő „Kísérletügyi Közleményekben”, „Mezőgazdasági Kutatásokban”, „Öntözésügyi Közleményekben” és más szakfolyóiratokban, valamint az Agrokémiai Kutató Intézet Évkönyvében kap(hat)tak nyilvánosságot. Az Intézet már 1949 augusztusában megjelentette a „Talajvizsgálat” című sokszorosított kiadvány továbbfejlesztett változatát „Agrokémia” címmel. A tartalmas és színvonalas kiadvány iránti élénk érdeklődés és erősödő tudományos igény tette lehetővé, hogy 1951 novemberében megjelenhetett az Agrokémia és Talajtan 1. száma, 1952-ben pedig 1. évfolyamának további számai.
Az AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN a talajtan, agrokémia, talajbiológia és talajbiokémia szakterületek tudományos folyóirata. Publikációs misszióját kezdettől fogva és gyakorlatilag töretlenül három alapvető célkitűzés határozta és határozza meg:
- nemzetközi színvonalú fórum a szakterület magyar tudományos eredményeinek széles körű hazai és nemzetközi megismertetésére;
- a magyar szaknyelv ápolása;
- a szakterület nemzetközi trendjeinek, főbb eredményeinek, fontosabb történéseinek folyamatos figyelemmel kísérése, és azok közvetítése a szakemberek felé.
Az Agrokémia és Talajtan magyar és angol nyelven megjelenő, lektorált tudományos folyóirat. Indexeli a CAB Abstracts, az EMBiology, a Global Health, valamint a SCOPUS. A talajtan, az agrokémia és növénytáplálás, valamint a talajbiológia és talajbiokémia, valamint az agroökológia szakterületeken közöl eredeti tudományos közleményeket, Szemle rovatában pedig összefoglaló és elemző témaismertetéseket; beszámolókat hazai és nemzetközi rendezvényekről; és könyvismertetéseket. Vitarovatában helyt ad egy-egy aktuális tudományos kérdésben képviselt véleményeknek, polémiáknak (pl. talajjavítás, talajművelés, növényi tápanyagellátás, talajosztályozás, talajértékelés stb.). Kellemes kötelességének tekinti a hazai tudományterület jeles képviselőinek jubileumi születésnapjairól történő megemlékezéseket, szomorú kötelességének pedig az elhunytakról szóló nekrológokat.
A folyóirat évente 400–500 oldal terjedelemben jelenik meg, indulásakor 4 számban (negyedévenként), 1972-től 2–2 összevont számban, félévenként, 2006-tól (megújult külsővel) 1–1 számmal félévente. A magyar nyelvű eredeti szakcikkeket hosszú időn keresztül három, idegen nyelven [angol, orosz és egy harmadik világnyelven (német, francia, spanyol)] készülő rövid összefoglaló egészítette ki, amelyek a táblázat- és ábrafeliratokat is tartalmazták. Ez nagymértékben elősegítette a közlemények tudományos tartalmának megértését idegen nyelvű érdeklődők számára is; s megkönnyítette a cikkek gyors referálását nagy nemzetközi referáló folyóiratokban [Soils and Fertilizers, Irrigation and Drainage (CAB International, Harpenden); Referátnüj Zsurnal, Moszkva; stb.]. Később – főként anyagi okok miatt – az idegen nyelvű összefoglalót csak angol és német, mára kizárólag angol nyelven közli a folyóirat.
A folyóirat főszerkesztői időrendben:
Páter Károly (1951–1959)
Szabolcs István (1960–1997)
Várallyay György (1997-2014)
Rajkai Kálmán (2014-2021)
Szili-Kovács Tibor (2021-)
A folyóirat megindításában és szerkesztési koncepciójának kialakításában jelentős szerepet vállalt Ballenegger Róbert. A szerkesztőbizottság tagjai közül pedig kiemelendő Stefanovits Pál 1951-től 2016-ban bekövetkezett haláláig tartó folyamatos és aktív részvétele.
A Szerkesztőbizottság személyi összetétele többször változott, illetve folyamatosan bővült. A munkában a HUN-REN ATK Talajtani Intézet (illetve elődintézményei: MTA TAKI, ATK TAKI és ELKH ATK TAKI) munkatársain kívül mindig helyet kaptak a szakterületet művelő tudományos intézetek és egyetemi tanszékek képviselői is. Talán tudománytörténeti szempontból sem érdektelen a Szerkesztőbizottság valamennyi tagjának név szerinti felsorolása (ABC sorrendben, 2024-ig bezárólag):
Anton Attila, Arany Sándor, Bacsó Albert, Ballenegger Róbert, Barczi Attila, Bidló András, Blaskó Lajos, Buzás István, Debreczeni Béla, Doby Géza, Dobos Endre, Farsang Andrea, Fekete Zoltán, Ferencz Vilmos, Filep György, Filep Tibor, Fodor Nándor, Führer Ernő, Füleky György, Gerei László, Géczy Károly, di Gléria János, Győrffy Barna, Győrffy Béla, Győri Zoltán, Hargitai László, Hegedűs István, Imréné Takács Tünde, Járó Zoltán, Jolánkai Márton, Kádár Imre, Kátai János, Kecskés Mihály, Klimes-Szmik Andor, Kúthy Sándor, Latkovics Györgyné, Láng István, Lehoczky Éva, Ligetvári Ferenc, Loch Jakab, Lőrincz József, Makó András, Márkus László, Michéli Erika, Murányi Attila, Németh Tamás, Pántos György, Pásztor László, Páter Károly, Prettenhoffer Imre, Ragályi Péter, Rajkai Kálmán, Rékási Márk, Sarkadi János, Sárdi Katalin, Schmidt Rezső, Sipos Sándor, Stefanovits Pál, Szabolcs István, Szabó István Mihály, Szász Gábor, Szegi József, Szili-Kovács Tibor, Tamás János, Tóth Gergely, Tóth Tibor, Tóth Zoltán, Várallyay György, Vermes László.
A folyóirat első hét évtizedének 178 füzetében, mintegy 1878 magyar és 527 idegen nyelvű eredeti szakcikk, 786 szemlecikk, 140 vitarovat cikk és 116 egyéb cikk, vagyis összesen több mint 3447 közlemény jelent meg közel 36 ezer szövegoldalon.
A magyar talajtani tudomány eredményeinek széles körű nemzetközi megismertetése az évek során egyre nagyobb jelentőségűvé vált, így időszakosan megjelenő idegen (elsősorban angol) nyelvű köteteket is megjelentet a Szerkesztőség. Ilyenek pl. a 4 évenként, a Talajtani Világszövetség (IUSS) által rendezett kongresszusok alkalmából, a magyar kutatási eredmények bemutatására megjelenő angol nyelvű folyóirat számok. 2018 őszétől az Akadémiai Kiadó hozzájárulásával folytatódik az angol nyelvű, csak elektronikusan megjelenő (online) kiadvány (supplementum) megjelentetése.
Hazai szerzőinken kívül folyamatosan publikáltak folyóiratunkban külföldi szerzők is, összesen a világ mintegy 40 országából. Köztük voltak a talajtani tudomány nemzetközi hírű tudósai; a szomszédos országok magyar szakemberei; a hazánkban végzett vagy tudományos fokozatot szerzett, illetve magyar kutatási együttműködésekben résztvevő kollegák (elsősorban a szomszédos és a fejlődő országokból).
A ’60-as évek végén és a ’70-es évek elején jelentkező gyakorlati igények kielégítésére „Agrokémia és Talajtan Kiskönyvtára” címmel sorozatot indítottunk az Intézet kutatási eredményeinek gyakorlati elterjesztése céljából. Ennek kötetei egy-egy speciális témában jelentek meg. Anyagi okok miatt sajnos csak három Kiskönyvtár füzet jelent meg, melyek a következőek:
- Sarkadi János, Latkovics Györgyné és Máté Ferenc.1969. A karbamid, mint műtrágya. 40 pp.
- Manninger Ernő és Bakondiné Zámory Éva. 1971. Pillangósvirágú növények Rhizobium-oltása. 47 pp.
- Latkovics Györgyné, Máté Ferenc és Sarkadi János. 1972. A kalciumnitrát műtrágya. 39 pp.
Tevékenységünk értékelésekor a fentiekben röviden összefoglalt eredményeket kell összevetni a küldetés-nyilatkozatunkban megfogalmazott célkitűzéseinkkel. Úgy véljük, ez az összevetés nem ad okot a szégyenkezésre. A folyóirat következetesen érvényesítette alapkoncepcióját:
- a talajtan–agrokémia–talajbiológia szakterület magyar tudományos eredményeinek széles körű hazai és nemzetközi megismertetését;
- az Agrokémia és Talajtan olvasótáborának folyamatos tájékoztatását a szakterület külföldön elért új tudományos eredményeiről, eseményeiről;
- kapcsolattartást a társtudományokkal; különböző szintű szakoktatással, valamint a kutatási eredményeket (remélhetőleg eredményesen) hasznosító intézményekkel, üzemekkel, gazdaságokkal.
Így tudtunk a tudástranszfer hatékony eszközévé válni, egyaránt segítve a szakterület problémáinak megoldását, valamint a kutatási feladatok racionális elvégzését.
Az Agrokémia és Talajtan eredményes munkáját a Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Kiadó 2010-ben Nívódíjjal ismerte el.
Bővebben:
Várallyay György: Az Agrokémia és Talajtan hat évtizede. A&T 60/1.
Rajkai – Koós: Az Agrokémia és Talajtan Folyóirat hét évtizede. A&T 70/1.