Több hazai egyetem és a HUN-REN ATK Talajtani Intézet együttműködésében készült tanulmány jelent meg ’Better management zoning with elevation than with three soil classifications in a periodically waterlogged plot’ címmel, amelyben a kutatók három különböző talajosztályozási rendszer (USDA Soil Taxonomy, a magyar genetikus talajosztályozási rendszer és a WRB) alapján származtatott poligonok illeszkedését hasonlították össze a tengerszint feletti magasság és az átlagos NDVI mintázatához viszonyítva egy enyhén szikes alluviális szántó területen. A vizsgálat célja a potenciális gazdálkodási zónák lehatárolása volt.
A kutatás helyszíne Dunavecse, Magyarország legnagyobb egykor szikes, jelenleg szántóként művelt területe (0,9 km²), ahol egy 100 × 100 méteres mintavételi rácsban összesen 85 db, egy méter mély talajfuratot értékeltek a kutatók.
A poligonok illeszkedését kvalitatív módszerekkel és tájmetrikai elemzésekkel vizsgálták. Az osztályozási rendszerek alapján generált talajtérképek összehasonlítása során a tájmetrikai eredmények azt mutatták, hogy az észak-déli orientációt (a magasabb és alacsonyabb területek irányultsága), valamint a poligonok hosszát, kerületét, területét, aggregációját és térbeli eloszlását tekintve az USDA Soil Taxonomy teljesített a legjobban, míg a magyar talajosztályozási rendszer közepes teljesítményt nyújtott, a WRB osztályozás pedig erősen fragmentált mintázatot eredményezett.
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a háttérváltozóként figyelembe vett tengerszint feletti magasság a gazdálkodási zónák pontosabb és megbízhatóbb kijelölését tette lehetővé, mint bármelyik talajosztályozási rendszer. A tengerszint feletti magasság és az átlagos NDVI, valamint a tengerszint feletti magasság és a 10 éves NDVI tartomány szórásdiagramjának elemzése után egy 95,47 m-es magassági határértéket azonosítottak, amely elválasztotta a termékenyebb, kisebb változékonyságú zónát az alacsonyabban fekvő, kevésbé termékeny, időszakosan vízborította és bizonytalanabb zónától. Eredményeik rávilágítanak arra, hogy a precíziós gazdálkodás és a fenntartható földhasználat érdekében a domborzati és vegetációs adatok figyelembevétele hatékonyabb lehet, mint a kizárólag talajosztályozásra alapozott területlehatárolás.
A kéziratot a HUN-REN ATK Talajtani Intézet kutatói, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Egyetem, és a Soproni Egyetem kutatóival együtt jegyzik.
Tibor Tóth, Szilárd Szabó, Tibor Novák, Szabolcs Czigány, Mihály Kocsis, András Makó, Bence Gallai, Mátyás Árvai, János Mészáros, Kitti Balog: Better management zoning with elevation than with three soil classifications in a periodically waterlogged plot,, Geoderma Regional,, Volume 40, 2025, e00927, ISSN 2352-0094, https://doi.org/10.1016/j.geodrs.2025.e00927.