A színesérc bányászattal összefüggő tevékenységek, a kapcsolódó hulladéklerakók, és feldolgozó üzemek gyakran szennyezik környezetüket. A vízgyűjtő területükről elfolyó vizek a folyók menti árterületeket gyakran elöntik nehézfémeket is tartalmazó üledékkel, amely káros lehet a talaj ökoszisztémájára. E tanulmány célja a talaj mikrobiális tulajdonságainak vizsgálata volt egy nehézfémekkel szennyezett területen, valamint a talaj biológiai és kémiai tulajdonságai közötti szignifikáns összefüggések meghatározása. A vizsgált terület Gyöngyösoroszi község közelében, a Mátra hegységben volt. A fémekkel szennyezett árterület egyik mintaterületén fűz- és kukoricaültetvények alkalmazásával fitoremediációs kísérletet végeztek. Megmérték a talaj alaprespirációját, a szubsztrát-indukált légzést, a talaj mikrobiális biomassza szén-tartalmát (MBC), a savas foszfatáz aktivitást és a talaj kémiai tulajdonságait. A szennyezett területek talajában szignifikánsan több volt az arzén, ólom, cink, réz, kadmium és kalcium, míg a szennyezetlen területek talajában szignifikánsan több volt a foszfor és a kálium. A szubsztrát-indukált légzés pozitív korrelációt mutatott az MBC-vel és negatív korrelációt a metabolikus hányadossal (qCO2). A talaj plaszticitási indexe és a foszfor pozitív korrelációt mutatott az MBC-vel, míg a sótartalom és a kadmium, ólom, cink, arzén és réz jelenléte negatív korrelációt mutatott. A savas foszfomonoészteráz aktivitás negatívan korrelált a felvehető foszfortartalommal és az MBC-vel, de pozitívan korrelált a toxikus elemek, köztük a kadmium, ólom, cink, arzén és réz tartalmával. Ez a vizsgálat szignifikáns összefüggést mutatott ki a qCO2 és a toxikus elemtartalom között. Ez arra utal, hogy a megnövekedett metabolikus hányados (qCO2) a lecsökkent MBC/SOC aránnyal együtt jelezheti az árterületet elöntő nehézfém-tartalmú üledékek káros hatását a talajra.
Szili-Kovács, T.; Takács, T. Microbial Biomass and Rhizosphere Soil Properties in Response to Heavy Metal-Contaminated Flooding. Agriculture 2024, 14, 756.
https://doi.org/10.3390/agriculture14050756
